Pauer Jánosra emlékeztek Székesfehérváron – VIDEÓVAL

A konferenciát Mózessy Gergely, a püspöki gyűjtemény igazgatója hívta életre. Pauer János püspök kimagaslóan sokat tett a székesfehérvári egyházmegyei gyűjteményért. A történész, egyházi író és könyvgyűjtő tudós főpap életpályája és munkássága hitelesen tükrözi az egyház kiemelkedő szerepét és jelentőségét a magyar kultúrában.

„Szeptember végén és október elején immár hagyományosan olyan rendezvénysorozatokat tartanak országszerte, amely a katolikus egyházhoz kötődő kulturális értékeket igyekszik felmutatni a társadalomnak. Az Ars Sacra Fesztivál, valamint a kultúra fogalmát tágabban értelmező, püspökkari kezdeményezésre létrejött Magyar Katolikus Kultúra Napjai programjai mind azt célozzák, hogy megismerjük és megismertessük értékeinket és gyökereinket” – mutatott rá Spányi Antal megyéspüspök a konferenciát megnyitó beszédében. A főpásztor méltatta püspökelődjét, az elismert tudóst, bemutatta példaadó egyéniségét, a papjaival lelki és szellemi értelemben is törődő főpásztort, a kiváló egyházkormányzót, szervezőt. Elmonta: Székesfehérvár tizenkettedik püspöke részt vett a fehérvári Vörösmarty Kör, valamint a városi Történelmi és Régészeti Egylet megalakításában, és adományaival gyarapította a múzeumokat.

Mentényi Klára művészettörténész Pauer János és a székesfehérvári ásatások című előadásában az 1848-ban felfedezett királysírról beszélt, amelyről Pauer püspök tudós felkészültséggel kiderítette, hogy III. Béla és felesége, Antiochiai (Chátillon) Anna nyughelye. Ismertette azt is, hogy Pauer Jánost, a kiváló történészt 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Történészként fő műve a székesfehérvári püspökség alapításának 100. évfordulójára írt latin nyelvű egyházmegye-történet volt.

Kerny Terézia művészettörténész a püspök kiváló történeti munkáiról beszélt, kiemelve egy még fel nem fedezett őstörténeti kutatásokról szóló értekezését. Elmondta: a Székesfehérvári Püspöki Könyvtár – nagyrészt Pauer János bibliofil tevékenységének köszönhetően – 517 kötetben 503 incunabulum (ősnyomtatvány) kiadását őrzi. Ez az Országos Széchényi Könyvtár, az Akadémiai Könyvtár és a budapesti Egyetemi Könyvtár után az ország negyedik legnagyobb ősnyomtatvány gyűjteménye.

Tóvizi Ágnes, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkatársa a Pauer János inkunábulumaiban található festett kódextöredékekről tartott előadást.

Fotó: Lakata Pál

Magyar Kurír