„Váljatok prófétai jellé!” – Olajszentelési szentmisék egyházmegyéinkben

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Nagycsütörtök délelőttjén, a papság és az egyházi rend alapításának ünnepén Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mutatott be szentmisét Nyíregyházán a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban. A szentmisén részt vettek és koncelebráltak Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi megyéspüspök és az egyházmegye papjai. A szentmisén a papság megújította a szenteléskor tett ígéretét.

Homíliájában a főpásztor mindenekelőtt a Szentlélek vezetésének fontosságát hangsúlyozta: a pap szolgálata csak akkor válik igazán gyümölcsözővé, ha nem pusztán emberi gondolatokat közvetít, hanem Isten szavát engedi megszólalni. Mint mondta, a papi igehirdetés célja nem csupán az értelem megszólítása, hanem az, hogy „ami a szívünkben van, ott legyen a másik ember szívében is”.

Palánki Ferenc rámutatott: nagycsütörtök a „rácsodálkozás napja” – rácsodálkozás a lét ajándékára, a meghívottságra és a papság kegyelmére.

Isten nem önmagunkért hívott életre bennünket, hanem azért, hogy másokért éljünk, és az Ő szeretetével szeressünk.

Ezt a gondolatot tovább mélyítve hangsúlyozta: létünk alapja nem csupán az, hogy gondolkodunk, hanem hogy Isten gondolt és szeretett bennünket. „Szeretve vagyunk – ezért vagyunk” – fogalmazott.

A pap szolgálata az Eucharisztiából fakad – húzta alá. – Amikor az oltáron felemeli az Úr testét, hitvallást tesz arról, hogy a világ minden rendezetlensége ellenére „minden rendben van, mert itt van az Úr”. Ez a jelenlét ad erőt a mindennapi szolgálathoz és a nehézségek elviseléséhez.

A szentmise ITT visszanézhető.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

*

Egri Főegyházmegye

Nagycsütörtök reggelén krizmaszentelést tartottak az egri székesegyházban, az ünnepélyes szertartáson az egyházmegyei papság tagjai megújították papi ígéretüket. A szentmisén nagy számban voltak jelen bérmálkozásra készülő fiatalok.

Ternyák Csaba érsek szentbeszédében kiemelte: Jézus éppen azt a részt olvasta: „az Úr lelke van rajtam, ő kent fel engem”. S azt mondja: „ma beteljesedett az írás”. Ez az írás ma a papság által válik jelenvalóvá azokban a közösségekben, ahol szolgálnak. Nagycsütörtökön különösen aktuális ez a jelenet, hiszen ezen a napon van a papság és az Eucharisztia alapításának ünnepe. A papokat a püspök felkente, így lettek Krisztus küldöttei, s a mai szentmisében szentelik meg a szertartásokhoz szükséges krizmát.

A Szentléleknek köszönhetjük az egyes szentségek – keresztség, a bérmálás, a papszentelés és a betegek szentsége – közötti mély kapcsolatot, mert 

a Szentlélek pünkösdi eljövetele által jött létre az Egyház, s a Szentlélek által árad ránk a szentségeken keresztül a kegyelem.

A szentmise ITT visszanézhető.

Forrás: Egri Főegyházmegye

Szöveg: Bérczessy András

Fotó: Szántó György

*

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Április 2-án, nagycsütörtökön délelőtt 10 órakor a budapesti Szent István-bazilikában Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye általános helynöke, a bazilika plébánosa főcelebrálásával mutatták be a krizmaszentelési szentmisét, koncelebrált Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök, a Központi Szeminárium rektora; Fábry Kornél esztergom-budapesti segédpüspök; az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye papsága és az egyházmegye területén szolgáló szerzetespapok, illetve velük együtt ünnepeltek a főegyházmegye diakónusai és hívei.

Az olvasmányokra utalva Mohos Gábor püspök arról beszélt, hogy Izajás próféta alapgondolatát Jézus a názáreti zsinagógában magára vonatkoztatta: „Az Úr lelke nyugszik rajtam, mert az Úr lelke felkent engem.” (Iz 61,1a)

Rámutatott: keresztény hitünk titka, hogy Isten kiválasztott és meghívott bennünket a keresztség szentsége által, és felkent bennünket, bérmáláskor pedig megerősített a Szentlélekben, „minket pedig, akik a szolgálati papság ajándékában részesültünk, a papszenteléskor is felkent arra, hogy az övéi legyünk, őt jelenítsük meg, őt hordozzuk, és egy kicsit más módon legyünk jelen a világban;

ebből a világból valók vagyunk, mégis Istennek sajátos ajándékait hordozzuk magunkban.”

