Minorita szerzetes az új plébános Szeged-Felsővároson

„Nem elég hinni Istenben, ha­­nem Istennek is hinni kell. A hit válasz Isten szeretetére” – nyilatkozta a Délmagyarnak Adamczyk Bogdan OFMConv, akit július elsejével a szegedi minorita rendház házfőnökévé és a szeged-felsővárosi Szent Miklós-egyházközség plébánosává nevezett ki a Minorita Rend Tartományfőnöksége.

Adamczyk Bogdan úgy véli: a hit örökség, amelyet az Egyház ré­­vén kaptunk a szüleinktől, de ehhez nekünk is hozzá kell tennünk a részünket. „Fontos, hogy ne csak a családi, mindennapi dolgainkat helyezzük előtérbe, mert

az élethez tartozik az is, ami láthatatlan, vagyis az Isten, az angyalok, a szentek.”

A lengyel származású lelkipásztor még sosem járt Szegeden, így egyelőre még idegen környezetben tevékenykedik, de már találkozott Kiss-Rigó László megyéspüspökkel is. Mint mondta: szeretne szorosabb kapcsolatot ápolni az egyházmegye papjai­val, hiszen eddig a minoriták elzártabban éltek, nem volt jellemző, hogy más plébánosokkal tartották volna a kapcsolatot.

Célként tűzte ki a szerzetesház és a templom felújítását is, mert néhány év múlva balesetveszélyessé válhat. – Nem egyszerű feladat, ugyanis a ház a rendhez, a templom az egyházmegyéhez tartozik. Ezért is fontos, hogy jó együttműködés alakuljon ki a lelkipásztorok között – véli az új plébános. Célja a felsővárosi közösségekben való tevékenykedés.

Folytatni szeretné a múlt századokbeli magyar minoriták kutatását, amelyen már évek óta dolgozik. Amikor 1995 januárjában Miskolcra került, közreműködött a plébániai újság elindításában, amely az egyházközség életét mutatta be, és később a minorita plébániák lapjává nőtte ki magát. Egy harmadrendi ferences közösség megszervezését is tervezte, amelyről Ferences lelkiség címmel, majd Pap vagy Te… címmel írt könyveket. Az Örömhír – Élni az evangéliumot című kötete prédikációinak válogatása. Negyedik kötete, a Kolbe lengyelből átültetett fordítás; az ötödik a Keresztúti elmélkedések. Történészi kutatómunkájának kiteljesedése a doktori disszertációja, amely Kelemen Didák életéről, munkásságáról és csaknem 250 éve folyamatban lévő boldoggá avatásáról szólt.

Adamczyk Bogdan huszonkilenc éve szolgál ha­­zánkban; a leghosszabb időt Miskolcon töltötte.

„Úgy érzem, nekem Magyarországon van a helyem, már elég régi bútordarab vagyok itt. Második hazámnak tekintem,

Lengyelországban szinte már csak vendég vagyok. Nemrégiben a magyar állampolgárságot is ké­relmeztem.”

2013-ban Miskolc városa Pro Urbe díját, 2016-ban a Magyar Minorita Rendtartománytól a Kelemen Di­­dák-díjat is átvehette a minorita szerzetes.

Szöveg: Pándi Balázs/Délmagyar.hu; Szeged-Csanádi Egyházmegye

Fotó: Török János/Délmagyar.hu

Magyar Kurír