Teremtésvédelmi konferenciát tartottak Pannonhalmán

A téma iránt elkötelezett szakemberek és szervezetek saját jó példáikat, gyakorlataikat is bemutatták a Pannonhalmi Főapátság dísztermében. Ahogy Hortobágyi T. Cirill főapát fogalmazott, a teremtésvédelem is része a „lifelong learning”, azaz az élethosszig tartó tanulás folyamatának. Vagy ahogy a bencések „fordítják” a fogalmat: a jó pap holtig tanul.

Teremtésvédelem és környezetvédelem nem két eltérő terület. A különbség nézőpontbeli és nem tartalmi. Ahogy azt a november 19-én tartott konferencián a főapát megfogalmazta: „Hívő emberként azzal a meggyőződéssel élünk a világban, és ezért vállalunk felelősséget bolygónk jövőjéért, mert úgy tudjuk, a Föld teremtett. A Jóisten teremtette, és mi, emberek is a részei vagyunk ennek a teremtett világnak.” Mint mondta, nemcsak a következő generációk, hanem az Úr előtt is számadással tartozunk azért, hogy milyen állapotban hagyjuk magunk után a bolygót.

Hortobágyi Cirill hangsúlyozta azt is, hogy a teremtésvédelem és a környezetvédelem is ugyanazon globális problémákkal foglalkozik. „A föld, közös otthonunk panaszkodik” – idézte Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikában írt gondolatát. Mint mondta, a klímaváltozást, az édesvízhiányt, a biodiverzitás szegényedését, a termőtalaj erózióját és szennyeződését értelmezhetjük úgy, mint a Föld panaszát felénk. Bár a globális problémákat először a természetben tapasztaljuk, olyan társadalmi következményei is vannak, mint a terrorizmus, a migráció vagy a társadalmi egyenlőtlenségek.

A főapát rámutatott, hogy a természetben tapasztalt gondok okai a társadalomban gyökereznek. Az, hogy egyre többen élünk a földön, magával hozza, hogy az összfogyasztás is nő. Ráadásul egy versengve fogyasztó életmódot élünk, amely fenntartható fejlődés helyett GDP-ben mért gazdasági növekedést eredményez.

A problémát szemléletes adatokkal illusztrálta Hortobágyi Cirill. Az elmúlt két-három évszázadban az emberiség létszáma nyolcszorosára, a gazdasági tevékenység GDP-ben mérve százszorosára nőtt. Emiatt a szárazföld nagy részén iparszerű mezőgazdasági monokultúrákat hoztak létre, hogy el tudják látni a milliós nagyvárosokat. A biodiverzitás ezzel párhuzamosan döbbenetes módon csökkent, és a következmények a klímában, a vízben és a talajban bekövetkezett negatív változásokon is tetten érhetők.

A főapát azt is hangsúlyozta, hogy mindenki a saját környezetében, munkahelyén tud tenni a teremtésvédelemért. A Pannonhalmi Főapátság például évekkel ezelőtt beemelte célkitűzései közé a „zöld Pannonhalma” megvalósítását.

A földgázfűtésű kazánokat biomassza-fűtőműre cseréltük, így a földgázfelhasználásunk évi 400 ezer köbméterről 50 ezerre csökkent. Napelemeket telepítettünk, melyekkel a monostor energiaszükségletének mintegy 10 százalékát biztosítani tudjuk. Jövőre pedig megkezdődik annak a napelemparknak a kialakítása, amely a főapátság és cégeinek villamosenergia-igényét 70 százalékban ki tudja majd elégíteni. Elektromos autókat szereztünk be – a budapesti tanulmányi házba is –, és töltőállomásokat alakítottunk ki, valamint hőszivattyúkat állítottunk üzembe. Ásványvizeinket újrahasznosított palackokba töltjük, sörfőzdénkbe pedig hőcserélő szerkezetet építettünk be. A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban szelektív hulladékgyűjtésre tértünk át, és tavaly húsvétkor meghirdettük a zöld böjtöt, amelyben öt teremtésvédelmi ajánlást tettünk – sorolta a példákat a főapát, amelyekkel a főapátság és intézményei, vállalkozásai igyekeznek csökkenteni ökológiai lábnyomukat.

Előadása végén Cirill atya Ferenc pápa szavaival ökologikus megtérésre hívta a jelenlévőket. „Vállaljuk magunkra a közös otthon gondozására irányuló elkötelezettség szépségét és felelősségét” – idézte a Szentatyát.

A konferencián elhangzott további előadások rövid összefoglalója ITT olvasható.

Forrás: Pannonhalmi Főapátság

Fotó: Csapó Balázs/Kisalföld

Magyar Kurír