Idegen földön evangelizáló pedagógusok – Kettős könyvbemutató a dallasi magyar ciszterciekről

„Benedicite” – ugyanazon a délutánon másodszor köszöntötte Barlay Bence, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium (SZIG) igazgatója a közönséget. Ezúttal az iskola dísztermében vagyunk. Körünkben a frissen kitüntetett Marton Bernát OCist. A 80 éves szerzetes néhány órája vette át Soltész Miklós államtitkártól a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét. Jelen van a ciszterci család számos tagja, többek között Szkaliczki Örs OCist, a Szent Imre-templom plébánosa; a kismarosi ciszterci apátnő, Horváth Olga OCist vezetésével számos nővér; öregdiákok, a SZIG tanulói és tanárai, valamint a kiadványok megjelenését támogató Magyar Művészeti Akadémia főtitkárhelyettese, Székely-Gyökössy Szabolcs; Pólya Viktor, a Magyar Ciszterci Diákok Szövetségének elnöke; Párdányi Miklós emeritus direktor; Simon Nadinka, Újbuda Önkormányzatának egyházügyi tanácsadója.

Két könyv, háromféle forrás – visszaemlékezés, interjúk és történészi diplomamunka – a magyar ciszterciek texasi jelenlétéről, arról, hogy „szétszórt és kitelepített menekültek idegen földön miként váltak istenkereső és evangelizáló pedagógusokká, tanítókká”.

Farkasfalvy Dénes OCist emeritus apát Tartós otthont keresvén. A ciszterciek története Texasban, apátság és iskola című könyve, valamint Szerdahelyi Csongor Az amerikai Zirc címmel megjelent interjúgyűjteménye, benne Halász Tibor Nivárd OCist Néhányan átmennénk az újhazába című diplomamunkája bemutatja a dallasi Miasszonyunk Ciszterci Apátság és az általuk létrehozott Cistercian Preparatory School történetét.

A Dallasi Miasszonyunk Apátság létrejötte nem emberi elképzelés, célirányos tervezés és hozzáértés eredménye volt. Egyre erősödő nyomások, zavaros véletlenek, kétségbeesett választások, konfliktusok és nézeteltérések eredményének köszönhető. Ez a könyv megpróbálja leírni, mi és hogyan is történhetett”

– kezdi művét Farkasfalvy Dénes. A 2020-ban elhunyt emeritus apát visszaemlékezése bemutatja a dallasi ciszterci monostor történetét az abszolút kezdetektől, Zirc első, 1182-ben történt, valamint második, 1699-es alapításától kiindulva. Az 1962-ben Dallasba érkező szerzetes személyes tanúvallomása az útkeresésről és az eredményekkel teli építkezésről. Az angolul írt könyv a barát és rendtárs Marton Bernát fordításában, eredeti képekkel illusztrálva jelent meg.

Szerdahelyi Csongor interjúkötete öt ciszterci szerzetest szólaltat meg. Az interjúkból azt ismerhetjük meg, mennyire vargabetűkkel leélt lehet egy szerzetesi élet, és a stabilitási fogadalmat hogyan tudja felülírni a történelem.

Halász Tibor Nivárd OCist diplomamunkája a történész szemével tekint rá az Amerikában 1945-ben indult történetre, a magyar ciszterciek tevékenységére. A mesterszakos történészként írt diplomamunka a dallasi archívumok, az egyházmegye és a monostori irattár forrásainak feldolgozásával született meg.

Az egybegyűlteket Barlay Bence igazgató köszöntötte. „Kisebb csodát hozott létre egy maroknyi magyar ciszterci a tengerentúlon azzal, hogy megpróbálták átmenteni mindazt, amit Zircen szerzetesként, novíciusként megtapasztaltak. Értékmentők voltak, ahogy értékmentés a most megjelent két kiadvány is azáltal, hogy nem engedi a közös tudatból kiesni a magyar atyák dallasi magvetését. Ma már a mintegy ötven magyar alapítóból csak hárman élnek, de az általuk létrehozott iskola az USA egyik legjobb középiskolájává nőtte ki magát” – hangsúlyozta az igazgató.

Kerekasztal-beszélgetésen Szerdahelyi Csongor kérdezte Marton Bernát fordítót és Halász Nivárd szerzetest. Bernát atya a fordítás nehézségeiről számolt be, melyet csak részben könnyített meg, hogy a szerzőt, Dénes atyát szoros barátságuk révén jól ismerte.

Farkasfalvy Dénes könyve az oknyomozó visszatekintés igényével íródott. Marton Bernát így fogalmazott: „Hárman árulták el a ciszterci rendet: a kommunisták, az Egyház és a saját elöljárónk. Ezen a nehéz történeten mentünk keresztül. Farkasfalvy Dénes nem tartott vissza semmit, a színtiszta igazságot írta le. Ezt sokszor nehezen tudjuk elfogadni.” Kérdésünkre elmondta, a

rend akkori generálisa úgy vélte, a ciszterciek hivatása az imádság, és nem a tanítás. Holott mi, magyar ciszterciek 200 éve tanítottunk, konstitúciónkban benne van, hogy feladatunk a lelkipásztorkodás, szerzetesi élet és tanítás.”

A ciszterci szerzetes büszke dallasi iskolájukra. „Népszerű a magániskolák között, a negyedik helyen áll, holott Amerikában több ezer ilyen iskola van. A legutolsó osztályomban 48 tanuló volt, mindenki nálunk érettségizett, pedig az amerikaiak nagyon mobilisak, egy jobb állásért azonnal költöznek, a gyerekek miatt azonban maradtak. Az osztályomból hét diák jelentkezett a Stanfordra, hatot felvettek arra az egyetemre, ahova a jelentkezők 4,6 százaléka jut be. A középiskolában ma is 16 ciszterci tanít.

A sikeres gimnáziumi munkának és hitelesen előélt példának, a nehéz időkben való kitartásnak köszönhetően húsz év után sok hivatás született. Magyarok sajnos nincsenek, de ebben a ma már ízig-vérig amerikai intézményben őrzik a magyar gyökereket és értékelik a magyar érdemeket

– összegzi Marton Bernát a küzdelmekkel teli több mint fél évszázadot.

A két könyvet a Ciszterci Diák és Cserkész Alapítvány adta ki a Magyar Művészeti Akadémia pályázati támogatásával.

Szerző: Trauttwein Éva

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír