Gyümölcse van a vetésnek – Alapítójára, Csanád Bélára emlékezett a KÉSZ

Hazai – 2021. december 1., szerda | 9:01

Csanád Bélára, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) alapító elnökére emlékeztek tisztelői halálának 25. évfordulóján, november 25-én a budapest-belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia-templomban. Az emlékmisén szentbeszédet mondott Makláry Ákos, a KÉSZ elnöke.

Csanád Béla pap, költő, teológiaprofesszor, a KÉSZ megálmodója huszonöt évvel ezelőtt, 1996. november 25-én tért meg Teremtőjéhez. Az alapító mennyei születésnapján tartott szentmisén tisztelői és a KÉSZ tagjai megemlékeztek gazdag irodalmi munkásságáról, lelkipásztori és tanári tevékenységéről, mellyel egész életében alázattal szolgálta Krisztust.

Makláry Ákos szentbeszédében kiemelte elődje magvető szerepét: „Ő is, mint minden nevelő, tanár vagy szülő, aki a jövő generációjával foglalkozik, neveli őket, tanítja, hasonlít a magvetőhöz, aki elszórja magját, de nem biztos, hogy látja annak termését, mert más az, aki vet és más az, aki arat. Ha most itt lenne köztünk Csanád Béla, nagy örömmel látná, hogy vetésének van gyümölcse huszonöt évvel később is.”

A KÉSZ alapítói a rendszerváltás hajnalán megértették, hogy szükség van a keresztény értelmiség, az igazságot keresők összefogására. Az Egyház célkitűzéseit tették magukévá, és ezzel akarták áthatni azt a társadalmat, mely oly sok sebből vérzett az elnyomás és a diktatúra ideje alatt. Csanád Béla felismerte: sem reform, sem gazdasági, politikai változás nem lehet igazán eredményes az ember benső, lelki, erkölcsi és kulturális átalakulása nélkül. Még kevésbé hit nélkül. „Kevesen látták ezt azokban a sorsdöntő időkben ilyen kristálytisztán” – hangsúlyozta Makláry Ákos.

„Nagy gondot szeretnék fordítani arra, hogy az elmúlt évtizedekben tönkretett és kétségbe vont, de ma is időszerű és lényeges fogalmakat tisztázzuk, és a krisztusi értékrend megbecsülését helyreállítsuk” – idézte a szónok a professzort.

Elmúlt harminc év, de ugyanúgy aktuális ez ma is itt, Magyarországon, a Kárpát-medencében, és talán még inkább a tőlünk nyugatra fekvő országokban. Gondoljunk itt az Isten, haza, család, házasság, nemzet fogalmakra. A jó és okos értelmiségi nemcsak az őt körülvevő világot értelmezi, és abban keresi az igazságot, hanem kutatja a jövő útját. Ez igaz a KÉSZ-re is. Elindításakor felismerték, hogy szükség van a keresztény értelmiség szövetségére, tudták, hogy a keresztényeknek felekezettől függetlenül meg kell találniuk a közös hangot a közös kiállás érdekében. A kereszténység, a magyarság megújítását tűzték zászlójukra közösségeket létrehozva. Ma is elődeink útját kell járnunk, a magvetők munkájának gyümölcsét élvezve kell folytatni az ő munkájukat, melynek legfőbb célja Krisztus egyházának építése – zárta beszédét a KÉSZ vezetője.

Zachar Péter Krisztián, a szervezet társelnöke néhány verssel hozta közel Béla atya gondolatait a megemlékezők számára. 

Ma

Holnap
már minden késő
Nem léphetsz kétszer ugyanegy folyóba
Ma kell
kimondanod azt a szót
amely holnap kimondhatatlan
Ma kell kérned
a mindennapi kenyeret
hogy holnap is meglegyen
Ma kell megtenned azt a lépést
mely holnap már jóvátehetetlen
Ma kell tüzet is gyújtanod
hogy holnap szeretet legyen

Csanád Béla pap, költő, tanár
(Akasztó, 1926. november. 9. − Budapest, 1996. november 25.)

Kalocsán a jezsuita gimnáziumban érettségizett 1944-ben. A teológiát a Központi Papnevelő Intézetben kalocsai egyházmegyésként végezte. 1950. június 23-án szentelték pappá Akasztón. Teológiából doktorált.

Szolgált Bácsborsódon, Csengődön és Jánoshalmán káplánként. Majd a Szegedi Hittudományi Főiskola tanára volt, később pedig a Központi Papnevelő Intézet lelki igazgatója. Rómában liturgikus tanulmányokat folytatott. 1969-ben a budapesti Hittudományi Akadémia tanára lett: lelkipásztorkodástant és liturgiát tanított. 1969-től az új hittankönyv-sorozat felelős szerkesztője. 1976 és 1991 között a Hitoktatási Bizottság igazgatója.

A Teológia című folyóirat szerkesztőségi titkáraként is tevékenykedett. A Vigiliában 1947-től, az Új Emberben 1951-től jelentek meg versei, fordításai, a liturgikus évvel kapcsolatos elmélkedései. Mindkét szerkesztőségnek állandó külső munkatársa volt. Fordításában énekeljük az Éneklő Egyház számos énekét. 1989-ben alapította az Aranyág és a Jel folyóiratokat, ez utóbbi a KÉSZ küldetésének máig egyik legfontosabb pillére. Versei, írásai által ma is tud minket tanítani. Szellemisége és az általa létrehozott közösség képes formálni az evangelizáció útján hazánkat.

Csanád Béla további verseiből a Jelben olvasható válogatás.

Forrás: SJ/KÉSZ

Fotó: Makláry Emma

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria