Róma valóban az otthonunk – Bemutatjuk a Szent Péter-bazilika Magyarok Nagyasszonya-kápolnáját

A Szent István király által alapított zarándokház és a hozzá kapcsolódó 8. századi templom lebontása után a Santo Stefano Rotondo lett a magyar szentek tiszteletének központja, a római nemzeti templom. Ez azonban nem feledtette a vágyat, hogy „Péter küszöbénél” is szeretne jelen lenni nemzetünk. Lékai László bíboros, prímás, esztergomi érsek 1977-ben ezért megkérte Szent VI. Pált, hogy biztosítson helyet egy magyar kápolna számára a Szent Péter-bazilika altemplomában.

A magyar főpap három célját látta a kezdeményezésnek: vigyük tovább Szent István örökségét, létesítsünk találkozási helyet a világban szétszóródott magyarságnak, és a magyar szentek példáját felmutatva munkálkodjunk Európa békéjéért.

A pápa nagylelkű választ adott: egy igen nagy oldalsó teret juttatott a kápolna építésére, később pedig ennek közvetlen közelében választotta ki sírhelyét.

Több éven át tartó munka vette kezdetét. Hat különböző stílust képviselő művész (Csikszentmihályi Róbert, Kiss Kovács Gyula, Kiss Nagy András, Kiss Sándor, Kő Pál és Marton László) faragta meg szentjeinket, de ugyanazt a travertint használták, ugyanolyan méretben, így megmaradt a tér harmóniája. Később Boldog Batthyány-Strattmann László és Boldog Apor Vilmos domborműve is elkészült, kiegészítve a húsz eredeti faragványt (ezek Oláh Éva és Lebó Ferenc művei). Az oltár mögötti, egész falat beborító fém dombormű Varga Imre alkotása: ősi pogány motívumvilágból bontakozik ki a gyermeket tartó Szűz szobra, felmutatva őseink útját a keresztény hit felé. Vele szemben, a kápolnába vezető lépcsősoron

az idős Szent István király szobra tűnik fel, vállán a koronázási palásttal, jobb kezében a Szent Koronát tartva – a Regnum Marianum gondolatának kortárs kifejeződése ez a térbe kilépő kompozíció.

A kápolna hátsó falán a külföldön nagy pályát befutott Amerigo Tot (Tóth Imre) négyosztatú, ellipszis alakú domborműve látható, a pápák és hazánk közötti kapcsolatok négy pillanatát megragadva (II. Szilveszter és a koronaadás, III. Kallixtusz és a déli harangszó elrendelése, VI. Pál és a kápolna adományozása, II. János Pál és a kápolna megáldása). 1980. október 8-án, Magyarok Nagyasszonya főünnepén Szent II. János Pál pápa áldotta meg a kápolnát, amelynek búcsúját azóta is minden évben ugyanezen a napon üli meg a helyi magyar közösség és az ideérkező zarándokok. Kedden reggelenként pedig magyar mise van, amely egyúttal a magyar közösség állandó találkozási alkalmává lett (az óra és perc szerinti pontos kezdésről a zarándokházakban vagy a Pápai Magyar Intézetben (PMI)-ben kérhetünk tájékoztatást).

A magyar kápolna sajnos olyan területen van, amelyet nagy turisztikai forgalom mellett sokszor lezárnak. Próbálkozhatunk azzal, hogy megkérünk egy templomőrt, engedjen be minket. Ha nem sikerül, akkor is tudhatjuk:

itt vagyunk, jelen vagyunk Rómában, ami valóban az otthonunk!

(Ezért is érdemes kihasználni a kedd reggeli magyar mise lehetőségét!)

Fotó: Merényi Zita és Fábián Attila

Magyar Kurír