„Nekünk kell odaadnunk Őt a világnak” – Görögkatolikus püspökök esti imádsága Gödöllőn

Hazai – 2021. szeptember 8., szerda | 16:07

Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) keretében, szeptember 4. és 8. között tartják az európai görögkatolikus püspökök éves találkozóját Budapesten és Gödöllőn. Budapesti városnézés, az Orcád világossága című egyházművészeti kiállítás megtekintése, a Szent Efrém Férfikar koncertje, a gödöllői kastélyban tett látogatás és alkonyati istentisztelet is szerepelt a programban.

Hétfő délelőtt tanácskozást tartottak az európai görögkatolikus püspökök találkozójának résztvevői. A Rómából meghívott Stefano Parenti előadását távollétében Nyirán János fődiakónus olvasta fel.

Ezt követően városnézésen vettek részt a főpásztorok: a budai Várban sétálva, majd hajóra szállva ismerkedhettek Budapest nevezetességeivel és történelmével.

A Duna-korzón álló holodomor-emlékműnél megemlékeztek az 1932–33-as ukrajnai éhínség áldozatairól.

A Pesti Vigadóban megtekintették az Orcád világossága görögkatolikus egyházművészeti kiállítást, majd részt vettek a Szent Efrém Férfikar koncertjén.

„Ahogy az angyalok végigsuhannak a világon, szárnyuk időnként megsuhint egy-egy vidéket. Ezekről a vidékekről hoztunk el egy-egy darabot” – mondta Bubnó Tamás karnagy az Angyalszárnyak című koncert, a négy kontinensre kalauzoló szakrális utazás elején. A Pesti Vigadóban tartott telt házas koncerten jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök és felesége; hivatalosan részt vett Áder János köztársasági elnök és felesége.

Áder János a koncert után a Pesti Vigadó különtermében fogadta a találkozón jelen lévő püspököket, papokat, kísérőiket és a Szent Efrém Férfikar tagjait; köszönetét fejezte ki a görögkatolikus főpásztoroknak, hogy részt vesznek a találkozón és az eucharisztikus kongresszuson. Elmondta: a magyar állam örömmel támogatja a világeseményt és a találkozót. Fontosnak tartották, hogy a kongresszuson a vallásos programok mellett minden napot kulturális rendezvénnyel zárjanak.

Áder János külön méltatta a Szent Efrém Férfikart, akiket nem először hallhatott élőben.

A találkozó végén Kocsis Fülöp érsek-metropolita megköszönte a püspöki találkozó létrejöttében nyújtott kormányzati segítséget.

* * *

Szeptember 7-én, kedden a gödöllői királyi kastélyban tettek látogatást a görögkatolikus főpásztorok. Ezt követően a gödöllői görögkatolikus templomban tartott vecsernyével folytatódott az európai görögkatolikus püspökök találkozója.

A lítiás alkonyati istentiszteletet Juhász Géza miskolci helynök végezte; diakónusi szolgálatot két magyar és egy horvát diakónus látott el.

Az erre az alkalomra szerveződött, Hoskó Imola által vezetett kórusban gödöllői, budapesti és szegedi hívek, egyetemisták, kántorok, papok és kispapok teljesítettek szolgálatot.

A vecsernyét magyarul végezték; egyes részeket a vendég püspökök énekeltek arabul, ukránul és szlovákul.

A közös estéli imádságon József (Youssef Absi) melkita pátriárka mondott beszédet.

„Hatalmas a boldogságunk, hogy a világ különböző részeiről érkeztünk, hogy az Úr oltára köré gyűljünk,

egyesítve szívünket és összehangolva a különböző nyelveken és hangokon éneklő hangjainkat, hogy egyetlen harmonikus szimfóniát alkossunk, amellyel dicsőítjük a mi Urunkat, Jézus Krisztust, aki feltámadt a halálból”

– mondta József pátriárka.

