A látni kész világ

Suhai Pál nem csak kitűnő költő: kitűnő műfordító is. Ezt többedszer bizonyítja; Rainer Maria Rilke költészetét sem először érinti társalkotói figyelme. A kötet föliratozása beszédesen szép, hiszen nemcsak a kétnyelvűséget jelöli, de a szerzők személyéről a művek önérvényűségére irányítja tekintetünket: A Mária-kör cím (e Suhai-féle, összefoglaló lelemény) után csak az alcím nevezi meg az alkotói párost: Rainer Maria Rilke versei és Suhai Pál versfordításai. 

Kosztolányi, Nemes Nagy, Szabó Ede és mások jelentős, de az életmű tágasságát és jelentőségét illetően némiképp esetleges lépéseket tettek meg Rilke lírai honosításában. Az utóbbi években-évtizedekben mindenekelőtt Báthori Csaba immár több ezer oldalt kitevő magyarításainak köszönhető, hogy korszerű és érvényes kép alakulhatott ki bennünk erről a nagy költőről. Míg Báthori fordításai a rilkei német versbeszéd zökkenőkkel tarkított, érdesebb fogalmiságához kerestek magyar megfelelőt, addig Suhai szövegváltozatai mintha inkább a szecessziósan lágy és dallamos Rilkét teremtenék újjá nyelvünkön (ebben a fordító szimultán verselésre törekvése is szerepet játszhat). Mindenesetre egy olvasói-értelmezői Rilke-reneszánszba kapcsolódik be ő is, hathatós színvonalon. 

Születéstől a mennybemenetelig kísérik nyomon Mária életét Rilke költeményei, szakrális, szerepjátszó dalköltészeti tradíciók nyelvét költve újra. E Mária-alakot okkal-joggal helyezhetjük el az Elégiák angyalai és a Szonettek Orpheusza mellett.

Bensőséges, ugyanakkor intellektuális lelkiség ez; a szeretet (és a női szeretet) megtestesülésére is eligazító példával szolgál.

Ahogy a kötetet nyitó Rilke-levél fogalmaz: „a szeretetben lényegében nincsen profán vonás” (1912, ford. Báthori Csaba).

Mindehhez igazodóan a szövegek hangütése egyszerre líraian csöndes és himnikusan ünnepi;

mintha gyermekek és filozófusok lelnének közös zsoltárhangra itt:

„…minden mű oly kicsiny hozzája képest, / a dicsérethez, mely szivét // betöltötte. Csupa derű / odaadása a belső Jeleknek…” (Mária bemutatása a templomban) – „S én fény vagyok / melegéből, amely nektek világít.” (Szózat a pásztorokhoz) – „Meglátod: Ő örülni tanít.” (Krisztus születése) 

A láthatatlan tartományok lényei, az angyalvilág törvényrendje, a tárgyakban (s így a tárgy- és alakversekben) megmutatkozó fényesség a kötet terébe nagyobb terek jelenvalóságát igézi: „Mária szíve, kiválasztott, Te fönn, / az idő-szélben is fénylőn ragyoghatsz. / Vakon kisírt! De épp ilyen vakoknak / szemétől láthat itt a Tér s köszön // a Tiszta Tárgynak, folyton építettnek, / az alaknak, mely ellenállt. / S az újra látott egyhez végre rendet / teremt a látni kész világ.” [Gyakran teljesülő…] – „A Szerető magából titeket / át sose lát, határ nélküli lények; / mert arcot olvasva ki értené meg, / min fénylő szemmel felbukfencezett. / A költő, reméli, formát talál / rátok s védi latolt példázatokban, / ő száll körről körre a nyomotokban / és rémülten az egekben megáll.” [A Szerető magából…] – „Még ott is, az el nem értben, / fényed mi vagyunk, világ.” [Kedves Mária…] – „Ó, mennyi érzést őriz egy dolog meg / a puszta léte s túlélése közt.” (Sál) – „A teret, lám, történtek rendezik…” (Johanna von Kunesch asszonynak)

Ötször hosszabb ez a könyv önmagánál. Hogyan lehetséges ez? Varázslatos oka van: mindössze tizenhét vers A Mária élete (Das Marien-Leben, 1912), de Suhai Pál érdemi kontextusokat vont köré. Egyrészt kiegészítette az életmű más, vonatkozó darabjaival. Másrészt rétegzett utószóval (sőt utószavakkal), jegyzetekkel és bibliográfiával látta el a kiadványt. A Mária-kör legalább annyira filológiai (s ezáltal kanonizáló) tett, mint műfordítói teljesítmény. A hazai Rilke-recepció alapművel gazdagodott. Olyannal, mely iránt a magyar olvasót a Mária-kultusz – és a mariológia – hazai hagyományvilága különösen érzékennyé teheti.

A Mária-kör. Rainer Maria Rilke versei és Suhai Pál versfordításai.
Vigilia Kiadó, Budapest, 2023.

Fotó: Britannica; Vigilia Kiadó

Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2023. május 14-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.