Harminchat év munkájának gyümölcse – Megjelent a Ferences iskoladrámák 6., sorozatzáró kötete

A kötetet a Balassi Kiadó jelentette meg. Szerkesztette: Demeter Júlia és Pintér Márta Zsuzsanna; sajtó alá rendezte: Demeter Júlia, †Kilián István, Medgyesy S. Norbert, Pintér Márta Zsuzsanna, Benei Bernadett (latin szöveg), Jusztin Péter (latin szöveg), Rédey-Keresztény János (latin szöveg), Kővári Réka (zene). Felelős szerkesztő: Gilicze Ágnes.

A könyvbemutató házigazdája Kővári Réka, az ELTE HTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa volt.

A program nyitányaként a Szűz Mária mennybevételéről szóló csíksomlyói misztériumjátékból egy megható jelenetet és egy humoros közjátékot mutatott be a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán Medgyesy S. Norbert vezetésével működő Boldog Özséb Színtársulat tagjai közül Barabás Barna, Bérces Soma, Billédi Boglárka, Horváth Luca, Kis Zsuzsanna Veronika, Körössy Kata, Molnár Domonkos, Spissich Karolin, Székely-Kellner Tímea Lídia és Varsa Márton.

A kötetet Berecz Ágnes irodalomtörténész, a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének igazgatója és Richter Pál, az ELTE HTK Zenetudományi Intézet igazgatója mutatta be.

Berecz Ágnes nemcsak a sorozat most megjelent, utolsó kötetéről beszélt, hanem az előzményekről is. Kiemelte: egy ilyen vállalkozásnál alapvető, hogy legyen íve, és mindazoknak, akik részt vesznek benne, legyen a szívügyük. Ha valaki kiesik – Kilián István például sajnos már nincs közöttünk –, megfelelő helyettest kell találni.

Berecz Ágnes a sorozat ihlető forrásának tekinti az 1960-ban megjelent Régi magyar drámai emlékek I–II. című kiadványt, melynek szerkesztői Kardos Tibor és Dömötör Tekla voltak. A korábbi Irodalomtudományi Intézet 18. századi osztálya 1980 körül megalapította a kutatócsoportot, amely Kilián István vezetésével feltárta és közreadta a 18. századi iskolai színjátszáshoz köthető drámaszövegeket. 1989-ben jelent meg az első kötet; a protestáns, a minorita, a pálos, majd a jezsuita iskoladrámák (Berecz Ágnes a sorozat jezsuita drámákkal foglalkozó részeiben működött közre – B. D.), végül hat kötetben a ferences iskoladrámák. Harminchat év, tizenöt vaskos forráskötet. A sorozattal párhuzamosan számos szakbibliográfia is megjelent, hogy közreadja a forráskutatások eredményeit. Nagyon jelentős eredmény, hogy egy ekkora vállalkozás elérkezhetett a végéhez.

Richter Pál könyvismertetésében leszögezte: külön öröm, hogy a Balassi Kiadó gondozásában most megjelent Ferences iskoladrámák utolsó, hatodik darabja kétszeresen is sorozatzáró. Ezzel egyrészt véget ér a csíksomlyói magyar és latin nyelvű drámák, töredékek közreadása, másrészt az 1989-ben elindult Régi magyar drámai emlékek XVIII. század című monumentális sorozat is, amelynek ez, ahogy a fülszövegben olvassuk: „méltó befejezése”.

A ferences drámák hat kötete teljes egészében bemutatja a csíksomlyói ferences gimnázium 18. századi iskolai színjátszását. Az első öt kötetben három, a 18. század során előadott drámákat tartalmazó gyűjtemény anyagát adták közre, míg a zárókötetben az ezeken a gyűjteményeken kívüli, töredékes, kis füzetekben, lapokon, nagyobbrészt hiányosan fennmaradt szövegeket.

A Zenetudományi Intézet igazgatója rámutatott: egy ekkora feladatot csak csapatmunkában lehet elvégezni, ráadásul több tudományterület képviselőinek bevonásával. Az irodalomtörténészek és drámakutatók mellett a latin nyelvű szövegek és a zenei betétek gondozását is megfelelő szakemberek látták el.

A sorozatot életre hívó csoport már sajnos nem teljes: 2024-ben elhunyt a 18. századi magyar drámai emlékeket bemutató sorozat egyik elindítója, szerkesztője, Kilián István irodalomtörténész, de még ebben a zárókötetben is közreműködött, az Assisi Szent Ferenc életéről szóló mű sajtó alá rendezésével.

Összesen 16, a Csíksomlyón 1774 és 1776 között készített három nagyobb gyűjteménybe nem bemásolt drámaszöveg, drámatöredék került a zárókötetbe, melyek között vannak latin–magyar nyelvű szövegek is. Az egyes drámák tartalmát és a jegyzeteket angol nyelven is közlik.

Richter Pál kiemelte: a jelen kötetben közreadott töredékből tizenháromban vannak zenei betétek, dalok, énekelve előadott verses szövegek. A ferences iskoladrámák köteteiben a zenei részt kezdettől fogva Kővári Réka, a Zenetudományi Intézet népzenei részlegének tudományos főmunkatársa gondozta, aki Csíksomlyó 17–19. századi vallásos énekhagyományát teljes mélységében ismeri. Richter Pál kiemelte: a kötet darabjai közül zenei szempontból az egyik leggazdagabb a Mária-misztériumjáték, amelyben többször történik utalás éneklésre, hangszeres zenére, de még táncra is. Külön erénye az összefoglalásnak az online felület, amelynek révén nemcsak a kutatók, hanem a szélesebb közönség számára is hozzáférhetővé válik a kötet teljes anyaga.

A könyvbemutatót kerekasztal-beszélgetés zárta a kötet sajtó alá rendezőivel. Medgyesy S. Norbert egyetemi oktató, művelődéstörténész a hat kötetet értékelve kiemelte: a csíksomlyói színjátszást sokan azonosítják a passiójátékkal, a nagypénteki passióval. Ez teljesen rendjén is van, de ebből a sorozatból kiderül: itt sokkal szélesebb spektrumú színjátszásról van szó. Ha csak a mostani, hatodik kötetet nézzük: van Nagyboldogasszony-misztériumjáték, van egy Keresztelő Szent Jánosról szóló dráma, egy Assisi Szent Ferenc életét bemutató darab, egy utolsó ítéletről szóló játék, csakúgy mint az első kötetben.

Az ötödik részben megjelent történelmi dráma Zápolya Jánosról, illetve Bebek Imréről, de van egy mártírdráma is az ókeresztény Szent Vitusról, szerepel benne úrnapi játék, stációkra bontva. Kifejezetten tandráma 1722-ből egy hitvitázó játék. Rendkívül széles világgal találkozunk tehát, és a jövendő kutatás megvizsgálhatja esetleg helyesírás-történetileg is, mert reprint kiadást készítettek.

A néprajzkutatóknak és a történeti nyelvjáráskutatóknak is rengeteg csemegét kínálnak: a 18. századi Csíkban, Székelyföldön milyen kifejezéseket használtak. Medgyesy S. Norbert nem tud arról, hogy a korabeli Magyarország területéről máshonnan ilyen minőségű és mennyiségű forráskiadás, szövegkorpusz fennmaradt volna.

Ahogyan láthattuk a könyvbemutató kezdetén a Boldog Özséb Színtársulat előadásában, megjelenik a drámákban népi játék, sőt a szerelem szépsége és dicsérete is. Nem beszélve az énekek szépségéről, amelyek Kővári Réka jóvoltából már előadhatók, akár lemezt is lehetne készíteni belőlük.

Medgyesy S. Norbert végül bejelentette: felkérést kaptak a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolától, hogy jövő szeptembertől – elsősorban kántoroknak, hitoktatóknak, de mindenki számára – indítsanak kurzust, amelyen a hallgatók elsajátíthatják, hogyan lehet csíksomlyói misztériumjáték-részletekkel hittant tanítani: három versszakkal beszélni a teremtésről, a Szentháromság-tanról, a bűnbeesésről, az egész megváltásról.

Fotó: Lambert Attila

Bodnár Dániel/Magyar Kurír