2025. december 5., péntek
Vilma, Csaba, Sába, Sebõ
Vilma, Csaba, Sába, Sebõ
A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület 2010-ben alapította a címet, amellyel évről évre a muzeális intézmények kiállításainak újszerűségét, a közönséggel való kapcsolatteremtő és kommunikációs képességét, tudományos felkészültségét és kreativitását jutalmazza.
A díjat több kategóriában osztják ki, amelyek közül a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény a 10 millió forint alatti költségből készült időszakos kiállítások között lett az ország legjobbja: az alkotók az elismerést „egy keresztény ikonográfiai téma interaktív módon, gazdag tartalommal, egyedi installációkkal történő bemutatásáért” vehették át, amivel a Veszprémi Főegyházmegye örömteli eseményéhez, Bódi Mária Magdolna szeptember 6-i boldoggá avatásához kapcsolódtak.
A múzeum saját műtárgyaiból válogatott kiállítása – melynek elkészítésében a múzeum minden munkatársa részt vett – a 20. századi vértanú alakját és személyiségét, Boldog Bódi Mária Magdolnát védőszentje, Bűnbánó Mária Magdolna ábrázolásaival párhuzamba állítva mutatja be: a két életutat a „magdolnaság titkai” kapcsolják össze.
Gózon Ákos tudományos és kulturális újságíró A bűnbánat félhomályában tett utazás című írásában az alábbi gondolatokat fogalmazta meg a Bogáncs és liliom – Magdolnák virágai című tárlattal kapcsolatban:
„A két egykori kanonok, Padányi Biró Márton (későbbi veszprémi püspök) és Giczey István elképzelései nyomán a 18. században épült, és a 19. században tovább gazdagodott barokk ház három pompás freskós termében látható tárlat – bár méretét tekintve kamarakiállítás – egyszerre több párhuzamos történetet mond el a látogatónak. Teszi mindezt úgy, hogy mindegyik tartalmat következetesen viszi végig: két életpálya, valamint két szimbólum számtalan jelentésrétegét tárja fel, s még egyháztörténeti, művészettörténeti és kultúrhistóriai ismeretterjesztő elemekre, kitekintésekre is marad figyelme.
A kiállítás rendezői a tisztaság, a szüzesség szimbólumaként ismert szépséges, illatos, ám törékeny liliom, illetve a bűnt és a bűnbánatot jelképező, az út porából is kinövő, ám sokszor észre sem vett bogáncs közti ellentétre építették a tárlatot, mely kettősség valóban rögtön a kiállítás elején megragadja a látogató figyelmét: hol életrajzi utalásokkal – Mária Magdolna bűnbánatára való bibliai szöveges utalásokkal, vagy éppen Bódi Mária Magdolna nehéz sorból, szinte „az út porából” indult életével –, hol képi szimbólumok bemutatásával és magyarázatával – például Hertay Mária Bogáncsok című metszetének és Franz Anton Maulbertsch Bűnbánó Mária Magdolna című sümegi oltárképének párhuzamos elemzésével.
A finom áthallásokra, sokrétű képi és bibliai szimbólumrendszerre építő tárlat készítői a befogadó és a muzeológus közötti együttgondolkodásra ösztönző megközelítés révén közös töprengésre hívnak.
A kiállítás látványvilágában, installációi révén önmagában is megragadó. Bátran és konzekvensen épít a bogáncs virágának lila színére, amely egyben felidézi az egyházi ünnepi színvilágot is. A liliom fehére kevésbé látványos, hol a feliratok vakító színében, hol egy-egy lámpa fénykörében tűnik elő, utalásként. A tárlatnak ez a látható szintje elsősorban Mária Magdolna bibliai alakja, története, ábrázolásai és jelképei köré épül.
A szeptember 6-án Veszprémben boldoggá avatott, a közeli Litéren vértanúhalált halt Bódi Mária Magdolna élete pedig főként a kísérőfüzet olvasása közben bontakozik ki a maga teljességében. A tárlat hat fogalom – Noli me tangere, lábmosás, lemondás, bűnbánat, halál és lebegés – köré épített állomásai, szinte stációi a kísérőfüzet párhuzamos szövegei, történetei, visszaemlékezései révén válnak egésszé.
A szöveg teljes terjedelemben IDE kattintva olvasható.
Fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Nagy Veronika múzeumigazgató és Gaylhoffer-Kovács Gábor főmuzeológus kurátorként egyébként már másodszor vehették át a rangos elismerést: a Veszprémi Főegyházmegye történetéhez kötődő és szintén a vallási és képzőművészeti témájú Mennyei ügyek című kiállítással – mely ma is megtekinthető a sümegi püspöki palotában – 2022-ben érdemelték ki a díjat.
A 10 millió forint bekerülési költség feletti kategóriában Az Év Kiállítása 2025 elismerést megosztva nyerte el a Kecskeméti Katona József Múzeum Egy eltűnt nép nyomában. Az avarok élete a Duna-Tisza közén című időszaki kiállítása, valamint a Néprajzi Múzeum Székelyek – Örökség-mintázatok című időszaki kiállítása.
A Bogáncs és liliom – Magdolnák virágai kiállítás létrejöttében közreműködők és az annak sikeréhez hozzájárulók névsora ITT olvasható.
Forrás: Magyarmuzeumok.hu/Veszprémi Főegyházmegye
Fotó: Incze László/Néprajzi Múzeum
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
2005-2015 © Magyar Kurír
Cím: 1068 Budapest, Városligeti fasor 42. | Postacím: 1406 Budapest, Pf.: 100. | E-mail: mk@katolikus.hu | Adószám: 19719445-2-42
Impresszum | Médiaajánlat | Jognyilatkozat | Adatkezelési tájékoztató
7