2025. december 5., péntek
Vilma, Csaba, Sába, Sebõ
Vilma, Csaba, Sába, Sebõ
Veres András megyéspüspök közös elmélkedésre hívta az egybegyűlteket a napi evangélium alapján. Mint mondta, korunk problémái, válságai, a járványok, a politikai villongások ma is legyenek intő jelek, hogy az örök életre készüljünk, mert ez a világ elmúlik, Isten országa örök. Az Egyház nem az emberek közösség iránti vágyából született. Jézus Krisztus alapította, és a feladata az Istennel való közösség megteremtése.
Az Egyház a közösségek közössége: mindnyájunkat arra hív, hogy saját közösségeinkkel, családjainkkal, barátainkkal együtt kapcsolódjunk hozzá.
Az oltárnál születik és él az Egyház – tanítja Szent II. János Pál pápa az Eucharisztia és az Egyház kapcsolatáról szóló enciklikában. – Mert itt szolgáltatják ki a szentségeket, itt mutatják be az Eucharisztiát, és ez teremti meg a Krisztusban hívők közösségét. Innen származik minden közösség az Egyházban. A templomba járás, az Eucharisztia megünneplése szorosan hozzátartozik hitünk lényegéhez.
Ott él az Egyház, ahol megünneplik az Eucharisztiát, a szentmisét.
A vasárnap ne múljon el szentmise nélkül, legyen mindnyájunk számára elsődleges az Eucharisztia megünneplése, a templomhoz való kötődés. Nem önmagáért van az Egyház, küldetést kapott Krisztustól: hogy a világ végéig a Krisztus által hozott megváltást hirdesse minden ember számára.
Veres András püspök szentbeszéde zárásaként a keresztények tanúságtevő életpéldájának fontosságára hívta fel a figyelmet a társadalmi élet minden színterén.
A főpásztori prédikáció ITT teljes egészében meghallgatható.
Draskovich György (Trakostyán, 1599 – Bécs, 1650)
Apja Draskovich János horvát bán, anyja Istvánffy Éva volt. Az idősebb Draskovich György püspök apjának, Jánosnak a nagybátyja; a híres történetíró, Istvánffy Miklós anyai nagyapja volt. A család felemelkedése a 16. században történt.
A grazi jezsuita kollégiumban tanult, és ide járt egyetemre is. Miután felszentelték a kisebb rendekre, Rómába ment, ahol a Collegium Germanicum et Hungaricumban tanult. Rómában szentelték pappá, ott mutatta be első miséjét is. Az ifjú papot Pázmány Péter esztergomi érsek vette maga mellé, akinek nagy tervei voltak a tehetséges arisztokrata ifjúval, és esztergomi kanonok lett Nagyszombatban. Rendszeresen hallgatta a nagyszombati jezsuiták prédikációit, így például Káldi Györgyét is.
1635-ben (36 évesen) II. Ferdinánd Pázmány akarata ellenére nevezte ki győri püspökké.
A győri püspökség ekkor a török hódoltság miatt az esztergomi érsekség után rangban a másodiknak számított. Püspöksége alatt több egyházlátogatást tartott, ezekhez kötődnek a legrégibb, ma is a levéltárban található vizitációs jegyzőkönyvek. A vizitáció során információkat gyűjtött a pap felkészültségéről, a hitéletről, a plébánia, valamint a hozzá tartozó fíliák infrastruktúrájáról (templom, kápolna, plébánia, temető, iskola, stb. állapotáról és felszereltségéről), valamint az egyházközség anyagi helyzetéről. Ezáltal a püspök részletes képet alkothatott egyházmegyéje állapotáról, és pontosan megtervezhette annak pasztorációját. A paphiány miatt maga prédikált.
Bevezette az egyházmegyében az anyakönyvezést. A tehetséges növendékeket támogatta tanulmányaikban. Volt olyan év, hogy egyszerre 17 kispapja tanult Bécsben.
Megalapította a soproni jezsuita kollégiumot. Segítette a bencések, a domonkosok és a szerviták visszatelepülését egyházmegyéje területén.
Az ő ideje alatt folytatódott a székesegyház felújítása. A Giovanni Battista Rava építőmesterrel kötött – az Egyházmegyei Levéltárban máig megőrződött – szerződés pontról pontra meghatározta a feladatokat. Az 1639 és 1645 közötti években Rava irányításával végzett munkák során újra boltozták az északi hajót, a főszentély apszisát, felszámolták, illetve kriptává alakítva újra boltozták az egykori altemplomot, az oldalfalakban félkörívesre formálták az ablakokat, meghosszabbították a Szentháromság-kápolnát, a falakat vakolták, meszelték. Draskovich püspök idejében kezdték el a jelenlegi sekrestye alapozását az északi oldalon, valamint a két középkori torony közé a középtorony felépítését. A torony ekkor csak a tetőzet magasságáig épült meg, felette faszerkezet tartotta a harangokat. (A tornyot majd utóda, Széchényi György püspök építtette fel.)
Draskovich Györgyben még erősen keveredtek a késő reneszánsz jegyek a trienti zsinat püspökideáljával. Végakarata szerint a soproni Keresztelő Szent János-templomban helyezték örök nyugalomra.
Forrás: Nemes Gábor PhD intézményvezető/Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ
Forrás és fotó: Győri Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
2005-2015 © Magyar Kurír
Cím: 1068 Budapest, Városligeti fasor 42. | Postacím: 1406 Budapest, Pf.: 100. | E-mail: mk@katolikus.hu | Adószám: 19719445-2-42
Impresszum | Médiaajánlat | Jognyilatkozat | Adatkezelési tájékoztató
9