A jótékonykodás kötelességünk – Beszélgetés Csordás Gábor debrecen-nyíregyházi karitászigazgatóval

Palánki Ferenc megyéspüspök az eddig a nyíregyháza-kertvárosi plébániához tartozó nyíregyháza-borbányai városrészen 2020. augusztus 1-jei hatállyal megalapította a Nyíregyháza-Borbányai Szent László Római Katolikus Plébániát, plébánosává és emellett az egyházmegyei karitász igazgatójává Csordás Gábort nevezte ki, aki az elmúlt öt évben a budapesti Központi Papnevelő Intézet prefektusa volt.

Az egyházmegyei sajtószolgálat munkatársa, Kovács Ágnes Csordás Gábort kérdezte a Karitászról mint az Egyház egyik feladatában közreműködő szervezetről, az egyházmegyei intézmény jelen helyzetéről és a távlati tervekről.

– Gábor atya, szolgálatod ezúttal a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye területéhez kötődik. Öt év után milyen érzésekkel térsz vissza?

– Sokrétű munkát végeztem Budapesten, de ami pótolhatatlan, az a kollégákkal, kispapokkal, hívekkel kialakult kapcsolatrendszer. Jól éreztem magam a szemináriumban, és teljes szabadsággal álltam a jövőmhöz: szívesen maradtam is volna még, de itthon szükség van rám, és örömmel jöttem haza.

– Önálló plébánia élére is kerültél. Miért vált szükségessé a szervezeti átalakítás?

– Kevés a lelkipásztor, ezért az Egyházon belül mindig nagy dilemma, hogyan működhet a legcélszerűbben az egyházmegye. E szervezeti átalakításban Debrecen volt a minta, ahol a Szent Anna-székesegyház egyházközsége mellett a hosszú évek, évtizedek alatt sorra alakultak meg a plébániák ott, ahol az emberek élnek. Maga a város is terjeszkedett, emelkedett a katolikusok száma.

Van egy természetes belső migrációs folyamat, amely során a városoktól távol eső falvak elnéptelenednek. Az Egyháznak van lelki és strukturális része is, a templom mint épület a struktúrához tartozik. A kérdés, hogy meddig érdemes megtartani a kiüresedett templomot. Viszont az agglomeráció, melyhez a 20 kilométeres körzeten belüli települések tartoznak, fejlődik, a külvárosokban is nagyobb az élet, fiatal családok, gyermekek töltik be Isten házát. Nyíregyházán is ez tapasztalható. A város fejlődik, Borbányán is egy kisvárosnyi, mintegy 25 ezer ember él. Így megérett a helyzet, hogy a helyi közösség most már strukturálisan is, plébániaként vegyen részt a város katolikus közösségi életében.

A másik érdekes, európai szintű tapasztalat a belvárosok helyzete, ahol kiüresednek a templomok, mert az ottani lakosság nagy része az idősebb korosztályhoz tartozik, a fiatal családok anyagi megfontolásból és az élhetőbb környezet reményében a lakótelepekre és agglomerációba költöznek. Róma belvárosában szinte konganak az ürességtől a templomok, ugyanakkor a külvárosban egy-egy szentmisén telt ház van, és szükségessé válik újabb templomok építése. Ugyanezt tapasztaltam Budapest belvárosában is, ahol egy kilométeres körzetben öt templom található, de általában csak idősek látogatják. Az agglomerációban ugyanakkor az elmúlt tíz évben megháromszorozódott a lakosság létszáma.

(...)

A teljes interjút ITT olvashatják.

Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Fotó: Fábián Attila

Magyar Kurír