Mohos Gábor homíliája végén hangsúlyozta: „Húsvét szent misztériuma magában foglalja Jézus lelkületének a titkát, amellyel vállalta és az utolsó cseppig kiürítette az ő kelyhét. A szent háromnap különösen is alkalmas arra, hogy ehhez a titokhoz közelebb lépjünk, és akkor sokkal mélyebben át tudjuk élni a feltámadás örömét is.”

A homíliát követően az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye papjai ünnepélyesen megújították a felszentelésükkor tett papi ígéreteiket, a főcelebráns pedig kérte a híveket, hogy imádkozzanak a papjaikért és külön a püspökökért is, hogy hűségesen teljesíthessék az apostoli hivatást.

A szentmise végén az Esztergom-budapesti Főegyházmegye általános helynöke Erdő Péter bíboros, prímás nevében is megköszönte a jelenlévőknek, hogy együtt ünnepelhettek. A krizmaszentelési misén a Pálmai Árpád karnagy által vezetett szkóla zenei szolgálata emelte az ünnep fényét.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Szöveg: Körössy László

Fotó: Merényi Zita

*

Győri Egyházmegye

Nagycsütörtök délelőtt Veres András megyéspüspök olajszentelési szentmisét mutatott be a Győri Egyházmegye papságával a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. A főpásztor a szentmise keretein belül megszentelte a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a krizmát. Az ünnepi szertartás során a papi ígéretek megújítására is sor került.

Homíliájában Veres András győri püspök hivatásuk lényegére emlékeztette a papokat: „Amikor megújítjuk papi fogadalmainkat, érdemes a hivatásra szóló személyes meghívásunkat is átgondolni. Mindnyájunk hivatása Istentől kapott ajándék. Miként az apostolok, mi magunk is sokfélék vagyunk, ennek minden előnyével és hátrányával együtt. Egyikünk sem érdemelte ki a meghívást. Egyéni, személyes feladatunk az, hogy felnőjünk az isteni ajándékhoz, meghíváshoz. Felnőni és kerülni az öntelt, fellengző magatartást, amely a hívek számára visszataszítónak tűnhet. Naponta szükséges tudatosítanunk méltatlanságunkat erre a hivatásra, és hálát adni minden nap Isten kegyelméért, hogy mégis részesülhettünk ebben az ajándékban – fordult szentbeszédében paptestvéreihez a főpásztor.

Mire is kaptunk meghívást? Mindenekelőtt hirdetni az evangéliumot.

A kor, a körülmények változnak, de a feladat örökké ugyanaz: hirdetni Isten örömhírét, és mindezt a Krisztuséhoz hasonló lelkesedéssel és fáradhatatlansággal tenni. Ahogy Pál apostol mondja: „Krisztus szeretete sürget minket” (2Kor 5,14).

Lanyhaság ne legyen jellemző életünkre! Hiszen akitől a meghívást kaptuk, arra hívott bennünket, hogy az ő kegyelméből, az ő erejével, az ő lelkesedésével éljünk és végezzük szolgálatunkat.”

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Ábrahám Kitti

*

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Bábel Balázs kalocsai érsek a kalocsai székesegyházban bemutatott nagycsütörtöki olajszentelési szentmisében Jézus nyilvános működéséről beszélt, és arról, hogy ilyenkor lélekben felidézzük, mi is történt az utolsó vacsora termében, és Jézus főpapi beszédét, melynek gondolatait a hívők időről időre átelmélkedik. A papság is ebből merít erőt önazonosságához, identitásához – mutatott rá.

