Háromezer éves várromot találtak a Golán-fennsíkon

A hatalmas erődítményre egy hónappal ezelőtt bukkantak, amikor a fennsíkon lévő Hispin falu bővítése előtt régészeti feltárásba kezdtek. A feltárásokat az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) vezeti.

A nagyjából egyhektáros területen, egy domb tetején, az El-Al patak gázlója fölé emelt ókori várat hatalmas bazaltsziklákból építették, falai 1-1,5 méter vastagok voltak. Egykori urai a magaslatról ellenőrizhették a környező vidéket és az édesvízforrásokat. Az ásatáson két gyűrűt és egy doboló, valószínűleg termékenységistennőt ábrázoló szobrot is találtak, valamint két széttárt karú, agancsos figurára bukkantak, melyeket hajdan egy bazaltsziklába véstek.

Az ilyen figurákat a Gesúrban is jellemző holdisten kultuszához kötik, emiatt úgy vélik a régészek, hogy Gesúr királyságának nyomait találták meg. Hasonló elemeket leltek korábban a Kinneret északi partjánál, Et-Tellnél, egy szintén Gesúrhoz köthető vaskori lelőhely feltárásán is.

A Kinnerettől északra korábban megtalált települést Gesúr egykori fővárosának tekintik, az ettől 15 kilométerre, Hispinnél előbukkant erődítmény ennek a királyságnak lehetett a része. „A Hispinben fellelt alakok kevésbé kidolgozottak, de egyértelműen ugyanannak az istennek az ábrázolásai” – vélekedett az ásatásokat vezető Barak Cin régész.

A Biblián kívül kevés ismeretünk van a Gesúr nevű városállamról, ahol a régészeti maradványok alapján szarvakat viselő holdistent imádtak, és egyelőre nem sikerült tárgyi bizonyítékot találni vitatott kapcsolatukra az ősi izraelitákkal vagy Dávid és Salamon királyságával.

A helyszínen talált cserepek korának elemzése alapján a korai vaskorban, a Kr. e. 11–10. században épült az erőd; ez a bibliai időszámítás szerint Dávid és Salamon király kora, az az időszak, amikor a Biblia ezt a királyságot több ízben is említi.

A Biblia szerint a mai Észak-Izraelben található Gesúr városállam Dávid király szövetségese volt Kr. e. 1000 körül; Dávid a Talmaj nevű gesúri király Maacha nevű lányát feleségül vette, ő lett Absalom nevű fia anyja.

A tudósok egyelőre vitatkoznak azon, hogy Gesúr lakói valójában izraeliták voltak-e, vagy az arámi kultúrához tartoztak, amelynek középpontjában a közeli damaszkuszi királyság állt, ahol a holdistennek hódoltak.

A szakértők egy része szerint a Biblia erre vonatkozó részei a Kr. e. 7. század körül születtek, és az akkori állapotokat vetíthették vissza több száz évvel korábbra.

A feltárást a környéken élő önkéntesek tucatjai segítették munkájukkal, és az IAA megígérte, hogy a helyszín megőrzése és látogathatóvá tétele érdekében megváltoztatják Hispin környékének fejlesztési terveit.

Forrás: MTI

Fotó: Budapesti Zsidó Hitközség/IAA

Magyar Kurír