Laura nővér, aki megbocsátott sátánista gyilkosainak

2000. június 6-án a lombardiai kisváros, Chiavenna lakosságát megdöbbentette a hír: Maria Laura Mainetti nővért, a Kereszt Leányai Kongregáció tagját kegyetlenül meggyilkolták. Az apáca holttestére egy kirándulóúthoz vezető elhagyatott ösvényen bukkantak. A nyomozás során kiderült, hogy egy sátáni rituálé végén három, a bűntény elkövetése idején kiskorú lány végzett vele több mint 18 késszúrással. Laura nővér „Itt vagyok! Uram, bocsáss meg nekik!” felkiáltással adta vissza lelkét Teremtőjének.

A halál pillanatában kiejtett szavai arra késztették a nyomozást vezető ügyészt, hogy a vizsgálati dossziénak a „Fénysugár” nevet adja. Ragyogó fénysugár volt ugyanis Laura nővér tanúságtétele, erősebb, mint a gonosz sötétsége. A három lány, akik időközben letöltötték büntetésüket, értetlenül állt a megbocsátás előtt, amely egyben új kiindulási pontot jelentett további életükhöz.

Húsz év elteltével Isten Szolgálója, Maria Laura Mainetti nővér emlékezete, akinek folyamatban van boldoggáavatási eljárása, egyre élőbb Chiavenna városka közösségében, a comói egyházmegyében. Június 6-án este hat órakor Oscar Cantoni, Como püspöke szentmisét mutatott be a nővér halálának évfordulóján. Június 7-én pedig szülővárosában, Leccóban emlékeztek meg szentmisén a gyilkosainak megbocsátó nővérről.

Cantoni püspök Maria Laura nővérről nyilatkozva megállapította, hogy a szerzetesnőt Isten egész népe tiszteli, gyerekek, fiatalok és idősebbek egyaránt. Áldozata egy olyan élet végét jelentette, amelyet teljes egészében megtört kenyérként ajánlott fel a világnak, mint ahogy Jézus, szeretett Jegyese tette. „Fohászkodunk Maria Laura nővér segítségéért, abban a biztos reményben, hogy az Egyház hamarosan a boldogok, az Úr barátai közé iktatja” – mondta a főpásztor.

Az egyházmegyében számos kezdeményezés viseli a nővér nevét, mint például a chiavennai segélyközpont, továbbá különféle oktatási szervezetek. „Maria Laura nővér a kilépő Egyház képviselője volt” – állapították meg rendtársukról a Kereszt Leányai Kongregáció szerzetesnői. Azon az estén sem habozott, hogy kilépjen a rendházból, válaszként egy fiatal lány segélykérésére. Ez a segélykérés volt az ő halálos kelepcéje: becsapták, és feláldozták a sátánnak. De ő a sötétség éjszakáját a hit ragyogó tanúságtételévé változtatta. Életcélja az volt, hogy valami jót tegyen másoknak.

A teljes önátadás jellemezte, különféle módokon – tanúsítják Laura nővérről a kongregáció tagjai. Néhány hónappal halála előtt így írt: „Mindig készen kell állnunk, hogy segítsünk másoknak, egészen odáig menően, hogy életünket adjuk, mint ahogy Jézus tette ezt.” Különösen megértő volt a fiatalokkal szemben. Egyik írásában olvashatjuk: „A fiatalok szegények, mert gyakran irányt veszítettek, gyökértelenek, befolyásolják őket, elfojtják egy élet ki nem mondott kiáltását. Sürgető szükségességét érzem, hogy elkísérjem őket, és segítséget kérjek Jézustól, mert nincsenek iránymutató pontok az életükben.”

Maria Laura nővér halálának helyszínén gránitkeresztet emeltek, amelyen a következő evangéliumi szavak állnak: „Ha a búzaszem nem hal el, nem hoz termést.”

2019-ben Laura nővér holttestét a temetőből a Szent Lőrinc káptalani templom oldalkápolnájába vitték át. A mellvéden elhelyezett naplóban egy év alatt 1500 beírás gyűlt össze: gyermekek, nagyszülők, szülők, ifjúsági csoportok, iskolák, kórusok, közösségek imakérései, gondolatai tanúskodnak Isten Szolgálója, Maria Laura Mainetti nővér tiszteletének terjedéséről.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News; Avvenire

Magyar Kurír