„Az imádság embere volt” – Utolsó útjára kísérték Seregély István érseket Egerben

Hazai – 2019. január 8., kedd | 16:50

Seregély István nyugalmazott egri érsek temetése január 8-án délelőtt volt az egri Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyházban. Lelki üdvéért koporsója előtt elimádkozták a dicsőséges rózsafüzért, majd szentmisét mutattak be. Ezt követően helyezték el földi maradványait a bazilika altemplomában.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Seregély István nyugalmazott egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) volt elnöke gyászszertartását Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek vezette. A szertartáson a rokonság mellett részt vettek az MKPK tagjai és Michael August Blume apostoli nuncius, hazai és külföldi püspökök, számos pap, valamint Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Habis László, Eger polgármestere és Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott is.

Erdő Péter bíboros, prímás, érsek beszédét teljes terjedelmében közöljük.

Főtisztelendő Apostoli Nuncius Úr, Érsek és Püspök Urak!
Kedves Paptestvérek! Krisztusban Kedves Testvérek!

1. „Ne nyugtalankodjék szívetek!” – olvastuk az evangéliumban. János evangéliumában ez a szakasz Jézus búcsúbeszédének első részét tartalmazza. A tanítványok érzik, hogy Jézus a halálra készül. Érzik, hogy el kell válniuk egymástól. Jézus pedig kinyilatkoztatást ad életről és halálról. Megjelöli az ember végső hivatását. Hiszen elmondja, hogy ő az Atyához megy és helyet készít tanítványai számára. A búcsúzásban tehát ott rejlik a viszontlátás reménye és a meghívás, hogy mindnyájan együtt legyünk az atyai házban, vagyis az örök boldogságban.

A cél tehát világos a tanítványok előtt. De hogyan juthatunk oda? Ez az a kérdés, ami a túlvilági életben hívő és reménykedő emberiséget kezdettől fogva gyötörte. Talán attól függ a halál utáni boldogságunk, hogy épségben megmarad a bebalzsamozott testünk és eltemetnek velünk mindent, ami a földi élethez szükséges? Vagy Kháron ladikján kell átkelnie a Léthe vizén a megholtaknak, és hogy az út szerencsésen sikerüljön, nem árt obulusként egy pénzdarabot is vinni magunkkal, mert különben azt a bizonyos révészt a nagy és végső utazáskor nem lesz aki megfizesse? Vagy állapítsuk meg az Ószövetség régebbi szerzőivel, hogy bármennyi vagyont gyűjt is az ember életében, a végén mégis kevésnek bizonyul ahhoz, hogy halált ne lásson?

Jézus a tanítványok aggódó kérdésére azt válaszolja, hogy ismerik az utat az Atya házába. Ez pedig nem valami szövevényes és részletes törvénykönyv vagy útikalauz, hanem maga Jézus Krisztus személyesen. Itt is találkozunk Jézus személyének titkával. Mert nincs az az ember, aki a helyes élet és az örök boldogság biztos útjaként nem valamilyen tanítást jelöl meg, hanem a saját személyét. Jézusnak ez a mondása istenségének titkát villantja fel. Bizalmat és odaadást kíván a saját személye iránt.

2. Seregély István érsek atya 1931-ben Szombathelyen született. Amikor leérettségizett és a papságra szóló isteni meghívást elfogadta, már nem volt divat, már nem volt társadalmi előrelépés a papság vállalása. Az ötvenes évek első felében nagy politikai nyomás alatt végezte tanulmányit, olyan időben, amelyben a későbbi vértanú, Boldog Brenner János is a szeminárium növendéke volt. 1955-ben szentelték pappá. Ezután 19 éven keresztül káplánként szolgált a szombathelyi egyházmegye különböző plébániáin. Ezt követően 13 éven át plébános volt Kőszegszerdahelyen és Kőszegen.

Szent II. János Pál pápa 1987 nyarán nevezte ki egri érsekké. Püspökké szentelésére 1987. július 25-én került sor itt, az egri bazilikában. Ritka esemény volt abban az időben, hogy valakit először nem segédpüspökké vagy apostoli kormányzóvá neveztek ki, hanem plébánosként rögtön érseki kinevezést kapott. Különösen ritkaság volt ez az Egri Főegyházmegyében, ahol Szmrecsányi Lajos érseksége előtt segédpüspök volt, Czapik Gyula előzetesen a veszprémi püspöki tisztséget töltötte be. Brezanóczy Pál apostoli kormányzóból lett érsekké. Bánk József Győrben majd Vácon szolgált, onnan helyezte át a pápa az Egri Főegyházmegye élére. Kádár László ugyancsak püspökként működött Veszprémben mielőtt Egerbe került. Seregély érsek atya kinevezése tehát különleges és általános bizalom megnyilvánulása volt, egy olyan időszakban, amikor már érezni lehetett a közelgő rendszerváltás bizonytalan rezdüléseit. 

István érsek atya szolgálatának húsz esztendeje magába foglalta a rendszerváltozás éveit. Ennek sodrában választották meg a püspöki konferencia elnökévé 1990-ben. Ezt a tisztséget egészen 2005-ig viselte. Számára ez fontos küldetést jelentett, magáénak érezte a magyar egyház ügyét. Néha püspöki lelkigyakorlatok alkalmával, vagy ad limina látogatások során, amikor a közös imákat és programokat szervezte, meg is jegyezte, hogy most ő, mint osztályfőnök rendezkedik. Valójában azonban az a tizenöt év éppen a nagy történelmi átalakulás időszaka volt. Új lehetőségek nyíltak meg az Egyház lelkipásztori és intézményes munkája előtt. Érsek atya mindezeket a változásokat a kommunizmus évtizedeinek tapasztalata alapján szemlélte. Fontos volt számára, hogy megépüljenek a templomok azokon a településeken, ahol korábban nem engedélyezték. De segítette személyes támogatásával a katolikus egyetem megalapítását, a miskolci katolikus gimnázium létrejöttét, több katolikus intézmény újraindulását. Szeretettel kísérte a szerzetesség újjáéledését is. Fontosnak tartotta a tömegtájékoztatás ügyét. Megalapította a Szent István Rádiót, majd döntő szerepe volt a Magyar Katolikus Rádió elindításában is. Érsek atya számára a központi élmény az volt, hogy sokan nem gyakorolták a vallást, mert ez tilos volt, mert ez kellemetlen volt, mert a hitéletet külső politikai nyomás akadályozta. Kevésbé hangsúlyosnak tekintette a szekularizáció jelenségét, vagyis azt a folyamatot, hogy az emberek gondolkodása és érzelmei olyan módon is világiassá, közömbössé váltak, ami nem csupán külső nyomás következménye volt. Ugyanakkor átérezte, hogy nagy ívű folyamatokról van szó. Szerette azt mondani, hogy a kommunizmus negyven évének hatását az emberek lelkében újabb negyven évnek kell helyrehoznia. 

3. Mindeközben István érsek atya az imádság embere volt. Akik közelebbről láthatták életét, tanúsíthatják kitartó szeretetét, amellyel az Oltáriszentség előtt időzött. De rövid elmélkedéseit, a Szentírásról szóló napi gondolatait mindannyian megismerhettük megjelent köteteiből. Olvashatjuk ezeket még most is az Adoremus lapjain, ahová hűségesen küldte rövid írásait. Visszavonulása után is sokfelé tartott lelkigyakorlatokat és folytatta a Szent István Rádióban a Püspökkenyér című közkedvelt műsorát. Számomra felejthetetlen volt az a néhány alkalom, amikor spontán őszinteséggel azt kérdezte, mit kíván tőlünk közös Gazdánk. Ezekben a pillanatokban látszott legvilágosabban, hogy egész életét Krisztus iránti személyes szolgálatnak tekintette.

Betegségét türelemmel viselte, imádságos lélekkel készült a nagy útra. Püspöki jelmondatául is ezt választotta: „Krisztus az Út, az Igazság és az Élet.” Őt kereste papi és püspöki élete során, őt hirdette és hozzá ragaszkodott személyes szeretettel. Ahogy Jézus a mai evangéliumban tanítja: Ő az az út, amelyen eljuthatunk a Mennyei Atya házába. Legyen Krisztus a biztos út Seregély érsek atya számára is az örök élet boldogságába. Ámen.

