Varga Lajos segédpüspök a Váci Székeskáptalan olvasókanonokja lett

A székeskáptalanok egyes tagjaihoz hagyományosan kötődnek bizonyos feladatok, amelyek egy-egy sajátos tudományos, művészeti, illetve más egyházi tevékenységi területen elmélyült ismereteket és rendkívüli jártasságot igényelnek.

Varga Lajos püspök vitathatatlan egyháztörténeti, egyházművészeti és széles körű teológiai ismeretei révén eddig is meghatározó szereplője volt a Váci Egyházmegye kulturális életének. Olvasókanonoki kinevezése a megyéspüspök részéről annak általános és nyilvános kifejezése, hogy Varga Lajos segédpüspök aktív tevékenységére a kulturális és gyűjteményi területen továbbra is számít.

A szentmisén a bevonulást követően Kocsis Imre nagyprépost köszöntötte a segédpüspököt és a jelenlévőket. Elmondta, a káptalan számára nagy megtiszteltetés, hogy egy püspököt fogadhat soraiba. Örömét és köszönetét fejezte ki, mert – mint mondta – a kitüntetés nemcsak a püspöknek szól, hanem a káptalannak is.

Ezt követően felkérte Marton Zsolt megyéspüspököt az olvasókanonoknak kinevezett Varga Lajos segédpüspök méltatására.

A püspöki laudáció Máté evangéliumából vett sorokkal kezdődött – „Minden írástudó, aki jártas a mennyek országának tanításában, hasonlít a házigazdához, aki kincseiből újat és régit hoz elő” (Mt 13,52) –, amelyet Marton Zsolt püspök meg is magyarázott.

Az írástudó feladata az örök érvényű szent szövegeknek az adott korban is érthető és alkalmazható formákba való átültetése. A jó házigazda újakat és régieket hoz elő a kincseiből. De igazán újat csakis az adhat át, akinek van minőségi, már jól kiérlelt régije, ami jól igazodik a jelenlegi igényekhez. A jézusi házigazda is ilyen, tehát a püspöknek, akinek az egykori görög szó jelentése alapján a reá bízottakra kell figyelnie, az örök üdvösséghez szükséges dolgokat kell jól átadnia. „Lajos püspök atya egyszerre igyekezett az újban is, a régiben is megkülönböztetni a jót a rossztól, a megőrzésre érdemest a különösebb védelemre nem méltótól, a sokszor szerényen meghúzódó igazit a gyakran hivalkodva csillogó talmitól” – mondta laudációjában Marton Zsolt megyéspüspök.

Az olvasókanonoki kinevezés alkalmával a főpásztor a székeskáptalan szerepét is felelevenítette. Elmondta, hogy az évszázadok során a székeskáptalan feladatai módosultak, jelentősége azonban nem változott: ma is komoly lelki-szellemi értéket képvisel. Az Egyházi Törvénykönyv a papi szenátus és a tanácsosok testülete után, de a pasztorális tanács előtt írja le a rá vonatkozó fő szabályokat. A székeskáptalan az egyházmegye központjában iskolát is működtetett egyéb lelki-szellemi tevékenységei mellett. Ennek vezetője volt régen az olvasókanonok, aki ma is „hivatalánál fogva hagyományosan az egyházmegye és a székeskáptalan lelki és szellemi értékeinek egyik igen fontos őrzője, védője, továbbadója; illetve ebben a megyéspüspök egyik fő segítője. Lajos püspök atya kiváló ismerője mind a hittudománynak, mind a történeti értékeknek, amelyek a hit átadását is segíthetik” – zárta a laudációt Marton Zsolt megyéspüspök.

A beiktatás után a kanonokok szentmisében adtak hálát új társukért, a homíliát Varga Lajos segédpüspök mondta.

Forrás és fotó: Váci Egyházmegye

Magyar Kurír