A papi meghívottság, a hivatás a személyes kapcsolatból ered, sok esetben mások példájának hatására. Fontos, hogy a mindenkori tanítványok egyre jobban hasonulni akarjanak Jézushoz, aki előbb elhívta, felkészítette, majd feladattal tovább küldte övéit. A küldés állandó mozgást jelent. Nagyon fontos, hogy hűségesek legyünk. Ám ez a hűség nem jelenthet bezárkózást és elvonulást a világtól. Ellenkezőleg: bele kell vetnie magát minden papnak Isten országa hirdetésébe. Elengedhetetlen a szolgálatban való helytállás, annak az időnek megfelelően, amiben vagyunk. A Szentatya papokhoz szóló levelében szembenézett az Egyház sebeivel. „A bizalomvesztés tény. Sok minden okozhatja, de legyünk annyira őszinték, hogy kimondjuk: ehhez hozzájárultak a papi visszaélések, amelyek bűnbánatra és alázatra késztetnek bennünket, valamint cselekvésre” – fogalmazott Bábel Balázs érsek.

Emlékeztetett, hogy levelében a pápa két véglettől óvja a papokat: az egyik az állandó aktivitás – tettek, online jelenlét –, mert felszínes látványossághoz vezethet. A másik véglet a teljes visszahúzódás, eltűnés a világ elől.

Jó pásztorként munkálkodni kell. Jövőt teremtő hűségre van szükség.

A főpásztor szólt a jelenlévő ministránsokhoz, majd beszéde végén arra kérte Istent, adjon hivatásokat az Egyháznak, és adjon lelkesedést a papságnak az Ő országáért való munkálkodáshoz és helytálláshoz.

Forrás: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Fotó: Koprivanacz Kristóf

*

Kaposvári Egyházmegye

A hagyományokhoz híven az egyházmegye papságának jelenlétében mutatta be a nagycsütörtöki olajszentelési szentmisét Varga László megyéspüspök a kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyházban. A szertartáson a főpásztor megáldotta a keresztelendők és a betegek olaját; illetve a keresztség, bérmálás és egyházi rend kiszolgáltatásakor használatos krizmát. Prédikációjában hálát adott az egyházmegyében szolgáló szer- és áldozópapokért, akikhez Ferenc pápa Evangelii Gaudium kezdetű apostoli buzdításához kapcsolódóan szólt.

„Térjetek vissza Krisztus elsőbbségéhez az igehirdetésben. Fennáll a kísértés, hogy Krisztus és az ő evangéliuma helyett a politikával, pártokkal és a világ dolgaival foglalkozzunk. Kérlek benneteket, térjetek vissza az evangéliumhoz és Krisztusról beszéljetek!

Az evangélium örök újdonság, és az örömhír még ma is a legforradalmibb erő, amely belülről formálja át az emberek szívét.

Állítsátok át egyházközségeiteket a misszionáriusi gondolkodásra: panaszkodás helyett, miszerint elfogynak a hívek a templomaitokból, hívjátok meg a rátok bízott egyházközségeket a megtérésre! Minden megkeresztelt katolikus misszionárius és tanítvány egyszerre.

Növekedjetek a papi kollegialitásban és a szinodalitásban. A misszióra irányuló lelkipásztorkodás megköveteli a „mindig így csináltuk” lelkipásztori elv feladását. Nem hagyományőrző egyesület vagyunk, hanem az evangélium hírnökei! Legyetek bátrak és kreatívak az evangelizáció új lehetőségeinek felfedezésében. Arra kérlek benneteket, hogy ne egyedül végezzétek, hanem támaszkodjatok a papi kollegialitásra és keressétek a szinodalitás által felkínált utat: találkozás – meghallgatás – megértés – megkülönböztetés és cselekvés.

Szeretettel gondoskodjatok az utolsókról, a leselejtezettekről, és a kivetettekről. „Szegények mindig lesznek veletek” (Mk 14,7). Jézus ott él a szegény, fogyatékos, leselejtezett, megvetett, éhező, szomjazó testvéreinkben. Engedjétek meg, hogy rajtuk keresztül is szeressen benneteket.

Ne igazodjatok a minket körülvevő versenyhez, az erősebbek által diktált törvényhez, a „szemeteskosár kultúrájához”. Váljatok prófétai jellé és vállaljatok közösséget azokkal, akiket a jóléti társadalom kirekeszt magából.

Folytassatok bátor és bizalomteljes párbeszédet a mai világgal. Minél inkább nő a minket körülvevő káosz, a mindent átjáró félelem, a manipuláció, annál nagyobb szükség van a világ világosságának fényére. Ne hagyjátok, hogy a belső sötétség és fáradtság elgyöngítse bennetek az apostoli dinamizmust.

