Elsőhétfői szentmise Győrben Apor Vilmos szentté avatásáért

2018 tavaszán rendelte el az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció, hogy a pünkösd utáni hétfő a Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja kötelező emléknapja legyen – emlékeztetett szentbeszédében Kálmán Imre atya, aki rövid áttekintést adott arról, hogy Szűz Máriát miként tisztelték anyaként az elmúlt másfél évezredben.

Szent Ambrus az Egyház ősmintájaként a megkereszteltek iránt mutatott anyaságát láttatta Máriában – hangzott el a szentbeszédben. – Szent Ágoston az Egyházat teljes Krisztusként értelmezte, ezért ha ő a Főnek anyja, akkor a tagoknak is. Szent VI. Pál pápa 1964-ben az Egyház Anyjának nevezte Szűz Máriát.

Szent II. János Pál pápa a vatikáni Apostoli Palota Szent Péter térre néző falán helyeztette el a Mater Ecclesiae-mozaikot, az 1987-ben kiadott Redemptoris Mater körlevelében, a Mária a zarándok Egyház középpontjában című fejezetben pedig azt írta: 

„A II. Vatikáni Zsinat a zarándokútját járó Egyházról beszél, és egybeveti azt az Ószövetséggel, a pusztában vándorló Izraellel. A zarándokútnak külső jellege is van, látható időben és térben, ahol történetileg megvalósul.

Ennek a zarándokútnak lényegi jellege mégis benső természetű. A hit általi vándorútról van ugyanis szó, »a föltámadt Úr erejében«, zarándoklatról a Szentlélekben, aki az Egyház láthatatlan Vigasztalója.”

Mária végigjárta a hit zarándokútját, jelen van az Egyház téren és időn átívelő zarándokútján

– emelte ki a szentmise szónoka.

Prédikációjában felidézte az egykori écsi plébános, Kozák János élményét, aki bérmálásakor találkozott Apor Vilmossal: a főpásztor a Szűzanya iránti tiszteletre buzdította a híveket; a liturgia alatt megszólaltak a légvédelmi szirénák, és mindenki a templomhoz közeli kis erdő fái alatt keresett menedéket.

Amikor nagyjából negyedóra múlva visszatértek, azt látták, hogy Apor Vilmos ott állt a téren, ahol főpapi szolgálatát félbe kellett hagynia, jobb kezében a pásztorbotját fogta.

Úgy állt ott egyedül, mint egy igazi atya, aki imádságos lelkével és aggódó magatartásával őrködik gyermekei életéért veszély idején.

A püspök úr bátor kiállása mindnyájunkat megnyugtatott, és hangoskodás nélkül, fegyelmezetten elfoglaltuk korábbi helyünket.”

Kálmán Imre atya megosztotta személyes élményét is: abban a segesvári templomban kezdett el ministrálni és ott kapta meg a papi hivatás kegyelmét, ahol Apor Vilmost gyermekként megkeresztelték. A kommunista diktatúra idején azonban nem hallott a vértanú főpásztorról. Győrben kellett megtapasztalnia, hogy a szentek alázata átível sok száz kilométeren és az időn keresztül.

A papnevelő intézet prefektusa reményét fejezte ki, hogy akik szívükön viselik az Egyház és az új papi hivatások sorsát, egyre inkább felismerik azt, hogy rajtunk múlik, mennyi és milyen papjai vannak az Egyháznak. Apor Vilmos püspök megszólítása nem marad eredménytelen, és sokan megtapasztalják azt, hogy

Isten nem szenteket hív, de szentté tesz az ő szolgálata által

– fogalmazott Kálmán Imre atya.

A szentmise után Apor Vilmos püspök szarkofágjánál szentté avatásáért fohászkodtak.

Forrás és fotó: Győri Egyházmegye

Magyar Kurír