A nap során elhangzott ünnepi beszédek a katolikus egyetem küldetését, a tudomány és hit egységét, valamint az igazság keresésének fontosságát állították a középpontba.
Az eseményen a PPKE díszdoktorává avatták Jong-Mo Seót, a Szöuli Nemzeti Egyetem professzorát, valamint – első alkalommal – átadták a „Kiváló hallgató” és „Kiváló sportoló” elismeréseket.
Székely János ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a katolikus egyetem óriási kincs nemcsak az egyház, hanem az egész magyar társadalom számára. XVI. Benedek pápa tanítására utalva kiemelte, hogy
az igazi egyetem a teljes igazság keresésére irányul – nem csupán a mérhető valóságra, hanem arra is, ami értelmet ad az emberi létnek.
Mint mondta, szintén Benedek pápa figyelmeztetett arra, hogy a felvilágosodás óta a nyugati gondolkodás nagy korlátja az ész önkényes önkorlátozása, és emiatt kizárja az erkölcsi, vallási és filozófiai igazságokat, pedig az emberi élet legfontosabb valóságai – mint a szeretet vagy a szépség – nem mérhetők, mégis valóságosak. Az objektív igazság létezését tagadni önellentmondás, hiszen maga az állítás is igazságigényt tartalmaz.
Benedek pápa tanítása szerint az ember hivatása a teljes igazság keresése, s ebben a katolikus egyetemeknek kulcsszerepük van – fogalmazott a nagykancellár. Majd Martin Buber filozófust idézte, aki azt mondta, hogy
egy kultúra addig él, amíg kapcsolatban van azzal az éltető titokkal, amely valaha létrehozta.
Székely János kiemelte: az európai civilizáció három forrásból táplálkozik. Athén, a görög filozófia, az a felismerés, hogy a valóság megismerhető. Róma, a római jog, az a meggyőződés, hogy a társadalmat méltányos jogrendnek kell irányítania. Végül Jeruzsálem, a Biblia kincse, az a felismerés, hogy minden ember a teremtő Isten képmása, végtelen méltósággal és örök rendeltetéssel. Ez a három titok tette gazdaggá európai kultúránkat, Európának addig van jövője, amíg ezekből meríteni tud – fogalmazott a püspök.
Székely János azt kívánta, hogy
a katolikus egyetem továbbra is a teljes igazságot kutassa és közvetítse, legyen a társadalom „sója és kovásza”, amely az evangélium fényével megvilágítja és igazságosabbá teszi a világot.
Díszdoktoravatás és elismerések
Az esemény keretében a Pázmány Péter Katolikus Egyetem díszdoktorává avatták Jong-Mo Seót, a Szöuli Nemzeti Egyetem professzorát. Tudományos tevékenységét Cserey György, az Információs Technológiai és Bionikai Kar dékánja méltatta.
A szöuli egyetem és a PPKE ITK között több éve sikeres tudományos és oktatási együttműködés valósul meg. Jong-Mo Seo – mint ahogyan azt előadásában is bemutatta – több mint huszonöt éve a mesterséges retina rendszerek fejlesztésével foglalkozik, amelyek célja, hogy a látásukat elvesztett emberek számára visszaadják a látás élményét.
A Pázmány-napon kitüntették az egyetem új gazdasági képzését elindító oktatókat. Átadták – az egyetem történetében első alkalommal – a Kiváló hallgató és Kiváló sportoló elismeréseket. Köszöntötték a jubiláló munkatársakat is, akik legalább 25 éve dolgoznak az intézményben.
A tudomány szabadsága és erkölcsi küldetése
A rendezvény zárásaként Kuminetz Géza rektor Tudomány, tudományos közélet, tudománypolitika – katolikus szemmel címmel tartott ünnepi előadást. Hangsúlyozta,
Krisztus nemcsak a hit, hanem a tudomány megváltója is, ezért a katolikus egyetem az igazság, a hit és az értelem egységére épül.
A szólás, az oktatás és a kutatás szabadsága – mondta – a lelkiismereti és vallásszabadságban gyökerezik, amely felelős erkölcsi döntéseken és cselekvéseken alapul.
Kuminetz Géza kiemelte: a katolikus tudományeszmény a hitet és a tudást nem szembeállítja, hanem egymást kiegészítő, harmonikus egységben szemléli. Célja nem az anyagi haszon vagy hatalom megszerzése, hanem az igazság szolgálata és a közjó előmozdítása. A katolikus egyetem ezért olyan tudományos szemléletet képvisel, amelyben a ráció, a filozófia, a vallás és a helyesen értett misztika szervesen összekapcsolódik.
A rektor szerint a kutatás és az oktatás szabadsága az alapító szándékához való hűséggel valósul meg, amely ugyanakkor lehetőséget ad a pluralizmusra és a szellemi sokszínűségre. A tudós szabadsága abban áll, hogy szabadon csatlakozhat ehhez a tudományos és erkölcsi alapálláshoz, vagy lelkiismerete szerint dönthet másként. Kuminetz Géza hangsúlyozta, a katolikus egyetem elutasít minden olyan kutatást, amely ellentétes az emberi méltósággal és az egyházi tanítással, viszont kiemelten foglalkozik a kultúra, a személyiségfejlődés és az erkölcsi nevelés kérdéseivel.
Zárásként Kuminetz Géza figyelmeztetett: korunkban a hatalom és az ideológiák rejtett befolyásai veszélyeztetik a tudomány szabadságát. A katolikus egyetem prófétai feladata, hogy a tárgyilagosság, a lelkiismeret és a felelős gondolkodás szellemében nevelje hallgatóit, s a tudományban és a közéletben egyaránt „a föld sója és a világ világossága” legyen.
Doktoravatás és habilitációs oklevelek átadása
A központi ünnepség mellett a Pázmány-nap keretében került sor a frissen PhD-fokozatot szerzett hallgatók doktorrá avatására, valamint a habilitációs oklevelek átadására is.
Kuminetz Géza rektor köszöntőjében Szent Bernát örök érvényű gondolatára hívta fel a figyelmet: a tanulót sokféle indíték vezetheti – kíváncsiság, kapzsiság, hiúság vagy becsvágy –, de a legnemesebb cél a tudás szeretete és embertársaink javára való alkalmazása. Zárásként az új doktorokhoz szólva azt kívánta, hogy munkájukat az okosság, a szeretet és a bölcsesség vezesse, és hogy tudományos tevékenységük gazdagítsa személyes életüket is.
A frissen fokozatot szerzett hallgatókat köszöntötte Birher Nándor Máté, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar és Cserey György, az Információs Technológiai és Bionikai Kar dékánja, valamint Völgyesi Levente, a Jog- és Államtudományi Kar dékánhelyettese is.
Az ünnepségen negyvenhét hallgató doktorrá avatására került sor, és nyolc oktató vehette át habilitációs oklevelét, akiknek névsora, valamint az ünnepségről szóló bővebb beszámoló IDE KATTINTVA olvasható.
Forrás és fotó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria























