Történetében benne van az élő remény – Ünnepség a nemzeti emlékhellyé nyilvánított szegedi Dóm téren

Hazai – 2025. november 21., péntek | 9:00

Az Országgyűlés október 21-én nemzeti emlékhellyé nyilvánította a szegedi Magyarok Nagyasszonya-székesegyházat (Fogadalmi templom) és a Dóm teret. Klebelsberg Kunó születésének 150. évfordulója alkalmából november 13-án rendezték meg a nemzeti emlékhellyé nyilvánítását jelző sztélé avatását, amelyen Sulyok Tamás köztársasági elnök mondott beszédet.

A szegedi Fogadalmi templom altemplomában helyezték örök nyugalomra Klebelsberg Kunót, aki sokat tett a városért és annak intézményeiért. A dóm a miniszter szívügye volt, így nem véletlen, hogy születésének évfordulója egyben a templom előtti tiszteletadás napja is.


Sulyok Tamás az ünnepségen úgy fogalmazott, „az égig érő dóm és a hatalmas tér nekünk, szegedieknek a szívünkhöz nőtt”.

A térben egyszerre van jelen a szakralitás, a tudomány és a kultúra.

Tekintélyt parancsoló a Magyarok Nagyasszonya-székesegyház magassága. (Tornyainak 81 méteres magasságával a szegedi dóm az ország ötödik legmagasabb temploma – a szerk.) A Dóm tér árkádjai alatt, a Nemzeti Pantheonban sorakoznak tudósaink, művészeink szobrai, melyek a magyarok teljesítményéről tanúskodnak, a környező egyetemi épületek a tudás fellegvárai – mondta az államfő.

A templom és a tér történetébe bele van írva a tántoríthatatlan magyar akarat, a szegedi emberekben élő remény

– hangsúlyozta Sulyok Tamás. Emlékeztetett, az 1879-es nagy árvíz elpusztította Szegedet, de a város fogadalmat tett, hogy új templomot emel. Ki kellett várnia a világháború végét, meg kellett teremteni a szükséges feltételeket, de végül felépült a Fogadalmi templom, Isten dicsőségére az elszántság győzedelmeskedett.

Ugyanakkor a trianoni tragédia következtében az egész nemzetet kellett megújítani, hitet kellett adni a szétszakított magyarságnak, felül kellett kerekedni a megmagyarázhatatlan igazságtalanságokon és a maró fájdalmon.

Míg a magyar kultúra, tudás és lélek visszaszorult távoli tájakon, Szegeden új lendületet kapott.

Szeged lett az új otthona az Erdélyből elűzött kolozsvári egyetemnek, a kiutasított csanádi püspök szintén ide jött.


A lelkesítő tűz legjobban Klebelsberg Kunó kultuszminiszterben égett, Szeged és Magyarország sokat köszönhet neki – mutatott rá az államfő. Sorsdöntő időkben, a múlt század húszas éveitől kezdve

nélkülözhetetlen szerepe volt a Szegeden újjászülető hitnek, tudásnak és kultúrának, a székesegyháznak és a Dóm tér körül kibontakozó világnak abban, hogy a letiport és feldarabolt ország magyarjai magukra találjanak, hogy a nemzet felemelje a fejét

– hangsúlyozta a köztársasági elnök, hozzátéve: „Ez az örökség, melyre mindannyian büszkék lehetünk.”

A Fogadalmi templom nemzeti emlékhellyé avatásának javaslatát Mihálffy Béla országgyűlési képviselő nyújtotta be. Ünnepi beszédében kiemelte, hogy a döntés azt üzeni: az emlékezet felülkerekedhet a politikán. Az avatással azt erősítjük meg, hogy az országnak szüksége van egy olyan helyre, ahol a múlt és a jövő találkozik.

A szegedi nemzeti emlékhely felkerült azon helyszínek listájára, amelyek segítségével a fiatalok megismerhetik a történelmet. A kihelyezett okostáblák felkelthetik az érdeklődésüket, és segíthetnek abban, hogy közelebb érezzék magukhoz a múltat – mondta el Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete igazgatója.

Forrás: delmagyar.hu; sandorpalota.hu

Fotó: sandorpalota.hu

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria