Jézus próbakő – Püspöki szentmisét és imaestet tartottak a hivatásokért Győrben

A szentmisén koncelebrált Böcskei Győző székesegyházi plébános; Császár István, a Brenner János Hittudományi Főiskola Kollégiumának igazgatója; Ferling György győr-gyárvárosi plébános; Hencz Márton püspöki titkár, valamint Grafl Ákos, a soproni Szentlélek- és Szent Mihály-plébánia segédlelkésze.

A megdicsőült Szűzanya az, aki a kegyképeken megjelenő könnyekkel a mennyből üzen, megtérésre, életrendezésre hív. Az ilyen könnyezések célja mindig ugyanaz, mint a kánai csodának: hogy a tanítványok higgyenek Fiában, Jézus Krisztusban

– emelte ki szentbeszédében Jász László.

Majd a győri Könnyező Szűzanya-kegykép történetét foglalta össze, utalva az írországi parlament által a katolikusok ellen hozott intézkedésekre, a püspökök száműzésére 1697 márciusában. A döntéshozatallal egy időben, március 17-én, Szent Patrik napján reggel hattól kilenc óráig számos pap és hívő jelenlétében a korábban száműzött, Győrben menedékre talált ír püspök, Walter Lynch által örökül hagyott Szűzanya-kegykép vérrel könnyezett a győri székesegyházban – idézte fel a nyugalmazott plébános.

A szónok rávilágított korunk keresztényeinek megpróbáltatásaira is, kiindulópontként Simeon Jézus templomi bemutatásakor mondott szavait idézve: „Íme, ő sokak romlására és sokak feltámadására lesz Izraelben, jel lesz, amelynek ellene mondanak.” (Lk 2,34) Isten arra rendelte Jézust, hogy Izrael egészét válaszút elé állítsa: aki egy lesz vele, megmenekül.

Csak az tartozik igazán Isten népéhez, aki Jézus mellett dönt – hangsúlyozta a nyugalmazott plébános. – Mária, Jézus Anyja osztozik Fia sorsában, a Jézussal szemben tanúsított ellenségeskedés miatt lelki fájdalmat kell elszenvednie. Az ellentmondásnak, amelyet Jézus megtapasztalt, és a fájdalomnak, amelyet Mária átélt, isteni rendeltetése van: hogy „nyilvánvalóvá legyen sok szív gondolata” (Lk 2,35).

Jézus választás elé állítja az embert: Isten felé fordul-e, vagy távol marad tőle; engedelmes-e, vagy engedetlen.

Ha a keresztények valóban jelen vannak azzal az életstílussal a világban, amelytől idegen az önzés, amelyben valóban mindenki testvér, és nem pusztán névleg alkotnak egy közösséget, akkor a keresztények jelenléte nyugtalanító a világban – mondta Jász László. 

Kiemelte:

a hitelesen megélt kereszténység társadalomkritika.

Mert nem tud egyetérteni az egyenlőtlenséggel, a teremtett világ tönkretételével, nem tud egyetérteni az élet és az emberi méltóság relativizálásával. A hiteles kereszténységben nem az ember áll mindenek fölött, hanem a Teremtő Isten. A hiteles kereszténység a teremtés rendjét képviseli, amelyben az Isten az emberre bízta a teremtés őrzését, gondozását. A teremtés rendjében az Isten az embert férfinak és nőnek teremtette.

A hiteles kereszténység tisztában van a személy méltóságával, ugyanakkor ismeri a bűnt, amely ellenkezik a természet rendjével.

Jézus nem akarja a tanítványait kivonni ebből a világból. Ebben a társadalomban, ebben a világban kell jellé válniuk, hitelesen képviselve Jézus ügyét, Jézus üzenetét

– hangsúlyozta a szónok.

Napjaink leginkább üldözött vallása a kereszténység. Veszélyes a kereszténység a világ hatalmi érdekeire? Veszélyes vállalkozás az élet ügyét képviselni ebben a világban? Jézus ügyének, az élet ügyének képviselete kihívás mindenki számára. Van, aki elfogadja; van, aki szembefordul vele. Aki elfogadja, ajándékba kapja Jézus békességét – bátorította az egybegyűlteket a negyvennyolc évvel ezelőtt pappá szentelt lelkipásztor.

A nyugalmazott plébános elmélkedését Gyurkovics Tibor Próba című versének soraival zárta:

„Jézus próbakő.
Jézusra mindenkinek választ kell adnia.
Az üveges váróteremben állva
erre felel az utazó, a pap, a bandita.

Jézus próbakő.
Nagy, csillogó teher,
amit elvisz az ember,
vagy nem visz el.

(…)

Jézus olyan,
mint egy kereszt.
Két karja ki van tárva
s átmetszi egy függőleges.” 

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Ábrahám Kitti

Magyar Kurír