Felújították a Mátyás-templom legendás Madonna-szobrát

2017. december 8. péntek 18:10

Mária szeplőtelen fogantatása ünnepén, december 8-án mutatták be a Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templom Máltai lovagtermében a felújított Budavári Madonna-szobrot.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A közel életnagyságú Madonna-szobor a Napba öltözött Asszony alakjából önállósult Mária-ábrázolások egyik jellegzetes példája. A bűnt eltaposó Mária bal kezében a kis Jézust, jobbjában pedig jogart tart. Fején szőlőlevél pártázatú koronát és alatta kendőt visel. A karon ülő gyermek Máriához simul, baljában a lélek szimbólumaként egy galambot tart.

Az alkotás majd három éven át tartó feltáró és helyreállító munkáját Galambos Éva és Samu Erika restaurátorok végezték el.

A sajtóeseményen Prokopp Mária mutatta be a közel hatszáz éves szobrot, amelynek részletes története, hazai és külföldi analógiákkal való összevetése, elemzése hamarosan külön kiadvány formájában is napvilágot lát. A művészettörténész utalt rá, hogy a gótika a romanika „fönségeszményével” szemben az emberi vonásokat és az érzelmeket hangsúlyozza. Kiemelte, hogy a magyar művészet az eddigi vélekedésekkel szemben Szent Istvántól a mohácsi vészig Európában nem „utánzó”, hanem sok tekintetben nagyon is önálló és „kezdeményező” volt. A 14. század végén, a 15. század elején az internacionális gótikát vitte tovább és gazdagította a „budai műhely” is.

A több réteg átfestés, a sok átalakítás arra utal, hogy folyamatosan nagy becsben tartott, fontos alkotás a Budavári Madonna. Nem bizonyított, de szeretnénk feltételezni, hogy ez lehetett az az elfalazott szobor, amely a legenda szerint a vár visszavételekor, az 1686. szeptember 2-án történt lőporrobbanás során rejtekéből „csodás módon” előbukkanva menekülésre és Buda feladására késztette a törököket.

Galambos Éva a restaurálás fázisait és eredményeit vázolta fel rövid előadásában. A gyermek Jézus a Madonnával egyetlen hársfa tömbből faragott alkotás. A szoborra számos történeti réteg rakódott, éppen ezért volt szükség a hagyományos és modern restaurátori vizsgálatok együttes alkalmazására. A szobor felépítéséről pontos képet a helyreállítás során készített röntgenfelvétel ad. Segítségével megtalálták többek között az eredeti festéknyomokat. A megvalósítás magas fokú szobrászmesteri tudásról árulkodik, így feltételezhető, hogy egy jelentősebb mester műhelyében készült.

A szobor az idők során megkopott, felülete erősen szennyezett volt. Az eredeti formájában festett és gazdagon aranyozott szobor ruháján vörös és kék színek találhatók. A restaurálást megelőző állapotát mutatja, hogy néhol a hordozó faanyag is előtűnt, ugyanakkor helyenként a vastag, többrétegű átfestés eltakarta a faragás finomabb részleteit. A vastag átfestések eltávolítása után egyre jobban előtűnt a szobor eredeti plasztikája. Mária arcán a testszín szondázása közben egyértelművé vált, hogy az arcot korábban az alapozó rétegig letisztíthatták. Haja, akárcsak az arca, sokkal rosszabb állapotban volt, mint a gyermeké, mert ezeken a helyeken a festéket mechanikusan, durva szikézéssel kaparták le a fáról. A ma már eredeti(hez közeli) szépségében látható Budavári Madonna-szobor pontos keletkezési körülményeit a további régészeti, művészettörténeti kutatások pontosítják majd.

A Mátyás-templom 1975-ben a Szent Ferenc sebei-templomtól vásárolta meg a fából faragott, festett gótikus alkotást, amelynek születését a 15. század elejére datálták. Az 1949-ben védettnek nyilvánított műtárgy kölcsöndarabként már 1965-től a Mátyás-templom állandó kiállításán szerepelt. 2013-ban a Budapest I. Kerületi Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának Örökségvédelmi Osztálya adott engedélyt a Budavári Madonna vizsgálatára és felújítására. 

A Budavári Madonna-szobor ezentúl a Mátyás-templom múzeumának tartósan kiállított tárgya; a királyi oratóriumban egész évben megtekinthető, a templom turisztikai nyitvatartási idejében.

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír
(pt)

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
a-filmek-reven-kozelebb-kerulhetunk-istenhez-dancsak-viktor-kereszteny-film-es-konyvnapokrol
A filmek révén közelebb kerülhetünk Istenhez – Dancsák Viktor a Keresztény Film- és Könyvnapokról

Az Etalon Film Kiadó november 23. és 25. között hetedik alkalommal rendezi meg a Keresztény Film- és Könyvnapokat az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Dancsák Viktor hittanárral, az esemény szervezőjével beszélgettünk.

09:48
segitettbol-lett-segito-bemutatjuk-szent-erzsebet-rozsaja-dij-idei-kituntetettjet
Segítettből lett segítő – Bemutatjuk a Szent Erzsébet rózsája díj idei kitüntetettjét

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia idén Horváth Kálmánnét, a Katolikus Karitász győri csoportjának önkéntesét tüntette ki a Szent Erzsébet rózsája díjjal, melyet Veres András, az MKPK elnöke adott át november 17-én a Szent István-bazilikában. A díjazottról szóló riportunkat olvashatják.

2018. november 19. hétfő