* * *

Ferenc pápa üzenetét Michael August Blume apostoli nuncius tolmácsolta angol nyelven, majd magyar nyelven Depaula Flavio, az Apostoli Nunciatúra titkára olvasta fel. A Szentatya levelét Pietro Parolin bíboros államtitkár írta alá.

Excellenciás és Főtisztelendő Dr. Ternyák Csaba Egri érsek részére

A Szentatyát szomorúsággal töltötte el Dr. Seregély István nyugalmazott érsek halálhíre, és szívbéli együttérzését fejezi ki Neked és a Főegyházmegye egész papságának, a szerzeteseknek és a híveknek. Amikor az elhunyt érseket Krisztus, a Jó Pásztor szeretetébe és irgalmába ajánlja, csatlakozik hálaadó imáidhoz a sok kegyelemért, amelyek az Egri Főegyházmegye szolgálatában eltöltött éveit kísérték. Mindazok számára, akik a Feltámadás biztos reménységében gyászolják Seregély érseket, Őszentsége az Úrban való vigasztalás és béke zálogaként szívből adja apostoli áldását!

Vatikán, 2019. január 4.
Pietro Parolin bíboros államtitkár

Veres András, az MKPK elnöke beszédében kiemelte: az elhunyt főpásztor húsz éven keresztül volt tagja a testületnek, tizenöt évig elnökként. Az egyik legmozgalmasabb időszakban, amikor a politikai változások új lehetőségeket és feladatokat teremtettek, az újjáépítés és a lelki növekedés új útjait. Seregély érsek sokszor erején felül dolgozott az egyházi és vallási élet újjáépítésén. Sokat tanulhatunk munkásságából, mert mindennél jobban szerette Egyházát, ebben példaként állt előtte Szent II. János Pál pápa, akivel hasonló sorsban osztozott: ő is korán elveszítette édesanyját, s a Szűzanya oltalmát kereste. Az Egyház feltétel nélküli szolgálata jellemezte életét, példát adva mindenkinek.

Habis László, a hevesi megyeszékhely polgármestere Seregély István nyugalmazott egri érsek hűségét méltatta, mely mind az Egyház, mind a város iránt töretlen volt. A rendszerváltás idején nagyon sok feladat hárult rá, az egyházi ingatlanok rendezése területén is, s elévülhetetlen érdeme, hogy az egri oktatást színvonalas intézményekkel gazdagította, mindemellett a Bartakovics Béla Közösségi Ház városi használatba adása is kifejezte, mennyire szerette Egert. Óriási munkabírása volt, irányt mutatott és értéket adott.

Ternyák Csaba az Egri Főegyházmegye 80. főpásztorának utódaként köszönetet mondott mindazoknak, akik az elhunytat elkísérik utolsó útján. A főpásztor felidézte: mikor Seregély István érsek átadta a kormányzást, tele volt lendülettel, s ez szinte a végsőkig kitartott. Írásai, könyvei jelentek meg, lelkigyakorlatokat tartott, és a Szent István Rádióban is rendszeresen megszólalt. Kötelességtudó volt, ugyanakkor semmit nem tekintett magáénak. Sokszor mondta: minden a Gazdáé, vagyis Istené. Szent Szilveszter napján meghívót kapott a mennybéli püspöki konferenciára, ahol hetvenkilenc egri elődjével találkozik. A földi leltárt a történészek végzik el, de a Gazda azt mondja: „Mivel a kevésben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe!”

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a főszékesegyház kupolája alatt felállított ravatalnál mondott áldást, ezt követően a főpásztorok temetkezési helyén, az altemplomban helyezték örök nyugalomra Seregély István volt egri érsek földi maradványait.

Forrás: Egri Főegyházmegye; Esztergom-Budapesti Főegyházmegye; Apostoli Nunciatúra

Fotó: Balogh Ferenc/Egri Főegyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria