Versenyelőny, ha nincs okostelefon a gyerek kezében – Szakmai napot tartottak az internetfüggésről

Délelőtt Pöltl Ákos előadása hangzott el, délután Horváth Szilárd ismertette az okostelefon-mentes iskola és család programot, Tóth Zsolt a Váci Egyházmegyében lezajlott digitális detoxról szólt.

Marton Zsolt váci megyéspüspök, az MKPK családreferense a köszöntés után, melyben kiemelte a jelen lévő Kovács Gergely gyulafehárvári érseket és Fábry Kornél esztergom-budapesti segéspüspököt, elmondta, ez a szakmai nap azért jött létre, mert szerették volna a családpasztorációs találkozó kincseit szélesebb körben átadni a munkatársaknak és szolgálattevőknek.

Egy személyes tapasztalatával érzékeltette, hogy az, vajon függenek a géptől vagy eszközként használják őket, azok számára is kérdés, akik még az internet előtti világba születtek. „Egyszer elfelejtettem magammal vinni a telefonom. Megvonási tünetek jelentkeztek nálam, mintha a szemüvegemet vennék el.” Elmondta, a Váci Egyházmegyében tavasszal „digitális detoxikálót” szerveztek, melynek előadói vállalták a szakmai nap előadásait.

Fábry Kornél imádságot vezetett, melyben megköszönte az internet ajándékát, és bölcsességet kért, hogy eszközként tudjuk azt használni, amihez Szent Carlo Acutis közbenjárását kérte.

Pöltl Ákos családszakértő Az online tér – kihívások, internethasználati tudatosság, digitális önvédelem címmel tartotta meg előadását, melyről külön cikkünkben olvashatnak.

Ebéd után a gödi Búzaszem Katolikus Általános Iskola igazgatója, Horváth Szilárd mutatta be Hogyan óvjuk meg a gyerekeket az internetes túlterheléstől? című előadásában, hogyan jutott el oda, hogy nemcsak az általános iskolában, de még otthoni környezetben sem engedik meg a tanulóiknak az okostelefon-használatot, illetve beszámolt ennek eredményeiről.

Mint mondta, a Búzaszembe 2011 óta nem lehet behozni okostelefont, mert megfigyelték, ha valakinél van, annak romlott az iskolai teljesítménye, és rögtön megjelent a kortársak között, digitális zaklatás is. A gyerekeknél nyomógombos telefon volt, a szülőkkel az iskolatitkári szobában beszélhettek. Tanítás után azonban tovább folyt a zaklatás. Látták, hogy néptáncórán nem tudnak a kicsik szökdelni, egyre többen szorulnak fejlesztésre, ráadásul lelki, tanulási zavarok jelennek meg a nagyobbaknál.

Egy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) által kiadott 2015-ös tanulmány szerint a technológia az oktatásban semmilyen fejlődést nem hozott.

Akiknek a hagyományos képességeit fejlesztik, még a digitális világban is jobban érvényesülnek, mint azok, akiknek nem ilyen nevelést kaptak.

Egy 2017-ben egy Torontóban készített felmérés szerint már 28 perc online játék hátráltatja a gyerek beszédfejlődését. Egy harmadik tanulmány kimutatta, hogy tizenkettedikesek egyharmada minősül egészségesnek, kétharmaduk nem az – vette számba az előadó.

A kevés mozgás következménye, hogy nem megfelelően alakul ki a gyerekek idegrendszere, megjelennek a tanulási és viselkedési zavarok, a tartáshibák, kisebb lesz a vázizomzat és csontsűrűség, és ezek miatt nemhogy felnőttként nem tudnak kiteljesedett életet élni, de még korábban is érkezhet a szellemi leépülés és a demencia. Ezek a problémák felvetik a társadalmi felelősségünket – hangsúlyozta az igazgató.

Mint mondta,

a gyerekeink nem géppel a kezükben születtek meg, nem digitális bennszülöttek.

Ha anya, apa kezében nincs ott az eszköz, ők sem lesznek függők. Digitális tudatosság nem létezik 6 és 16 éves kor között. Naponta átlagosan hat órát tölt a gyerek képernyő előtt, ennyi idő alatt megtanulhatott volna egy hangszeren játszani. Ugyan valóban vannak részképességek, melyeket a digitális játékok fejlesztenek, de összességében inkább rombolják a személyiséget.

Ezek alapján arra jutottak,

ki kell venni az okostelefont a gyerekek kezéből; és arra építenek, hogy fejlődésükhöz mozgásra, a belső világ gazdagítására van szükségük művészeti élményekkel, imával, emberi kapcsolatokkal.

2018-ban aztán azt is elhatározták, hogy otthon is kiveszik a gyerekek kezéből az eszközöket. A szülőket személyes megszólítással, előadások megtartásával sikerült meggyőzni, így vállalták a nyilatkozat és kötelezettségvállalás aláírását. Ez egy alsós számára 15 perc, felsősnek fél óra képernyőidőt engedélyez naponta, és közös családi hétvégi filmnézést ajánl. Azt tapasztalják, a gyerekek és a szülők nem fordultak el az iskolától, sőt komoly a túljelentkezés. Most már a dunakeszi Krisztus Király Római Katolikus Általános Iskolában is kötnek ilyen szerződést a szülőkkel, ott egyelőre hatodik osztályos korig, és felmenő rendszerben terjesztik ki majd a nyolcadik osztályosokra is.