Ne fáradjatok bele a testvériség melletti döntésbe, hiszen egy Atyánk van, mi pedig mindannyian testvérek vagyunk!

– biztatta a papokat a kaposvári főpásztor, akik a szentbeszédet követően megújították a szentelésükkor tett ígéreteiket, majd az olajak megáldásának szertartása következett.

A teljes beszámoló és Varga László püspök szentbeszéde teljes terjedelemben ITT olvasható.

Forrás: Kaposvári Egyházmegye

Fotó: Kling Márk

*

Pannonhalmi Főapátság

A pannonhalmi bencés szerzetesközösség a Területi Főapátság híveivel, lelkipásztoraival és szolgálattevőivel közösen tartotta meg olajszentelési szentmiséjét április 1-én, nagyszerda estéjén. A betegek és keresztelendők olaját, valamint a krizmát Várszegi Asztrik emeritus főapát püspöki szolgálatával áldotta meg. A liturgián a bencés atyák megújították a papszenteléskor tett ígéreteiket. Szalai Zsolt diakónus prédikációjában arra hívott, hogy váljunk Isten szolgáló szeretetének megjelenítőivé az Egyházban és a világban.

A szentmise elején Hortobágyi T. Cirill főapát köszöntötte az egybegyűlteket. Mint mondta, a szentmisében együtt ünnepel Isten népe: az egyházmegye vezetője, papjai, diakónusa és a hívő közösség. A betegek olajának megáldásakor a fájdalom és a betegség enyhítéséért imádkozunk; a keresztelendők olaja felett mondott imádság az Egyház megújulásáért könyörög; a krizma szentelésekor pedig azokat a biblikus eseményeket idézzük fel, amelyek a kiválasztás és a szent szolgálatra való felkenés történetei.

A szentmisén Szalai Zsolt diakónus hirdetett igét. Emlékeztetett, hogy

mindannyian egyszerre vagyunk elöljárók és alárendeltek, nevelők és neveltek, atyák és gyermekek. Egyszerre vagyunk Isten irgalmának a munkatársai és irgalomra, megbocsátásra szorulók.

Szentek és bűnösök, apostolok, és olykor mégis Krisztus-tagadók.

Mindannyian az egység és a béke áhítói vagyunk, ugyanakkor saját háborúságaink okozói is; egyszerre vagyunk papok és diakónusok. Végül hangsúlyozta:

Mindannyian Krisztus királyi papságának letéteményesei vagyunk, mégis mindannyian szolgák.

A szentmise ITT visszanézhető.

Forrás és fotó: Pannonhalmi Főapátság

*

Pécsi Egyházmegye

Nagycsütörtök délelőtt olajszentelési szentmisét celebrált Felföldi László megyéspüspök Mayer Mihály nyugalmazott püspökkel, Bíró László nyugalmazott tábori püspökkel és az egyházmegye papságával a pécsi Szent Péter- és Szent Pál-székesegyházban.

Felföldi László szentbeszédében köszönetét fejezte ki a papságnak azért az erős hitért és lelkesedésért, amellyel sokszor embert próbáló közösségi szolgálatukat végzik. Külön méltatta azokat, akik segítő figyelemmel fordulnak a többiek felé, ápolva a papi közösség egységét. Megköszönte a bizalmat, amivel az 5 éves püspöki szolgálatában a személyes találkozások során feltárták előtte könnyeiket és sebeiket, így erősítve egymást a papi szolgálatban.

„Isten Fia meghívott tanítványának, papjának választott ki bennünket a hívek közösségének szolgálatára, az evangélium hirdetésére.

Újra meg újra kézbe veszi megkeményedett, a papi szolgálatban sokszor megsebezett szívünket, hogy megértsük és megújuljon bennünk nekünk szóló üzenete”

– fogalmazott szentbeszédében.

A szentmisén jelen lévő 110 ministránshoz külön is szólt a főpásztor, méltatva a papok, szülők, hitoktatók párfogását.

A szentmise folytatásában a papság a püspök és Isten szent népe előtt megújította egykor tett papi ígéretét, majd Felföldi László püspök megszentelte azt az olajat, melyet a szentségek kiszolgáltatásakor használnak a következő időszakban.

