Intézményvezetői és lelkipásztori értekezletet tartottak Egerben

Prédikációjában Ternyák Csaba érsek az öröm, a remény, a gondoskodás és az átváltozás üzenetéről beszélt.

A mai világban sok negatív dolog vesz körül bennünket, de a hívő ember számára a kereszt a remény üzenetét hordozza, hogy földi életünknek van értelme, van feltámadás a halál után – mondta a főpásztor, hangsúlyozva, hogy

az egyházközségek és az iskolák kapcsolatát empátiával, bizalommal, egymásra figyeléssel szorosabbra kell fűzni.

Az egri érsek a Szűzanya közbenjárását kérte, hogy testi-lelki szenvedéseinket, gondjainkat vigye Jézus elé. Az Eucharisztia a forrás számunkra, amely a szeretet által képes gyógyulást hozni mindannyiunk számára – hangsúlyozta szentbeszédében Ternyák Csaba.

Az értekezlet az egri Líceum dísztermében folytatódott, ahol Juhász Ferenc pasztorális helynök köszöntötte a megjelenteket.

A betegek világnapja rámutat arra is, hogy

a társadalom betegségeit leginkább a pedagógus tudja gyógyítani. A gyermeki frusztrációk egy életre meghatároznak bennünket; az iskolának különös szerepe van a személyiségfejlődés szempontjából

– hangsúlyozta a pasztorális helynök.

Lóczi Tamás, az Érseki Papnevelő Intézet spirituálisa, a helyi Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatóságának (EKIF) elnöke előadásában arról beszélt, hogyan kaphatnak segítséget az iskolák a gyermekek családi és szexuális nevelésére, az apai, anyai szerepekre való felkészítésükre vonatkozóan.

A szexuális nevelés elsődlegesen a szülők feladata, de iskolai szinten is foglalkozni kell vele – emelte ki Lóczi Tamás, és arra biztatta az intézményvezetőket, hogy hozzanak létre egy munkacsoportot, melynek tagjai hetente több alkalommal, több órán is beszélgetnek, foglalkozásokat tartanak ebben a témakörben a diákoknak.

Az EKIF-elnök számos keresztény programot bemutatott: beszélt többek között a Családi életre nevelés progamról, a Billings Ovulációs Módszerről, a Ciklus-showról, a fiúknak szóló „Titkos küldetés” programról, az organikus pedagógiáról, a TestTeóról (testünk teológiája – a szerk.), kiemelve, hogy a hittanóra is lehetőséget ad a szexualitás, a házasság és a családi életre nevelés keresztény szempontú megközelítésének megismertetésére.

Rézné Vitus Csilla ügyvezető, Hortobágyiné Nagy Ágnes programalapító, Déri Éva és Andai Anikó mentorok a 35 éve működő Boldogabb családokért – Családi életre nevelés programot, azaz a CSÉN-t mutatták be.

A program legfontosabb célja a házasság és a család értékének védelme, erősítése – úgy kísérve a fiatalokat, hogy önmagukat és másokat elfogadó, tisztelni tudó, önálló és döntésképes felnőtté váljanak, akik alkalmasak az érett párkapcsolatra. Óvodai, iskolai programokat és akkreditált képzéseket szerveznek pedagógusok számára – ismertették. – A foglalkozásokon önismerettel, a reális énkép kialakításával, együttműködéssel, a társas érintkezés alapjaival, a különböző személyiségtípusokkal, párkapcsolati kérdésekkel, a házassággal, a családi élettel és az egészséges életmóddal is ismerkednek a diákok.

Koós Ede, az Egri Főegyházmegye cigánypasztorációs referense A tanulás a felemelkedés útja – A romapasztoráció jelentősége a köznevelésben és a szakképzésben címmel arról beszélt, hogy milyen jelentősége van a cigánypasztorációnak a köznevelésben és a szakképzésben.

A romapasztoráció célja az integráció, az emberek felemelése, az edukáltság, a modern tudás megszerzése – hangsúlyozta az előadó. – A cigánypasztoráció elindítója, Sója Miklós görögkatolikus pap a nevelést tartotta legfontosabb feladatnak. Közös gondolkodásra ösztönző kérdéseket fogalmazott meg, mint például hogyan lehetne bevonni a cigányokat az oktatásba, milyen jellegű tudás adja egy humánus és élhető társadalom alapját, és mire kell megtanítanunk az utánunk jövő nemzedéket – emlékeztetett Koós Ede.

Balogh László, a Magyar Tehetségfejlesztő Szervezetek Szövetségének elnöke a tehetséggondozás főegyházmegyei hálózatáról beszélt. Bemutatta a spontán hálózatosodás lépéseit, melynek nyomán az intézmények között szoros együttműködés alakult ki: közös programokat, tehetséggondozó versenyeket szerveztek; fejlesztették a speciális pedagógiai, pszichológiai eszköztárukat; és elindult a programok hatásvizsgálata is. Rámutatott: nem elég elterjedtek a tehetségfejlesztő komplex módszerek, pedig a tehetséges diákok gyenge oldalainak fejlesztésére is oda kell figyelni; a programban részt vevő szakemberek között, valamint a gyermekek szüleivel is szorosabb együttműködésre van szükség, és elengedhetetlen minden tanévben a prioritások kijelölése.

A délután folyamán szakmai kérdéseket tárgyaltak meg a résztvevők. Németh Zoltán, az egri főegyházmegyei EKIF főigazgatója a tanév aktuális feladatairól és a teljesítményértékelésről beszélt; Köböl Zsolt osztályvezető-helyettes a panaszkezelés és a minősítés témakörében tartott előadást; Lucza Dorottya oktatási és óvodai referens a kompetenciamérésről és az óvodahálózat bővítéséről osztott meg hasznos információkat az intézményvezetőkkel.

Szöveg: Pap Ildikó

Forrás: Egri Főegyházmegye

Fotó: Federics Róbert/Szent István Televízió

Magyar Kurír