Horváth Szilárd kommunikáció szakos tanítványai felmérték, hogy falvakban még jellemzőbb, hogy képernyő előtt ülnek a gyerekek, és azt is, hogy egyházi és alapítványi iskolákban valóban kevesebb a képernyőhasználat. Egy IQ-felmérés bizonyította, hogy jó döntést hoztak: a fejlett országokban romlik a fiatalok teljesítménye a géphasználat miatt. Időközben az agykutatók is kimutatták a digitális eszközöket használó gyermekek agyszerkezet-változásait, melyeket igen nehéz helyrehozni, ezek érintik az írás-olvasás, a memória és a beszédkészség területeit. Az elmúlt években pedig sok szó esik arról, főleg Pogány Ákos etológus révén, hogy hatalmas zuhanás figyelhető meg a gyerekek nyelvi képességeiben.

Sokan radikálisnak tartják, amit létrehoztak az iskolában, de úgy látják, ez inkább reális döntés volt, hiszen erősödtek a gyermekek kapcsolatai, motiváltabbak, türelmesebbek lettek, javult az érzelmi intelligenciájuk és a tanulási képességük, nem beszélve arról, hogy a kultúra iránt is fogékonyabbak.

Ma már versenyelőny, ha nincs okostelefon a gyerek kezében – összegezte Horváth Szilárd igazgató, majd egy édesapa számolt be a szülői oldal tapasztalatairól.

Tóth Zsolt, a váci Szent Mihály Intézményfenntartó (korábban váci EKIF) pedagógiai igazgatója ismertette a „Helló teló!” digitális diák detox programot, melyet négy váci egyházmegyei iskola 120 diákja vállalt idén tavasszal.

Egyre több tragikus esetről számol be a nemzetközi sajtó is. 2017-ben az Egyesült Királyságban egy kislány öngyilkosságot követett el, a bíróság elismerte, hogy halálához hozzájárult a közösségi média. Több pert indítottak a TikTok ellen, mert a kihívások veszélyeztetik a gyerekek életét. Dél-Koreában online játékból nem tudott kiszállni egy fiatal, kiszáradt és összeesett. Kínában és környező országokban digitális detox klinikák működnek, fiatalok éjfél és hajnal 6 között nem játszhatnak online játékokat – sorolta.

A váci intézményfenntartó tavasszal indította el a kísérletet, hogy megnézzék, mi történik akkor, ha kiveszik a fiatalok kezéből az okoseszközöket. A kutatásban négy iskola vett rész, a ceglédi Szent Kereszt, a dunakeszi Krisztus Király, a fóti Szent Ágoston és a szolnoki Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola.

Hat osztályból 120 diák vállalta a kihívást, aminek összesen 500 résztvevője volt a kontrollcsoporttal, szülőkkel és tanárokkal együtt. 12 és 14 év közötti fiatalok vettek részt a programban, mely erősen korlátozta az okoseszközök használatát.

Csakis telefonálásra, sms-re, zenehallagatásra, fotózásra vehették igénybe ezeket, de a szelfi már tilos volt ugyanúgy, mint a közösségi média, a YouTube és a csetprogramok használata. A médiafogyasztást napi maximum egy órában korlátozták, de a sportközvetítéseket engedélyezték. A videójátékok és a sorozatok tiltva voltak. Tanulási feladatokra megengedték az okostelefon használatát, de ezt is limitálták. Lefekvés előtt két órával már semmilyen képernyőt nem nézhettek a diákok, akik naplót írtak, és Excell-táblázatban vezették a képernyőhasználatukat. A felszabadult időt a családok közös időtöltésre használták fel.

A programot megelőzte egy nagyszabású bemeneti mérés, ezután következett a 33 napos digitális böjt. A végén kimeneti mérés valósult meg a kontroll- és a tesztcsoportnál, ami alapján 10 százalék feletti átlagos javulás volt megfigyelhető.

Látható, hogy a szülők tudnak változtatni a gyermekeik versenyképességén”

– hangsúlyozta Tóth Zsolt. Az érzelmi intelligencia, az empátia és a figyelem terén mérhető különbség alakult ki. A kísérletben részt vevő gyerekek képernyőideje napi 210–240 percről 95 percre csökkent, koncentrációs teljesítményük 22 százalékot javult, és rövidült a reakcióidejük.

Már 33 nap után 17 százalékkal csökkent a szorongási szintjük, és a pozitív hangulati mutatók is 20–25 százalékkal emelkedtek.

A gyerekek 67 százaléka többet beszélgetett, több időt töltött a családjával és a barátaikkal. A tanárok elmondták, hogy akik a digitális böjtben részt vettek, jobban figyeltek az órán és megélénkült a képzeletük.

A hazai kutatás kiegészítette és megerősítette a nemzetközi tudományos eredményeket. A digitális eszközök ugyanakkor nem az ellenségeink, megfelelő keretek között lehet az emberiség javára használni őket

– összegezte Tóth Zsolt.

A szakmai nap végén Fábry Kornél püspök elmondta: kellenek az együttműködő szülők, ugyanakkor felelősségünk, hogy erősítsük a diákokat: ők offline a legjobbak.

Fotó: Bors Kata

Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír