Húsz éve avatták boldoggá Romzsa Tódort, a vértanú püspököt

Magyar és egyházi szláv nyelven végzett Szent Liturgiát mutattak be Nyíregyháza-Örökösföldön, Romzsa Tódor boldoggá avatásának huszadik évfordulóján.

Dobos András atyának, a Görögkatolikus Papnevelő Intézet rektorának ószláv papi imádságaira a Szent Efrém Férfikar válaszolt szintén ószláv nyelven több szólamban. A vértanú püspökre emlékező szertartás után a férfikar bizánci dallamvilágú kórusműveket, imádságokat adott elő.

Az ünnep szónoka Szocska A. Ábel megyéspüspök volt, aki Tódor püspök vértanúhalálának mozzanatait a Görögkatolikus Szemle újságban évtizedekkel ezelőtt megjelent visszaemlékezések felolvasásával idézte fel. Elsőként Romzsa Tódor odaadó kórházi ápolójának, a püspök halálos ágyánál is jelen lévő Teofila bazilita nővérnek 1990-ben nyilvánosság elé tárt emlékeiből olvasott fel részleteket, majd a boldoggá avatás előkészítésével megbízott Szemedi János munkácsi püspök szavait idézte, aki afelett érzett örömét fejezte ki, hogy Tódor püspököt több más vértanúval együtt boldoggá fogják avatni. Ők „hősiesen helytálltak a nehéz történelmi időkben, az üldöztetésben, a szenvedésben, a rabság sok esztendejét és vérüket is adták hitükért. Boldogok, akiket az igazságért üldöznek” – hangzottak a munkácsi püspök idézett gondolatai.

Majd Bendáz Dániel atya 2000-ben, a boldoggá avatás küszöbén született írásából olvasott fel egy részletet a megyéspüspök:

A szovjet hatalom emberei ércnél keményebb ellenállásba ütköztek, amikor az egyházmegye gerincét, Tódor püspököt akarták megtörni”

– Ábel püspök Dániel atyával együtt kérdezte a jelenlévőktől: „Mi képesek lennénk-e mindent félretéve, Tódor püspök emlékéhez híven vállalni Krisztusért a halált, tudunk-e áldozatot vállalni érte?”

Az ünnep üzenetét is ennek a tükrében fogalmazta meg: „A keresztény élet áldozattal jár, de az Úristen előtt kedves ez az áldozat, és boldoggá tesz érte bennünket az Isten.”

Hiszen az Egyház manapság is üldözésnek van kitéve, ma is szükség van hitvallókra. De a vértanúság Isten ajándéka, akárkinek nem adatik meg – mondta a főpásztor. És felidézte a boldogságok közül az ide kapcsolódó tanítást: „Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa.”

Vajon mi méltóak vagyunk-e erre az ajándékra, s képesek vagyunk-e áldozatot hozni Krisztusért?

Buzdítólag erősítette a hívekben: „Mindazok, akik áldozatot hoznak Krisztusért, jutalomban is részesülnek.

Krisztus a mi áldozatunkat kedvesen fogadja, és boldoggá tesz bennünket érte.”

Az ünnepségen köszöntőt mondott Varga Márta, a Nyíregyházi Ruszin Kisebbségi Önkormányzat elnöke, aki felidézte, hogy a közösség öt évvel ezelőtt felállított és felavatott egy Romzsa-emlékművet a templomkertben, ahol megállhatnak, imádkozhatnak a vértanú püspökhöz, erősíthetik identitásukat. Varga Márta megnyitotta a karzaton megtekinthető kiállítást, a Monostory Viktória ikonfestő művész-tanár különféle technikákkal készített munkáit felvonultató tárlatot.

Varga Márta köszöntötte az ünnepség vendégei között Kramarenko Viktort, az Országos Ruszin Önkormányzat elnökét és Giricz Verát, az Országgyűlés ruszin nemzetiségi szószólóját, aki maga is szólt a jelenlévőkhöz.

Megköszönte a nyíregyházi ruszin közösség lendületes munkáját; az itt működő ruszin önkormányzat idén ünnepli fennállásának tizenötödik évfordulóját. Elmondta, hogy a rendezvényeik mindig Szent Liturgiával kezdődnek: ezzel tesznek hitet a vallás mellett, mely megmaradásuk alapja volt az évtizedek során.

A templomkertben található életnagyságú Romzsa-ikon előtt panachidát végeztek és elhelyezték az emlékezés koszorúját.

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra

Magyar Kurír