Hálából a megmenekülésért – 170 éves hagyományt őriznek a perenyeiek

170 évvel ezelőtt, 1849 őszén nemcsak a szabadságharc bukása nehezítette meg a Vas megyei Perenye lakóinak életét: 1849. szeptember 26-a és november 28-a között kolerajárvány tizedelte a falu lakosságát. A helybeliek a járvány elmúlásáért imádkozva elzarándokoltak a velemi Szent Vid-kápolnába. A közösség fohásza meghallgatásra talált: a faluban megszűnt a gyilkos kór, a többi községben viszont még 1850 elején is szedte áldozatait.

A perenyeiek fogadalmat tettek: ezentúl hálából, a Szűzanya és Szent Vid mártír tiszteletére minden év szeptemberében a Szent Kereszt felmagasztalása és a Fájdalmas Szűzanya ünnepe utáni vasárnapon elzarándokolnak Velembe. E hagyományt azóta – még a kommunizmus idején is – szünet nélkül megtartották a hűséges perenyei hívek. Idén sem volt ez másként, a híveket Székely János megyéspüspök is elkísérte az úton. A zarándokcsoporthoz számos hívő csatlakozott az út során, az énekeket Medgyesy S. Norbert művelődéstörténész vezette. 

Sok áldás fakadt a 170 évvel ezelőtti fájdalmas kolerajárványból. A 170 év alatt több ezren tették meg hittel az utat a Szent Vid-kápolnához. A tragédiából élet, hit fakadt. Sokszor van ez így az emberi életben is, és a Biblia lapjain is – emelte ki az ünnepi szentmisén Székely János. 

Jézus keresztjéből élet fakad, amikor a kereszt alatt álló anyjának azt mondja: „Asszony, nézd, a te fiad.” Ezzel felidézi az első asszony teremtését: azért nevezi a kereszt alatt álló anyját asszonynak, hogy emlékeztessen Éva, az asszony, minden élő anyja megteremtésére – folytatta a főpásztor. – Hasonló történik a kereszten: egy új teremtés. Az új Ádámnak, Jézusnak odalát is megnyitják, ahogy Ádámét is megnyitotta az Úristen Éva teremtéséért. Jézus oldalából az Egyház született meg, az Istennek szentelt család, amelynek első és legtökéletesebb tagja Mária, aki minden élő anyja. Jézus a szülés fájdalmát szenvedi értünk, és ebből megszületik egy tiszta világ. A szívéből víz és vér ömlik, ami jelképezi Isten kegyelmét, amely megtisztít és újjáteremt.

Isten szeretetének lett társa, szemlélője a Szűzanya, együtt szenvedő, aki ott állt Jézus keresztje alatt. Mária társa lett Jézusnak a megváltás művében. Minket is arra tanít, hogy legyünk Jézus társai a szeretet titkában, az újjáteremtés titkában, a megváltásban – zárta szentbeszédét Székely János. A zarándoklat litánia imádkozásával zárult.

A szentmise ITT hallgatható meg.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír