A több mint százéves, neobizánci stílusú templom teljes körű rekonstrukción esett át, amelynek során nemcsak az épület műszaki rendszerei és felületei újultak meg, hanem a liturgikus terek és a templom környezete is. A felújítás egyik legfontosabb célja az volt, hogy a korszerűsítés mellett megőrizzék a főszékesegyház történeti értékeit és eredeti karakterét, ugyanakkor a belső tér még inkább a görögkatolikus, bizánci hagyomány világát tükrözze. A templom így egyszerre újult meg és tért vissza keleti gyökereihez.
A változás különösen látványos a templom belső terében. Az új falképek és ikonok a bizánci művészet formavilágát és teológiai szemléletét követik. Sivadó Miklós parókus szerint a görögkatolikus templom gazdag képi világa nem pusztán díszítés:
az ikonok Krisztus megtestesülésének történelmi valóságára mutatnak, és egyfajta ablakok az örökkévalóság felé.
A templomban Krisztus, az Istenszülő, az apostolok és a szentek ábrázolása egyaránt azt üzeni, hogy a hit nem csupán elméleti tanítás, hanem megélhető életforma. A szentek példája arra emlékezteti a híveket, hogy Krisztus kegyelméből számukra is adott a szentségre való törekvés lehetősége. Az ikonok és a templom teljes képi világa ezért az imádságot és az ünnepek mélyebb megélését is segíti.
A belső tér átalakításának egyik legjelentősebb eleme az új falképek elkészítése volt. Seres Tamás ikonfestő és csapata két éven keresztül dolgozott a monumentális felületeken. A munkát mintegy félévnyi tervezés előzte meg. Különösen nagy kihívást jelentett a szentély és a kupola környezetének kialakítása, valamint a hatalmas méretű Pantokrátor megfestése.
A Krisztus-kép, melyen az arc másfél méteres, hátteréhez mintegy négyezer aranyfüstlapot használtak fel.
A templom kupolájának és csegelyeinek korábbi falképeit restaurálták. Ezeket az alkotásokat Lohr Ferenc készítette, és a restaurálási munkák során feltárt színvilág fontos kiindulópontot jelentett az új képek megalkotásához. A cél az volt, hogy a régi és az új művészeti elemek harmonikus egységet alkossanak.
A megújulás azonban nem csupán építészeti és művészeti értelemben fontos. Sivadó Miklós arra is felhívja a figyelmet, hogy a templom szépsége önmagában nem elegendő: ahogyan az épület megújult, úgy az embernek is törekednie kell arra, hogy saját életében Isten templomaként éljen.
A szentelés előtt még az utolsó simítások zajlanak a templomban és környezetében. Takarítás, rendezés és pakolás előzi meg az ünnepet, amelyre a közösség szeretettel várja a híveket és az érdeklődőket.
A főszékesegyház október 2-án, pénteken 18 óráig látogatható, így aki szeretné, még az ünnep előtt ellátogathat a megújult templomba, és akár a szentélyt is megtekintheti. A templomlátogatás lehetséges szeptember 28. és október 2. között, mindennap 13 és 18 óra között.
Virrasztás kezdődik október 2-án, pénteken 18 órától, az újraszentelésre pedig október 3-án, szombaton 10 órakor kerül sor. A nap zárásaként ünnepi hangáhítatra várják az érdeklődőket.
A debreceni parókiák gyalogos zarándoklattal érkeznek a szombati ünnepre.
Forrás: Hajdúdorogi Főegyházmegye
Szerző: BSZI/Hajdúdorogi Főegyházmegye
Fotó: Tóthné Espán Margaréta
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria







