A ferencesek ortodox testvéreik rendelkezésére bocsátották szmirnai templomukat

A testvéri gesztus Ferenc pápa tanításának lelkületében fogant, aki sokszor buzdított a közös út testvéries megélésére; aki a katolikusok és ortodoxok közötti párbeszéd, együttműködés és együtthaladás kegyelmét szokta kérni: ne külön haladjunk, ki-ki a saját útján, a saját céljai elérése érdekében, hanem mint testvérek.

Ezidáig a szmirnai Szent Fotini-templomot használták a városban élő ortodox hívek, akik több etnikumot képviselnek: vannak köztük görögök, törökök, oroszok és románok – mostanra azonban a közösség kinőtte a templomot. Az idén április 6-án aláírt egyezménynek köszönhetően az ortodox húsvétot már a Szűz Máriának szentelt ferences templomban ünnepelhették az ortodox keresztények április 16-án.

A Szent Fotiniről (Photina) elnevezett ortodox templom a múltban többször is súlyos károkat szenvedett: az 1658-ban épült első épület összedőlt az 1688-as földrengésben, ám hamarosan újjáépült. 1856-ban készült el a 33 méter magas torony. Sajnálatra méltó módon 1922-ben az egész épületkomplexum elpusztult a tűzvészben, így egy modern templom viseli ma Szent Fotini nevét.

A ferencesek kihívásokkal teli missziós helyzetben szolgálnak Törökországban; kicsiny, nemzetközi közösségük részt vesz az ökumenikus párbeszédben: a görög ortodoxokkal, anglikánokkal, evangélikusokkal és pünkösdistákkal – illetve a vallásközi párbeszédben az iszlámmal.

Massimo Fusarelli miniszter generális és John Wong OFM, az Ázsiáért, Óceániáért és Törökországért felelős definitor generális április 5. és 9. között tartózkodott Törökországban, ahol meglátogatták a testvéreket Isztambulban, İzmir Bornova városrészében, valamint Selçukban.

Az isztambuli és bornovai közösség tíz szerzetesből áll, akik a világ tíz országából származnak.

Selçukban, Ephesus közelében két szerzetes szolgál egy kis imaházban – ők a Koreai Szent Vértanúk Provincia tagjai, akik többek között az isztambuli koreai katolikusok pasztorációját is ellátják, és emellett az izmiri egyházmegye teremtésvédelmi projektjében vesznek részt.

A látogatás egyik fő pontja a Bartholomaiosz pátriárkával való találkozó volt, melynek alkalmával aláírták a tíz évre szóló egyezményt a Szűz Mária-templom közös használatáról.

Miközben a katolikusok száma mindössze kétezer fő, Szmirnában több mint négymillió muszlim él. A ferencesek régóta jelen vannak a városban: a 14. század második felében érkeztek olasz szerzetesek, valószínűleg akkoriban épült első templomuk is. 1692. december 25-én szentelték fel a ma is álló templomot és rendházat – érdekesség, hogy akkoriban a környéket Maltezikának nevezték, a nagyszámú máltai bevándorló miatt.

Mostani formáját egy tűzvész utáni újjáépítésekor, 1891-ben nyerte el a „Santa Maria Katolik Kilisesi”, Ferenc József császár maga finanszírozta a munkálatokat, az új tetőszerkezetet pedig maga Gustave Eiffel tervezte. A temlomot sajnos érintette a 2020 októberi földrengés is: károkat okozott például a 19. századi orgonában.

*

A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus az ortodoxia legmagasabb szintű székhelye és központja a világon. Egyházi fennhatósága kiterjed Isztambulra, a négy török egyházmegyére, Athosz-hegyére, Krétára és Patmoszra, valamint a Dodekániszosz-szigetcsoportra, továbbá az elvándorlás következtében a közép- és nyugat-európai egyházmegyékre, Amerikára, Pakisztánra és Japánra is. Székhelye évszázadokig a Hagia Sophia-székesegyház mellett volt, majd Konstantinápoly 1453-as eleste után került a Fanar városnegyedbe.

Fordította: Verestói Nárcisz

Forrás és fotó: OFM.org/Fraternitas; Ferencesek.hu

Magyar Kurír