A hűség és kitartás útján – Az erdélyi ferencesek nyári nagytalálkozót tartottak Csíksomlyón

Az erdélyi ferences rendtartomány nyári továbbképzőjének és nagytalálkozójának mottója keretbe foglalta a négy nap imádságait, előadásait és testvéri együttlétét.

A nyitónap moderátora Gérecz Imre pannonhalmi bencés szerzetes volt, aki előadásában a szerzetesi élet lényegére mutatott rá: az egyszerűségre, az imádságra és a közösség megtartó erejére. Kiemelte, hogy

a közösség nem elméleti ideál, hanem konkrét emberek egymás iránti elfogadása és szolgáló szeretete, amelyben minden testvér pótolhatatlan.

A második napon Penu Szilárd, a csíksomlyói ferences világi rend miniszterhelyettese ismertette a ferences rend 2025-ös gyékényes káptalanján megfogalmazott irányvonalakat. 

Az erdélyi rendtartomány testvérei ezeket közösen értelmezték saját helyzetükre vetítve.

A nap fő témái a karizma megtestesülése, az evangélium testvéri szellemben való megélése, illetve a küldetésre adott válaszok voltak.

A harmadik nap moderátora, Portik-Lukács Lóránd erdélyi ferences szerzetes a közösségi élethez és a házfőnöki szolgálathoz adott gyakorlati útmutatásokat.

A plenáris előadásokat kiscsoportos beszélgetések és műhelymunkák egészítették ki, amelyek lehetőséget nyújtottak a személyes tapasztalatok és gondolatok megosztására.

A találkozó kiemelkedő eseménye volt az augusztus 20-án, Szent István király ünnepén bemutatott esti szentmise, amelyen Tölgyesi Kristóf, rendi nevén Teofil megújította szerzetesi fogadalmát.

Az ünnepi szentmisét Urbán Erik tartományfőnök mutatta be.

Prédikációjában Szent István örökségéről szólva kiemelte: Jézus Krisztus a Szűzanyán keresztül jött közénk emberként, István király pedig a Szűzanyán keresztül ajánlja föl koronáját, népét, nemzetét, országát. Szent István nemcsak államot alapított, hanem a keresztény hitet és a nemzeti összetartozást is hagyta örökül. „Megteremtette a független keresztény magyar államot Európa szívében, ami biztosította a magyarság fennmaradását.

István olyan, mint egy nemzeti ikon: összetartozásunk jelképe, amely minden magyart egyesít, bárhol is éljen a világon”

– mutatott rá Urbán Erik OFM.

Szentbeszédében a ferences tartományfőnök arra a kérdésre is választ keresett, mit jelent ma a remény zarándokának lenni Erdélyben és a Partiumban. „Először is azt, hogy hittel járjuk utunkat. Ahogyan István a keresztény hitben látta a jövő kulcsát, úgy nekünk is meg kell kapaszkodnunk hitünkben, és ezt kell átadnunk az utódoknak azt a szellemi és lelki örökséget, amely a nemzetet és a magyar egyházat megtartotta.”

A remény zarándoka tudja, hogy a jövő nem pusztán a saját kezében van, hanem Isten gondviselő szeretetében.

A remény zarándoka az, aki összetartozásban él, aki azon fáradozik, hogy közösséget hozzon létre, és a közösséget meg is tartsa.

„Szent István király országot épített, közösséget kovácsolt. Mi is akkor vagyunk erősek, és akkor leszünk erősek, ha egymást támogatjuk, ha nem engedjük, hogy a széthúzás szétzilálja közösségeinket. Nyelvünk, kultúránk, hagyományaink őrzése nem múltba révedés, hanem jövőépítés.” Akkor leszünk a remény zarándokai, ha jelenlétünkkel építjük szülőföldünket.

Nem mindig a nagy tettekre van szükség; a nagy tettek mellett szükség van arra, hogy a mindennapokban hűségesek maradjunk. Hűségesek hivatásunkhoz és hűségesek a küldetésünkhöz: a becsületes munkában, a család szeretetében, a közösség szolgálatában. A kitartás és az állhatatosság útját kell járnunk, ki-ki a maga hivatásának és életállapotának megfelelően – hangsúlyozta az ünnepi szentmise szónoka.

A prédikáció után a fogadalomtétel szertartásával folytatódott a szentmise.

A provinciai nagytalálkozón részt vevő ferences testvérek csatlakoztak XIV. Leó pápa felhívásához, amelyben a Szentatya imára és böjtre buzdít a békéért, különösen a háborús konfliktusok megszűnéséért.

Forrás és fotó: Erdélyi Ferences Rendtartomány/Romkat.ro 

Magyar Kurír