Hagyd, hogy Isten Isten legyen! – A hongkongi bíboros budapesti látogatásáról

Stephen Chow Sau-Yan bíboros a fiataloknak tartott előadásában kulturális szempontból közelítette meg a kereszténység kínai jelenlétét, mert, mint mondta, ezen keresztül lehet dialógust folytatni Kínával. Kína a külföldről érkező vallásokat igyekszik asszimilálni: megnézni, mit lehet belőle tanulni, és a kínai kultúra részévé tenni. Példaként az Indiából érkező buddhizmust említette, melynek értékei beépültek a kínai kultúrába. Felidézte Matteo Riccit, az egyik első jezsuitát, aki Kínába érkezett, és a tudományon keresztül tudott párbeszédet kezdeni a kínaiakkal.

A Kínai Népköztársaság első évtizedeivel kapcsolatban a bíboros hangsúlyozta: új, nemzeti identitásukat formálták, ezért elutasították mindazt, ami külföldről, Nyugatról érkezett. Az 1980-as években kezdődött nyitás az egyházakat is segítette. A politikai vezetés semlegesebbé vált, és pozitívabb megvilágításban nézte az Egyházat. Napjainkban a vezetés a kínai identitás építését helyezi előtérbe, az egyházaknál is, és óvatosak a Nyugatról érkező ideológiai befolyásokkal szemben. Továbbra is az intellektuális dialógus, a kulturális kapcsolatépítés segítheti az együttműködést – hangsúlyozta a bíboros.

Előadása végén Stephen Chow Sau-Yan bíboros egy díszes, kézzel írt feliratot adott át Erdő Péter bíborosnak és a magyar jezsuitáknak, amelyen a szinodalitás szó olvasható kínaiul.

A honkongi bíboros szentmisét is celebrált a pesti Jézus Szíve jezsuita templomban. Homíliájában párhuzamot vont Isten és az ember ideje között. Napjainkban az ember rohanó világban él és egyre türelmetlenebb, azonnali igazságot akar, nem akarja, hogy bárki szenvedjen. Isten időszámítása azonban más, nemcsak a mi vágyainkkal, hanem mindenkivel foglalkozik, és időt ad a bűnösöknek a bűnbánatra. Hagynunk kell, hogy Isten Isten legyen, és Isten meglepi azokat, akik bíznak benne.

A mise után hivatásukat kereső fiatal férfiakkal beszélgetett a bíboros. Mesélt saját hivatásáról, amelyben szerepet játszott jezsuita tanárainak jó példája. Szóba került, hogy mi segíthet bárkinek megtalálni a saját hivatását, hogyan ismerhetjük fel a Szentlélek munkáját önmagunkban, és miért érdemes a szívünk mélyén rejlő vágyakat követni a felszínesek helyett.

Kis meglepetésként az est végén az egyik fiatal kínaiul köszönte meg a bíborosnak a beszélgetést.

*

Stephen Chow Sau-Yan SJ 1959. augusztus 7-én született Hongkongban. Egyetemi előtanulmányait követően a Minnesotai Egyetemen (USA) szerzett pszichológiából alap- és mesterdiplomát. 1984. szeptember 27-én lépett be a Jézus Társaságába, 1994. július 16-án szentelték pappá Hongkongban. 

Különböző tisztségeket töltött be: 2007 óta két jezsuita kollégium felügyelője volt Hongkongban és a kaulungi (Kowloon, Hongkong egyik kerülete)  Wah Yan College-ban; tiszteletbeli adjunktus volt a Hongkongi Egyetemen (2008–2015) és jezsuita képzési felelős (2009–2017). 2009 óta a kínai jezsuita rendtartomány oktatási bizottságának elnöke.

2018. január 1-jétől püspöki kinevezéséig a Jézus Társasága Kínai Rendtartományának tartományfőnöke volt, 2020 óta pedig a hongkongi szerzetes-elöljárók szövetségének helyettes titkára. 2021 májusában kinevezték a hongkongi egyházmegye püspökévé.

A püspöki szék 2019. január 3. óta betöltetlen volt. Stephen Chow Sau-Yan először elutasította a püspöki címet. Azután fogadta el, hogy Ferenc pápától kézzel írott levelet kapott. Szentelésére 2021. december 4-én került sor; azóta Hongkong püspöke. 2023 áprilisában ellátogatott a pekingi érsekségbe. Találkozott Joseph Li-San (Li Shan) püspökkel, meglátogatott több templomot és a Csalan (Zhalan) temetőt, ahol Matteo Ricci jezsuita szerzetes sírköve található. Stephen Chow Sau-Yan volt az első hongkongi püspök, aki 1985 óta Pekingbe látogatott.

Forrás: Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya

Fotó: Janka György; Pásztor Péter

Magyar Kurír