Oltárt szenteltek Rakamazon

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Új kápolnával bővült a görögkatolikus egyház: mstantól saját kápolnában imádkozhatnak a Nyíregyházi Egyházmegyébe tartozó rakamazi görögkatolikusok. A korábban parókialakásként használt, majd albérletben lévő épületet alakították ki szeptember óta oly módon, hogy az istentiszteleti helyként és közösségi térként is működhessen a jövőben.

A 25-30 fős (ünnepek során a hazalátogató hívekkel együtt 45-50 fős) közösség Timár filiájaként a rakamazi római katolikus Kálvária-kápolnában gyűlt össze imádkozni több mint harminc éven át. Az egy éve Revák István timári parókus által vezetett közösség azonban „mert nagyot álmodni. Elékezett az idő, hogy saját fészket rakjon” – fogalmazott a parókus. Korábbi tervek alapján a megüresedett parókialakásból karitászházat rendeztek volna be, de megkapták Szocska A. Ábel kormányzó áldását a kápolna kialakítására.

A december 17-i szertartáson először az oltárt szentelte meg a kormányzó, melynek során az oltár erre a célra kialakított részében először Boldog Gojdics Pál eperjesi püspök vértanú, bazilita szerzetes ereklyéjét helyezték el, s ezt műróval (megszentelt olajjal) és viasszal pecsételték le. A kormányzó és paptestvérei szentelt vízzel és illatos szappannal, majd rózsaolaj és vörösbor vegyítésével kereszt alakban lemosták a fedlapot. Az oltárt és a kápolna falait is „megbérmálták” műróval, szentelt vízzel meghintették, megtömjénezték, s az oltár felöltöztetése, a szentségház és az evangéliumos könyv oltárra helyezése után immár a legszentebb áldozat bemutatásának méltó helyévé válva elkezdődhetett a Szent Liturgia, az első, melyet ezen a helyen bemutatnak.

A prédikációt tartó kormányzó Boldog Gojdics Pál fölszentelt vértanú életéről beszélt: „Törékeny fiúcska volt, gyenge ember, de a Jóisten Szentlelke erős lelkű emberré tette őt.” Szocska A. Ábel ismertette, Eperjesen született, ruszin-magyar görögkatolikus családban, s mivel már gyermekkorában benne volt a vágy, hogy pap lehessen, teológiát tanult. Még odaadóbban akarván szolgálni Istent, nőtlen görögkatolikus papként bevonult a szerzetesek közé Munkács hegyére, a monostorba. Törékeny testével és erős lelkével szép példával járt a szerzetes testvérek előtt, s előbb kormányzónak, majd püspöknek nevezték ki.

Püspökként árva gyermekeket gondozott, iskolákat alapított, megújította az egyházközségeket, de a háború ideje alatt börtönbe vetették, huszonöt évre börtönbe zárták, s ott is halt meg – hangzott el az apostoli kormányzó beszédében. Gojdics Pál szerénységéről és egyszerűségéről szóló történetekkel s törékenységéről elmélkedve Szocska A. Ábel arra a párhuzamra hívta fel a figyelmet, hogy „Krisztus is törékeny emberként, gyermekként jött közénk, de a Szentlélek által megerősítve másoknak is erőt adott”. Ugyanígy áll most itt ez a törékeny ház a Szentlélektől megerősítve, immár kápolnaként az emberek szolgálatában.

A házigazda, Revák István parókus hálatelt szívvel köszönte meg Takács János plébános-esperesnek a hosszú éveken keresztül nyújtott segítségét, azt, hogy befogadta a közösséget a római katolikus templom. Köszönetet mondott minden egyházközségi tagnak is, hiszen az ő segítségükkel épül és szépül az új megszentelt tér. A kormányzónak a szentelésen túl a felajánlott szentségházért és az oltár felszereléseiért mondott köszönetet. A rakamazi parókus elmondta: a közösség további tervei közt ikonosztáz, királyi ajtó s a melléképületből kialakítandó karitászház is szerepel.

A Szent Liturgián a római katolikus plébánoson és a kerület papjain kívül jelen volt a város vezetősége: Bodnár László polgármester és Takácsné Bánlaki Anikó alpolgármester. Rakamaz város önkormányzata azt is lehetővé tette a közösség számára, hogy harangszóval dicsérjék az Istent.

Forrás és fotó: Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír