Prohászka Ottokár püspökre emlékeztek Székesfehérváron

Hazai – 2019. október 15., kedd | 12:09

Prohászka Ottokár püspökre emlékeztek október 10-én, születésének 161. évfordulóján Székesfehérváron.

Az évforduló alkalmából Mózessy Gergely történész, püspöki levéltáros tartott előadást Száz éve történt – Prohászka és a Tanácsköztársaság címmel. Elsőként az 1918 őszén kitört Károlyi Mihály-féle forradalom és az ezt felváltó, 1919 márciusában kikiáltott Tanácsköztársaság székesfehérvári előzményeit mutatta be. Felvázolta a diktatúra egyházpolitikáját, és arról is beszélt, mit tehetett a püspök abban a zavaros történelmi helyzetben egyházi vezetőként. Mindezt elsősorban a főpásztor naplójegyzeteivel összevetve mutatta be a hallgatóságnak.

Az előadó elmondta: a forradalmak idején a püspök nagyon keveset tehetett, mivel politikai hatalma szinte semmi nem volt, hiába láttak benne már 1918 decemberében olyan erőt, ami a különféle erőtlen keresztény politikai irányzatokat összefoghatta volna. Mózessy Gergely azt a következtetést vonta le, hogy Prohászka forradalom iránti kezdeti nyitott hangja fokozatosan elhalkult, ahogy egyre jobban találkozott a terror valóságával. Ezzel párhuzamosan erősödtek fel a jövőről való tépelődései. Részint a világ jövőjéről: egy harmadik utat keresett a kapitalizmus és a szocializmus között, a szolidaritáson alapuló evangéliumi szocializmust.

Az előadásban elhangzott: Prohászka püspöki körlevélben sietett a munkásság jogos szociális követeléseit elismerni, emellett erélyesen lépett fel a megbékélésért. A társadalom keresztény alapon történő megszervezésére szólított fel. Prohászka végül a papság számára fogalmazott meg feladatokat: éljenek a nép közelében, legyenek tényleges pásztoraik, minden körülmények között segítve a híveket. Ez lett az egyházmegyében a következő évtizedben általánossá váló, korszerű rétegpasztoráció alapjává.

Mózessy Gergely előadását ünnepi szentmise követte a székesfehérvári Prohászka-emléktemplomban, melynek főcelebránsa Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök volt. A főpásztor beszédében kiemelte, hogy az ember azt gondolja, ha Krisztusnak szenteli az életét, megkeresztelkedik, sokat imádkozik, megtartja Isten parancsait, akkor élete egyszerűbb, könnyebb lesz, megmenekül a próbatételektől, de legalábbis nagy erőket kap a nehézségekben. „Prohászka életpéldájából is azonban azt láthatjuk, kereszténynek lenni nem könnyű. A kereszténység küzdelem és erőfeszítés, harc és állhatosság, de remény is” – hangsúlyozta a szónok, hozzátéve: hiába voltak Prohászka Ottokárnak csodálatos szellemi és lelki adottságai, neki is nagy harcokat kellett megvívnia életében.

Az egyes embernek meg kell vívnia a harcot önmagával is, hogyan kerülheti el a bűnt és a tévedést, ami a hibái gyökere. Nem elégséges tanácsot kérni, Isten Szentlelkének fényében és erejével kell megvizsgálni, mi a jó, és mi a rossz. Ez sokszor kegyetlen és nehéz, de a lelki fájdalom ilyenkor sokféle megújulást hozhat. A keresztény ember keresztény természeténél fogva kell, hogy keresse, lássa, felfedezze, de legalább feltételezze a jót a másikban – hangsúlyozta a főpásztor. „Prohászka püspök példát mutat nekünk, és nemcsak példát ad, hanem imádkozik is értünk. Adja az Úr, hogy tudatosan vállalva keresztény sorsunkat, vállalva a harcokat, belső és külső fórumon, tudjuk tenni, amit Krisztus kért tőlünk, és amit boldog emlékű Prohászka Ottokár püspök is tett” – zárta beszédét Spányi Antal.

A szentmise végén Spányi Antal püspök először a papsággal, majd a Prohászka Imaszövetség civil tagjaival elimádkozta az egyházmegye papi hivatásokért mondott imáját.

Az ünnepi esemény végén a jelenlévők a főpásztor vezetésével együtt imádkoztak Prohászka Ottokár püspök mielőbbi boldoggá avatásáért az egykori püspök sírjánál.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye

Fotó: Lugosi Balázs

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria