Szép magyar ének – Könyv- és filmbemutatót tartottak Budapesten

Kultúra – 2018. május 1., kedd | 14:03

A budapesti Duna Palotában mutatták be április 26-án Béres József „Szép magyar ének” címmel eddig két kötetben megjelent daloskönyveinek összevont, bővített, javított kiadását és a könyv nyomán született dokumentumfilmet, Petényi Katalin és Kabay Barna alkotását.

A budapesti díszbemutatón Béres József osztotta meg gondolatait az új kiadásról, Petényi Katalin pedig a film ötletéről, üzenetéről  beszélt.

Béres József, akit elsősorban a Béres-cseppről és vitaminjairól nevezetes Béres Gyógyszergyár elnökeként ismerünk, elkötelezett rajongója népdalainknak, népzenénknek. 2009-ben mutatta be a 430 szép magyar népdalt, népies dalt és egyházi énekeket tartalmazó dalos gyűjteményét, melyet hamarosan követett a könyv teljes tartalmának hanganyagkiadása. 2016-ban megjelent a könyv a második része, mely főleg erdélyi gyűjtésekkel gazdagította a dalok körét.

A szép magyar énekek története most tovább folytatódik. Béres József a praktikusság okán a két kötetet egybeszerkesztette, és további érdekességekkel, információkkal gazdagította a kiadványt. A könyvek megihlették a Kabay–Petényi filmes párost is, akik dokumentumfilmben fogalmazták meg a szép magyar énekek üzenetét korunknak.

„Ezekkel az énekekkel »varázskövet« szeretnék adni az embereknek – mondta Béres József a bemutatón –, mert a magam életében megtapasztaltam, amit Kodály Zoltán tanított nemzetünknek. »Találsz e kincsek között olyan varázskövet, amely átgyúrja a húsod, átkeveri a véred, meggyógyítja a hovatartozásodon való kételyedet, ideköt, hogy már nem tudsz máshová menni.« Meggyőződésemmé vált, hogy ezek a varázskövek a szó legszorosabb értelmében örömmel és önmegbecsüléssel töltenek meg bennünket, és igyekszem ezt sokaknak megmutatni.”

Petényi Katalin, a dokumentumfilm egyik alkotója így fogalmazott: „A magyar népdal a magyar lélek tükre, a magyar nyelvvel egyidős, a magyarság történelme során kialakult és az évszázados, évezredes használatban csiszolódott népzenei hagyomány anyanyelvünkhöz hasonló érték – benne mindannyian magunkra ismerhetünk, belőle mások is megismerhetnek bennünket. Kodály Zoltán szavainak igazságát bizonyítja Béres József Szép magyar ének című könyve, mely arra indított bennünket, hogy ezt az igazságot megpróbáljuk átfordítani a film nyelvére. A mezőségi szelíd dombok, csíki havasok, erdélyi falvak egyedülálló látványa alatt megszólaló népdalok az ember örömét, bánatát, vágyait fejezik ki”.

A film főszereplője Béres József, aki összegyűjtötte a számára legkedvesebb világi és egyházi énekeket, hogy – ahogy ő mondja – elvigye a családokba, baráti társaságokba az éneklés csodálatos örömét. Az ő elkötelezett tevékenységén keresztül leszünk tanúi a magyar népdal, népzene, tánc gazdagságának és közösségformáló erejének.

A kamera őt kíséri egy erdélyi útján, vele együtt éljük át találkozásait adatközlőkkel, idős parasztemberekkel és a népzene és egyházzene legjelentősebb kutatóival, Kallós Zoltánnal, Almási Istvánnal, Bereczky Jánossal, Bubnó Tamással, Dombóvári Jánossal. A múltat őrző archaikus világ ellenpontjaként látjuk Válaszúton a mezőségi népzenei és néptánctáborban azt a több száz fiatalt, akik a népzene iránti szeretetükkel az ősi hagyományokat továbbéltetik.

Szöveg és fotó: Antony Szilvia, a Béres Gyógyszergyár Zrt. sajtókapcsolatokért felelős kommunikációs munkatársa

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria