Búcsúnapján ünnepelte megújulását a dunakeszi-alagi Szent Imre-templom

Hazai – 2021. november 6., szombat | 20:56

Marton Zsolt megyéspüspökkel ünnepelték Dunakeszi-Alag hívei templomuk és környezete megújulását. November 5-én, Szent Imre emléknapján szentmise keretében adtak hálát. A 34. eucharisztikus kongresszushoz kapcsolódóan, összefogással épült templom az 52. eucharisztikus kongresszusra újult meg, újra összefogás eredményeképp.

Lebontották a kerítést, ezáltal megnyitották a templom előtti teret, parkosítottak, padokat helyeztek el, templomkerti játszóteret újítottak fel a munkálatok során. A Dunakeszi Alag városrészében álló Szent Imre-templom plébániája hívó gesztusa  ez a város felé. „Lépjenek be templomunkba, közösségeinkbe, hogy találkozzanak Krisztussal” – e szavakkal áldotta meg Marton Zsolt püspök az immár teljes megújulását, átalakulását ünneplő templomot.

A templom még 2019-ben teljes belső felújításon esett át, akkor Beer Miklós püspök jelenlétében adtak hálát az alagi hívek. Az alagi az ország egyik első ún. „levente temploma”, amely kifejezetten az ifjúság hitéleti és erkölcsi nevelését hivatott szolgálni.

Az alagi hívek és akkori lelkipásztoruk, Csík József 1929. december 17-ei keltezéssel küldtek levelet Hanauer Árpád István váci megyéspüspöknek, melyben kérelmezték, hogy „a hívek lelki szükségletének jobb ellátására, valamint kulturális és hazafias szempontokból” önálló egyházközséggé váljanak, s templom, valamint plébániaház építésére engedélyt kapjanak.

A főpásztor jóváhagyása 1930. február 19-én érkezett meg, azt követően megkezdődött az adományok felajánlása is az építendő új templom számára. Az összegyűlt pénzből 1931 tavaszán meg is vásárolták az 1373 négyszögöl kiterjedésű telket a község központjában.

Az építendő templom neve 1931-ben magától adódott: Szent Imre halálának 900. évfordulója volt.

Végül 1935. szeptember 1-jén Fábián Gáspár műépítész tervei szerint, 60 ezer pengős költségvetéssel indult meg az építkezés.

A tervező neoromán külsőt és az ókeresztény bazilikákra jellemző belső teret tervezett. A kivitelező vitéz Kapuváry Gusztáv építészmérnök lett. A templom hossza 37,5 méter, szélessége 11,40 méter; belső magassága 8 méter. Az építéshez szükséges terméskövet Üröm községből szállították. A Magyar Lovaregylet 250 köbméter dunai kavicsot adományozott, illetve az építés területére bevezetett vizet is biztosította.

Az alapkőletétel 1935. november 17-én történt Hanauer Árpád István megyéspüspök jelenlétében.

Az első budapesti eucharisztikus világkongresszus évében, 1938-ban került sor a templom három harangjának, a 404 kg-os Szent Imre, a 1035 kg-os Szűz Mária, illetve a 185 kg-os "d" , vagy lélekharang felszentelésére.

Az első szentmise 1938. december 19-én volt a templomban. A fakazettás mennyezet ekkor ugyan még nem készült el, de a püspök engedélyt adott rá, hogy már a felszentelés előtt is használni lehessen a templomot.

A Szent Imre-templom szembemiséző oltárát végül 1965. november 7-én szentelték fel, ekkor benedikálták a templomot is.

Szent Imre emléknapján, a templom búcsúünnepén zsúfolásig megteltek a padsorok. Nagy létszámban jelentek meg az ugyancsak évfordulós 1117. Szent Imre Cserkészcsapat tagjai. A plébánia híveivel számos vendég ünnepelt: a testvéregyházak és az állami élet képviselői, többek között Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára; Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkára és Dunakeszi országgyűlési képviselője; Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára; illetve Dióssi Csaba polgármester.

Az egybegyűlteket Farkas László plébános köszöntötte. – Őseink Szent Imre nevére építették a templomot. Amit a háború megakadályozott, mi, utódok fejeztük be. Megújult az ókeresztény bazilikák stílusát követő fakazettás mennyezet, benne a templom központi elemeként Patrona Hungariae alakja.

A hívek adományából készültek el az első színes üvegablakok a magyar szentek alakjaival. Kicseréltük a teljes padozatot, Külső megújulás is történt. Megnyitottuk a templomkertet a város felé, parkosítottunk, felújítottuk a Szent Imre-szobrot, kőkeresztet, játszóteret, és megnöveltük a Árpád-szaletlit – mutatta be a munkálatokat Farkas László.

Beszédében a templom búcsúnapjához kapcsolódóan a Szent Imre által is közvetített prófétai üzenetet emelte ki. – Korunk, melyben az ember átadja magát pillanatnyi vágyai sodrásának, követi a könnyebb utat, így a test parancsol neki, amiből a lélek szolgasága következik. Az ember egyre képtelenebbé válik arra, ami erőfeszítést kíván, ami szép, ami nemes. Ezzel szemben áll, ha a lélek ragadja kezébe a gyeplőt, és irányítja a testet. Erre mutat példát Szent Imre élete – mondta.

A liturgia a víz megáldásával kezdődött, majd a püspök körbejárt, és megáldotta a közösséget és a templomot is.

Marton Zsolt szentbeszédében Imre hercegről mint a tisztaság, az imádság, igazságkeresés, tudományok iránti vágy példaképéről beszélt.

Ezek az erények jellemezték a közösség szolgálatáért, a hazáért tenni akaró tevékeny ifjú életét. A tisztaság volt az az erény, amit az önmagát felajánló Imrétől Isten kért. A test és lélek tisztasága, az akarat, a vágyak, érzések, a szív tisztasága. Boldogok a tisztaszívűek, mert meglátják Istent – idézte a főpásztor a boldogságmondást, és mutatott rá arra, mennyire fontos korunkban felmutatni ezt a közvélekedés számára annyira idegen erényt. – Szükség van ilyen példaképekre, melyek a tiszta párkapcsolatok, az elkötelezetten élt házasságok, az élet és szeretet közösségeként működő család értékét hangsúlyozzák egy olyan korban, amikor nehéz tisztának maradni – hangsúlyozta Marton Zsolt.

A szentmise végén a hívek Szent Imre közbenjárásáért imádkoztak.

Az ünneplés aztán a templom előtti megújult téren folytatódott.

A mai ünnep is egy kezdet, annak a reményünknek a határozott kifejezése, mely közösségre hív. Együtt ünneplünk a testvéregyházak képviselőivel, együtt építjük a közösséget – fogalmazta meg a plébános azt a vágyat, amely egy közösségi ház felépítésére mutat, ahol a város katolikusai és a többi felekezet tagjai is össze tudnának gyűlni.

A templom előtt immár nyitott a tér, Marton Zsolt püspök szerint akár mint két ölelő kar, amelyek megnyílnak a város előtt. Belépésre hívnak a templomba és közösségbe, a Krisztussal való találkozás lehetőségét kínálva.

A megyéspüspök megáldotta a Hartmann-Sánta Judit tervei alapján kialakított és Ölbey István iránymutatásával elkészült új teret. Utóbbi egyben a templom belső terének megújulását is tervező belsőépítész.

A restaurált Szent Imre-szobor leleplezésében Soltész Miklós és Tuzson Bence is közreműködött. Soltész Miklós a fiatalon elhunyt Szent Imre alakjához kapcsolódóan azt emelte ki, minden napra oda kell figyelnünk: minden nap meg kell tennünk azt a jót, amivel az üdvösség felé haladunk, nem érünk rá halogatni.

Amikor halogatjuk a jót, s hosszú életre rendezkedünk be, akkor nem leszünk sem boldogok, sem életünk nem lesz teljes. Szent Imre élete azonban fiatalon is teljes volt – hangsúlyozta az államtitkár, aki méltatta az összefogás értékét, amely révén megvalósulhatott a megújulás.

Tuzson Bence köszönetet mondott minden közreműködő félnek, a főpásztornak, a kormányzatnak, valamint a munkálatokban részt vevő minden egyes embernek. – A legkisebb dolog is számít, a legkisebb segítség is számít – fogalmazott. – Templomépítő nemzet vagyunk, sem a templomól, sem annak építéséről nem mondunk le – mutatott rá, utalva arra, hogy a környéken tizenegy templom építéséhez, megújulásához járult hozzá az utóbbi időben a kormányzat. – Most ezeket a templomokat meg kell tölteni, a hit által értékalapot teremtve. Ez a feladatunk – hangsúlyozta.

A felújítás két szakaszban történt. 2019 nyarán zárult az első fázis, amit 80 millió forinttal támogatott a kormány, a most befejeződött második szakaszt a belső munkálatokkal és a tér átalakításával pedig 77 milliós állami forrásból fedezték.

Szerző: Trauttwein Éva

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria