Megjelent az Útjelzők, a Sapientia Főiskola legújabb kiadványa

Megszentelt élet – 2020. december 19., szombat | 12:01

A szerzetesség teológiai kérdéseit más-más megközelítésből ismerhetjük meg a Szerzetesteológiai Intézet Vita Consecrata sorozatának 9. kötetében, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola oktatóinak tanulmányai révén.

A Sapientia Főiskola keretében működő Gratuitas Szerzetesteológiai Intézet 2010-ben indította el könyvsorozatát Vita Consecrata címmel, a főiskola és a L’Harmattan Kiadó együttműködésében; a sorozat szerkesztője Tőzsér Endre SP.

A Vita Consecrata kilencedik, Útjelzők. Teológiai tanulmányok a szerzetességről című kötetét Várnai Jakab OFM szerkesztette.

A szerzetesség teológiai kérdései, jelensége és folyamatai számtalan oldalról megközelíthetők. Érthető ezért, hogy egy szerzetesi hittudományi főiskolán is különféle nézetei tűnnek elő a szerzetességnek az adott teológiai vagy humán tudományos szakterületnek megfelelően. A főiskola húszéves működése során számos olyan előadás, cikk és tanulmány született, amely érinti a szerzetesség teológiáját. „Alkalmas tehát, hogy ebből a szüntelenül folyó műhelymunkából – tanáraink tollából – összegyűjtsünk és közreadjunk néhány írást 2020-ban, abban az évben és abban a tanévben, amelyben a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola elindulásának huszadik évfordulóját ünnepeli” – fogalmaznak a főiskola weboldalán.

Várnai Jakab (ferences szerzetes, teológus) a szerzetesség egyháztani alapjait vizsgálja; Deák Hedvig (domonkos szerzetes, teológus) a szerzetesség teológiájának alapfogalmát, a konszekrációt elemzi; Papp Miklós (görögkatolikus pap, morálteológus) az evangéliumi tanácsok egyházilag elfogadott életformában történő valóra váltásaként fogalmazza meg a szerzetességet; Fehérváry Jákó (bencés szerzetes, teológus) a liturgia működését szemlélteti a bencés hagyomány kezdeteit idézve; Laczkó Zsuzsanna (a Jézus Szíve Társasága tagja, lelkigondozó orvos) az apostoli életet élő kongregációk jövőjének körvonalazódó irányait kutatja; Varga Kapisztrán (ferences szerzetes, teológus) a „hagyományba helyezés” nevelési feladatáról elmélkedik; Révay Edit (szociológus) a motiváció alakulását vizsgálja a magyar szerzetesség terén végzett vallásszociológiai kutatásai során, Somogyiné Petik Krisztina (pszichológus), Asztalosné Elekes Szende (pszichológus) és Kézdy Anikó (pszichológus) a döntés kérdését mint a szerzetesi hivatás egyik fontos lépését járják körbe.

Forrás és fotó: Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria