Több száz éves sírokat is feltártak a veszprémi Szent Mihály-főszékesegyház megújult altemplomában

A várhegy egyik legkülönlegesebb pontját hétvégente vezetett sétákon a látogatók is felfedezhetik, megcsodálva a gótikus templomteret, valamint az egyik legnagyobb hatású veszprémi püspök barokk síremlékét.

A Szent Mihály-főszékesegyházat az évszázadok során többször súlyos károk érték, a török időkben például tizenkétszer cserélt gazdát Veszprém, 1552-ben a főtemplom le is égett. 1704-ben Heister generális a megmaradt részeket ágyúval lövette büntetésként, mert a város a Rákóczi-szabadságharc mellé állt. A gótikus stílusú altemplom azonban a pusztítások ellenére megmaradt, és a székesegyház barokk újjáépítéséig misézőhelyként használták.

A várnegyed megújításának részeként a Veszprémi Főegyházmegye ezt a különleges teret is helyreállította. A munkálatok során a rossz állapotban lévő, nedves, sóval telített falakat –eltávolítva a cementes vakolatot – kezelték, majd korszerű technológiával szigetelték az altemplomot. „A megújítás révén a főszékesegyházéhoz hasonló letisztult, méltóságteljes tér jött létre, amely visszanyerte eredeti funkcióját: több évtized után ismét tartunk liturgikus eseményeket az 1910-es években készült oltár előtt. Az első szentmisét a főegyházmegye korábbi püspökeiért ajánlottuk fel” – mondta el Takáts István plébános, érseki általános helynök.

Padányi Biró Márton síremlékét is megcsodálhatjuk

A munkálatok során megújult a veszprémi várhegy legértékesebb és egyik legkülönlegesebb műalkotása, Padányi Biró Márton síremléke is, amelyet a várséták során csodálhatnak meg a Veszprémbe látogatók. Az altemplomban található, több mint 260 éves barokk síremléket a püspök életnagyságú szobra, valamint az elmúlás szimbólumait kezükben tartó allegorikus szoboralakok díszítik.

„Padányi Biró Márton a katolikus megújulás nagy alakja volt, aki a török hódoltság után egy kifosztott, elpusztult egyházmegyében indította újra az életet, templomokat és iskolákat építtetve. Mivel a püspök a királyné kancellárja és főispán is volt, a világi hierarchiában is fontos pozíciót töltött be” – számolt be Takáts István, hozzátéve: a barokk síremléket díszítő számos jelkép – mint a becsukott könyv, a koponya, az elhervadt virág, a lezárt lakat, a kialvó fáklya, a lepergett homokóra és a halálmadárnak is hívott bagoly – mind az élet törékenységére, mulandóságára irányítja a figyelmet.

Érdekesség, hogy a síremléken szereplő női alakok nagy része mintha álomba szenderedett volna. „Ez is egy szép jelkép: a keresztény ember számára Istennek a halál dermedtségéből feltámasztani valakit olyan, mint ha álomból ébresztené; Krisztus maga is úgy beszél a halálról, mint ha álom volna” – emlékeztetett a Veszprémi Főegyházmegye érseki általános helynöke.

Több száz éves sírokat tártak fel a régészek

Nem Padányi Biró Márton püspöké az egyetlen sír az altemplomban. Már a 17. században is temetkezőhelyként szolgált ez a templomtér, az elhunytakat a járószint alatti sziklafelszínbe vájt sírokba és több esetben a korábbi, középkori sírgödrökbe temették.

A régészek összesen 13 sírhelyet azonosítottak, néhány koporsó fedlapján pedig rézszegecsekből kirakott feliratokat találtak, amelyek közül több nagyon jó állapotban maradt meg. Ezekből a feliratokból derült ki, hogy a 17. századi várkapitány, Babocsai Ferenc családjának tagjait temették az altemplomba, többek között egy fiatal lányt, akinek megmaradt a hajfonata, csipkedíszes selyemruhájának nagy része, egy bőrszíjra kötött kis kereszt, valamint hegyes orrú, magas sarkú bőrpapucsa. Ez utóbbi különösen értékes lelet, Magyarországon ugyanis kevés emlék maradt fenn a 16–17. század női és férfi viseleteiből.

Barokk legendák az altemplomról

A barokk korban nem tudták, hogy hol lehetett, de nagyon keresték a legendás Szent György-kápolnát. Azt valószínűsítették, hogy a főszékesegyház altemplomában történhetett Szent Imre fogadalomtétele. E hiedelem bizonysága a ferences templom karzatfreskója, melyen a herceget az altemplomban ábrázolták, amit a mennyezetképen látható Madonna-szobor segítségével ismerhetünk fel, oltárán ugyanis a barokk korszakban ez a szobor állt.

A Madonna egyébként átvészelte a következő évszázadokat, ma pedig a Biró-Giczey Házban berendezett „kamrakiállításon” csodálhatják meg a látogatók, akik a barokk kori történetről is további részleteket tudhatnak meg.

Forrás: Veszprémi Főegyházmegye

Fotó: Nagy Lajos

Magyar Kurír