A melkita egyházfő párhuzamba állította az Eucharisztiát és az Istenszülő Szűz születésének ünnepét: „Az evangéliumokból tudjuk, hogy Szűz Mária a Szentlélek kegyelmével fogant. Fia elveszi a világ bűneit, aki az örök élet kenyere. Az eucharisztikus liturgiában a pap a Szentlelket hívja segítségül, hogy a kenyér és a bor testté és vérré váljon, ahogyan azt az áldozáskor mondja: »Istennek szolgája részesíttetik az Úristennek s a mi Üdvözítőnk, Jézus Krisztusnak drága, legszentebb s legtisztább testében és vérében bűneinek bocsánatára s az örök életre.« Mindkét eseményben három elem közös: a Szentlélek, a bűnök bocsánata és az örök élet.

Mi, akik a világ minden tájáról eljöttünk, hogy az Eucharisztiát ünnepeljük, a 87. zsoltárral együtt valljuk: »Minden forrásom belőled fakad«, vagyis minden forrásom az Eucharisztiában van, az Eucharisztia vételekor, a Krisztussal való egyesülésünkben megtapasztaljuk azt a születést, amelyről János beszél evangéliuma elején:

Istentől születünk, így egyrészt az ő fiaivá és leányaivá, másrészt egymás testvéreivé válunk. Ezt a tényt kellene sajátos módon megélnünk ezen a kongresszuson.

Én is olyan országból jöttem, amely sok más országtól eltérően elszigeteltségtől és gazdasági szankcióktól szenved. Értük adta Krisztus az ő Testét és Vérét, és róluk mondta nekünk: »Nyugalmat adok nekik, és táplálom őket.«

Ők is arra vágynak, hogy lássák az átok feloldását, az áldások túláradását, a halál megtörését, és hogy énekeljék a mai ünnep tropárját.

Vágynak arra, hogy a gazdasági szankciók és az elszigeteltség átkát feloldják. Vágynak arra, hogy lássák, hogy joguk van áldásban, jóságban, örömben és békében élni. Vágynak arra, hogy normálisan éljenek anélkül, hogy mindenkor és mindenhol a halált kelljen megtapasztalniuk, akármilyen formában is érkezik.

Ezen az eucharisztikus kongresszuson Aranyszájú Szent János egyik mondása jut eszembe: »Akik megérintették az Ő ruhájának szegélyét, azok megkapták az Ő kegyelmét, mennyivel nagyobb kegyelmet kell kapniuk azoknak, akik teljesen magukhoz veszik Őt.« Az Úr Jézust teljesen magunkhoz vettük,

nekünk kell odaadnunk Őt a világnak, nem pedig megtartanunk magunknak

– hangsúlyozta beszédében József melkita pátriárka.

Imádkoznunk kell Istenhez, és a kongresszusi imával együtt kell mondanunk: »Mennyei Atyánk, minden élet forrása, adj nekünk bátorságot, hogy Krisztus erejét és örömét az egész világba vigyük.«”

*

A szertartás végén Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár háláját fejezte ki, hogy részt vehetett a vecsernyén, és megköszönte a görögkatolikus püspököknek, hogy eljöttek a találkozóra, és részt vesznek az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson.

A politikus emlékeztetett, hogy Ferenc pápa néhány éve azt mondta: Keletről jön a fény (latinul lux), Nyugatról a luxus.

„Mi, akik Kelet és Nyugat határán élünk, tanúi vagyunk a fény és a luxus találkozásának, a luxus hatásának az emberiségre. Nyugaton már nem divat a krisztusi erkölcshöz ragaszkodni, sőt az ellenkezője történik: egyre gyakrabban lenézik, megvetik Krisztus követőit. A luxus nem bírja el a templomokat: rengeteget bezárnak vagy különféle célra átalakítanak. (...) Felelősségünk, hogy Európa megmarad-e kereszténynek, vagy sem” – fogalmazott az államtitkár.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria