Máriaremetére zarándokoltak a Székesfehérvári Egyházmegye hívei

Esterházy László kanonok, plébános köszöntötte a zarándokokat és elmondta, a Ferenc pápa által meghirdetett szentévben a kegytemplom is kijelölt hely a teljes búcsú elnyeréséhez.

Spányi Antal püspök beszédében felidézte, milyen régi hagyomány a Székesfehérvári Egyházmegyében, hogy Szentháromság vasárnapján Máriaremetére zarándokolnak a hívek. Ezt a szokást Prohászka püspök indította el 98 évvel ezelőtt, és Shvoy Lajos püspök volt az, aki az első zarándoklatot vezette. Érdekes, hogy azóta minden esztendőben – bár voltak politikailag nehéz időszakok – kisebb vagy nagyobb csoport idezarándokolt Székesfehérvárról, az egyházmegyéből, Máriát tisztelni, Máriának a segítségét kérni.

Valamikor Máriaremete a Székesfehérvári Egyházmegyéhez tartozott, majd Szent II. János Pál pápa a magyar egyházmegyék határait rendezve, a kegyhelyet az Esztergom-Budapesti Egyházmegyéhez rendelte. De természetes, hogy a nagymisét Szentháromság vasárnapján az egyházmegye zarándokainak tartják fenn.

A főpásztor hangsúlyozta, hogy mennyire fontos a Szentháromság tisztelete mint hitünk központja, ereje, a kereszténységünk lényege. De fontos, hogy a Szűzanyával is találkozzunk, aki felé mindig imádságos lélekkel, hittel fordulhatnak a hívek.

„Biztos vagyok benne, hogy a máriaremetei kegyhely mindannyiunknak a szívéhez nőtt, lelkéhez közel áll és nem valamiféle új szokásként, hanem régi hagyományként, amelyet talán szüleinktől, esetleg még régebbi fölmenőktől örököltünk.”

A megyéspüspök végül Isten végtelen, tökéletes és mindent megelőző szeretetéről beszélt, és mint mondta, a hívő embernek, aki megkeresztelkedett az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében, ezt az örök szeretetet kell megéreznie, szívébe fogadnia és szívében hordoznia.

„Amikor a Szentháromságot tiszteljük, ünnepeljük, akkor gondoljunk erre, hogy Isten örök szeretetével találkozunk, pusztán csak azzal, hogy a Szentháromságot említjük, hogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében keresztet vetve kezdünk el imádkozni. Így kezdjük el és így fejezzük be napunkat, hogy az Isten örök szeretetével találkozzunk. De a szeretet mindig viszontszeretetet szül, viszontszeretetre vágyik, viszontszeretetre van szüksége. Isten is a maga végtelen szeretetével szomjazza az ember szeretetét. Az Isten a maga szeretetével várja, hogy az ember a maga emberi szeretetét Isten felé cselekedetekkel, gondolattal, egész életével mutassa meg.”

Spányi Antal megyéspüspök arra biztatott, hogy válaszoljunk Isten szeretetére, amikor Máriaremetén a Szűzanyára tekintünk és segítséget kérünk Tőle. Álljunk ki az igazságért, a keresztény erkölcsiségért. „Ma is sok keresztény van, akik vállalják a vértanúságot azért, hogy a Krisztustól kapott kinyilatkoztatást képviseljék, arról beszéljenek, azt az életet, amely erre a kinyilatkoztatásra épül, bemutassák az embereknek. Ha reméljük, hogy egyszer lesz békesség, ha reméljük, hogy az ember megérti az élet szentségét és Istentől való ajándékát, amely fölött nem az ember ítélkezik és nem az ember dönt. Ha megértjük, hogy az erkölcsiségünkhöz hozzátartozik a természetes teremtettségünk is, akkor azt gondolom, valamit teszünk, ami ezt a világot elgondolkoztatja. (…)

Segítsen bennünket a Boldogságos Szűz Mária, égi Édesanyánk, hogy Szentháromság vasárnapján ezt a küldetésünket egészen világosan megértsük, teljesítsük, és Isten kegyelme általunk is az Ő országát, a szeretet és béke országát építse közöttünk” – zárta gondolatait a főpásztor.

Szöveg: Berta Kata

Fotó: Berta Gábor

Videó: Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió/Körtvélyes Tivadar

Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye

Magyar Kurír