Leó pápa a brazíliai klímacsúcsra: Fel kell gyorsítani a párizsi megállapodás megvalósítását

Sajnos még igen messze vagyunk azoknak a céloknak az elérésétől, amelyeket tíz évvel ezelőtt tűztek ki a párizsi klímacsúcson. Fel kell gyorsítani az egyezmény megvalósítási folyamatát, ehhez pedig személyes, családi, közösségi, állami és nemzetközi szintű összefogásra van szükség. „Ha a békét akarod ápolni, óvod a teremtett világot – írta a Szentatya. – A béke építése és a teremtésvédelem nyilvánvalóan összefügg. Ezekben a nehéz időkben a nemzetközi közösség figyelmét és aggodalmát a nemzetek közötti konfliktusok kötik le;

a békét a teremtett világ tiszteletének hiánya, a természeti erőforrások kizsákmányolása, valamint a klímaváltozás miatt az életszínvonal folyamatos csökkenése fenyegeti.”

Közös a sorsunk és a felelősségünk

„Ezek a kihívások az egész bolygó életét kockára teszik, tehát nemzetközi együttműködéssel és multilaterális szemlélettel felvértezve kell szembenézni velük. Az élet szent mivoltát, az Istentől kapott emberi méltóságot és a közjót kell a középpontba helyezni” – mutat rá üzenetében Leó pápa. Majd megállapítja: sajnos ezzel ellentétes politikai hozzáállással és emberi viselkedéssel találkozunk, amelyet a kollektív önzés, a másik figyelmen kívül hagyása és rövidlátóság jellemez. 

Világunkban, amely „a felmelegedés és a fegyveres konfliktusok miatt lángokban áll, a belémi klímacsúcs legyen a remény jele” azáltal, hogy a részt vevő országok tiszteletet mutatnak egymás elképzelései iránt, igyekeznek közös nyelvet találni, félretenni önző érdekeiket – szem előtt tartva az egymás iránti és a jövő nemzedékek iránti felelősséget.

Erkölcsi probléma

Szent II. János Pál pápa már a kilencvenes években aláhúzta, hogy az ökológiai válság erkölcsi probléma, és ezért új szolidaritást sürgetett, különösen a fejlődő és az iparosodott országok között. Éppen „a legkiszolgáltatottabbak szenvedik el leginkább a klímaváltozás, az erdőirtás és a környezetszennyezés pusztító hatásait”. A teremtett világ gondozása ezért „az emberiesség és a szolidaritás kifejezése”.

„A szavakat olyan döntésekre és cselekedetekre kell váltani, amelyek a felelősségre, az igazságosságra és az egyenlőségre épülnek”, hogy ezáltal elérjük a tartós békét, gondjainkba véve a teremtett világot és felebarátainkat. Ebbe be kell vonni a helyi kormányokat, polgármestereket, kormányzókat, kutatókat, fiatalokat, vállalkozókat, felekezeti és nem kormányzati szervezeteket egyaránt, hiszen a klímaváltozás mindenkit érint – emelte ki a Szentatya.

Emberközpontú pénzügyi rendszerek

A tíz évvel ezelőtt elfogadott párizsi megállapodás célkitűzéseit még messze nem értük el – jegyezte meg sajnálattal Leó pápa, majd arra buzdított, hogy gyorsítsák fel a párizsi megállapodás és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény gyakorlatba ültetését. Ahogy Ferenc pápa tíz éve kiadott Laudato si’ kezdetű enciklikájában megállapította: ökológiai megtérésre van szükség, mert a klíma közös javunk.

Egy új, emberközpontú nemzetközi pénzügyi rendszer” kidolgozásával tegyük lehetővé, hogy minden ország – „főként a legszegényebbek és a klímakatasztrófáknak kitett nemzetek” – kiteljesedhessen, és tiszteletben tartsák állampolgáraik jogait.

Elengedhetetlen a fejlődéshez „az integrált ökológiára épülő oktatás”, a klímaváltozás iránti érzékenyítés, valamint a világot jobban tisztelő mentalitás és életstílus, a személy méltóságának és az emberi élet sérthetetlenségének megóvása – szögezte le XIV. Leó. 

Arra buzdította a résztvevőket, hogy „védjék és gondozzák az Isten által ránk bízott teremtett világot, hogy békés világot építhessünk”. Ez az ökológiai megtérés ösztönözze egy újfajta szolidaritás kialakulását, amely egyaránt védi a teremtett világot és az emberi méltóságot – zárta a COP30 klímacsúcs résztvevőihez intézett üzenetét Leó pápa.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír