Luigi Benedicenti: Don Bosco és II. János Pál pápa Chieriben

Luigi Benedicenti 1948-ban született. A torinói művészeti iskolában végzett, a ’60-as évek végétől pedig teljes egészében a „realizmus” mozgalmának szentelte életét. Először Don Lorenzo Burzio, majd Mario Caffaro-Rore tanítványaként tanult. A mesterétől átvett realizmustól kezdve fokozatosan eljutott a hiperrealizmushoz (vagy fotórealizmushoz), a popművészet eredetéig. 2015. március 4-én hunyt el.

Munkásságának kiemelkedő sorozata az élet témáját jeleníti meg, hiperrealista stílusban. A művész színes csendéleteit nézve nehéz elhinni, hogy azok valóban rajzoltak, nem fényképezettek.

Az itt bemutatott festmény egyfajta időtlenséget hivatott érzékeltetni, ugyanis egy kompozícióban ábrázolja Don Boscót és Szent II. János Pál pápát.

A lengyel pápa 1988. szeptember 3-án, Don Bosco halálának 100. évfordulójára emlékezve valóban ellátogatott a chieri dómba. Az 1989-ben készült alkotás hátterében a főtemplom látható, a kép középpontjában Szent II. János Pál pápa és Bosco Szent János sétál kedélyesen beszélgetve. Ez az ábrázolás elsősorban a lelki kapcsolatot hivatott jelképezni.

A két főszereplő mögött Anastasio Ballestrero bíboros-érsek és a chieri székesegyház akkori plébánosa, Gianni Carrù látható; a középső jelenet két oldalán pedig fiúk és lányok csoportja, akik ajándékaikkal sietnek a Szentatya elé. Bosco Szent János mint a szalézi rend alapítója és az Oratórium megálmodója áll előttünk, az életrajzokból ismert könnyedségével és egyszerűségével.

Portik Noémi, rendi nevén Klarissza nővér írása a Vasárnap 2024/5-ös számában jelent meg.

Forrás és fotó: Romkat.ro

Magyar Kurír