A szentmise ITT visszanézhető, a teljes beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

*

Székesfehérvári Egyházmegye

Nagycsütörtök délelőttjén Székesfehérváron, a Szent István király-székesegyházban gyűltek össze az Székesfehérvári Egyházmegye papjai, az egyházmegyében működő szerzetesrendek, közösségek képviselői, hogy a krizmaszentelési misén megújítsák papi ígéretüket.

A főpásztor a papsághoz szólva három fontos területet emelt ki a papi élet lényegéből. Elsőként az imádság lelkét, amely átjárja a pap életét, cselekedeteit, gondolatait, szándékait. „Nekünk, papoknak ez elsődleges feladatunk, szemlélni Isten szeretetét, befogadni, hogy tovább tudjuk adni. Végezni a zsolozsmát, amellyel közösségbe kerülünk, lelki kapcsolatot ápolunk az összes pappal és szerzetessel, akik a világ különböző helyein ugyanazt a zsolozsmát imádkozzák.

Imádságunkban engeszteljünk a magunk, egymás és a világ bűneiért, mert fontos és szükséges, hogy a bűnöket valamiféleképpen próbáljuk meg Isten előtt kiengesztelni szeretettel.”

A pasztorációs tevékenységet is hangsúlyozta, mint a papi szolgálat lényeges elemét. „Csak úgy tudunk pasztorálni, ha igazi szeretet van a szívünkben, ha felelősséget érzünk a hívekért. Ha a velük való közösséget fontosnak tartjuk, ápoljuk, szolgáljuk a szentségeken keresztül az ő üdvösségüket, s a templomban nem elégszünk meg azzal, hogy elvégezzük a liturgiát így vagy úgy, hanem keressük annak a módját, hogy megfelelő közösségek szülessenek, amelyek erősítik a híveket, megtartják a testvéreket, és mindannyiunkat összefűznek Krisztussal.”

A püspök végül a papok közötti testvéri szeretetről, az egymásért való felelősségvállalásról beszélt. „Nem magamban vagyok pap, nemcsak magamtól szereztem és kaptam meg, hanem Isten ajándéka, s az Egyház papja vagyok. Társa sok más papnak, társa különösen azoknak, akikkel az egyházmegyei közösség fűz össze. Fontos, hogy minket, akiket sok minden elválaszt egymástól, sok mindent másképp gondolunk, különböző adottságaink vannak, képesek legyünk megtalálni, hol tudjuk egymást segíteni, egymásért felelősséget vállalni, hogyan tudunk egymásért újra meg újra imádkozni.”

A szentmise ITT visszanézhető, a teljes beszámoló ITT olvasható.

Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye/Berta Kata

Fotó: Berta Gábor

*

Szombathelyi Egyházmegye

Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke diakónussá szentelte Adorján Szabolcs József, Marton Balázs és Bences Martin papnövendékeket. A megyéspüspök a papsággal és a hívekkel együtt imádkozott Európa és a világ békéjéért.

Szentbeszédében Székely János kiemelte: Jézus a zsinagógában Izajás próféta írását olvassa fel, amely az Ő messiási küldetéséről szó.

Jézus Isten örömét, az Ő lét teljességét hozza a világba. Az ember szívét csak Isten tudja egészen betölteni. A pap, a diakónus ennek a titoknak a szolgája és közvetítője.

Igent mondanak rá egész életükkel. Annak az Istennek mondanak igent, aki nem valamit, hanem magát adta nekünk a kereszten, az Eucharisztiában. Ezért a meghívott ember úgy érzi, ő sem adhat kevesebbet, mint önmagát.

A püspök XIV. Leó pápa papokhoz írt leveléből idézett. Ebben – többek között – a Szentatya köszönetét fejezte ki a papoknak szolgálatukért és tanúságtételükért. Hasonlóképpen Székely János is megköszönte az egyházmegye papjainak hűségét, szolgálatát, odaadását. Ezekből az igenekből is él az Egyházunk.

Mondjátok ki újra az első igent: örömmel, szabadon, szeretettel

– biztatta őket Székely János, és arra kérte a híveket is, hogy imádkozzanak a diakónusokért, papokért.

A szentbeszédet követően került sor a diakónusszentelésre, majd az egyházmegyés papok újították meg ígéretüket.

A könyörgések között a békéért is hangzott el fohász Istenhez, kapcsolódva az Európai Püspöki Konferencia Eucharisztikus imaláncához, melyben szerte Európában a hívek és a papság Európa és a világ békéjéért fohászkodik.

Ezután következett az olajszentelés szertartása.

A szentmise ITT visszanézhető, a teljes beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

*

Váci Egyházmegye

Vácon a hagyományos olajszentelési szentmisét nagycsütörtökön délelőtt, a Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be Marton Zsolt váci főpásztor, amelyen a betegek és a katekumenek olaját, valamint a szent krizmát áldotta meg a főpásztor.

A váci Nagyboldogasszony-székesegyházban tartott szentmisén ezúttal több mint hetven egyházmegyei szolgálatban tevékenykedő pap és szerzetes gyűlt össze a megyés főpásztor körül. A szertartáson jelen voltak Beer Miklós és Varga Lajos püspökök, valamint Balogh Péter Piusz premontrei gödöllői apát. Velük együtt szolgált az egyházmegye több mint húsz állandó diakónusa, lektorok és akolitusok. A váci hívek is szép számban vettek részt a szertartáson, amelyre a kedvező időjárás lehetővé tette a nagy bevonulást a püspöki palotától a székesegyházig vezető úton.

Marton Zsolt a krizmaszentelési misén elsősorban az önnevelésről, a papi testvériségről és a szolgálat stílusáról elmélkedett, megköszönve a papság hűségét hivatásához, és kitért a szinodalitás és a papság kapcsolatára is. „Egy egyre inkább szinodális és missziós Egyházban a papi szolgálat semmit sem veszít jelentőségéből és időszerűségéből; ellenkezőleg, még inkább sajátos és specifikus feladataira összpontosíthat.

A szinodalitás kihívása – amely nem eltörli, hanem értékeli a különbségeket – továbbra is az egyik legfőbb lehetőség marad a jövő papjai számára”

– idézte a Szentatya szavait A jövőt teremtő hűség című apostoli leveléből.

A püspök megerősítette, hogy ezen a szinodális úton Isten népének együtt kell haladnia együttműködésben, és ezen az úton a papok szolgálatát oly módon kell végezniük, hogy „az emberekhez való közelség, a befogadás és az egyetemes meghallgatás lelkülete legyen bennük jelen”. Hálát adott azért, hogy ez az együttműködés különböző módokon, már jelen van a Váci Egyházmegyében.

Egymást kiegészítve, egymásra támaszkodva, összekapaszkodva legyünk az emberi család szeretetének jelei és kovászai!

– zárta beszédét Marton Zsolt.

A szentmise befejezése előtt köszöntötték a jubiláló paptestvéreket, valamint püspökké szentelése 20. évfordulóját ünneplő Varga Lajos nyugalmazott váci segédpüspököt.

A szentmisén a zenei szolgálatot a Váci Székesegyházi Kórusiskola fiúkórusa, valamint a Gödöllői Premontrei Schola látták el, orgonán kísért Varga László kanonok, a székesegyház karnagya, az egyházmegye zenei igazgatója.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Váci Egyházmegye

*

Veszprémi Főegyházmegye

A nagyhét kiemelkedő liturgikus eseményét ünnepelte együtt a Veszprémi Főegyházmegye papsága és hívei nagycsütörtök délelőtt a Szent Mihály-főszékesegyházban, ahol Udvardy György érsek celebrált szentmisét, melyben sor került a papi ígéretek megújítására, valamint a keresztelendők és betegek olaja, illetve a krizma megáldására.

Az érsek kiemelte: sajátos egyháztapasztalat a nagycsütörtöki krizmaszentelési szentmise, melyen kiemelten a papság, a szentség, a szentséget formáló erők és az imádság vannak jelen. Egyszerre visszatekintés ez: kik voltunk, kik vagyunk, és egyszerre előretekintés is – hangsúlyozta, hozzátéve, a közösség célja, hogy testvéri egységben, bensőségesen ünnepeljen, és Istenhez közeledve felismerje: mindannyian rászorulunk az Ő irgalmára.

Az érsek a homíliában arra hívta fel a figyelmet, hogy

Isten igéje ma is élő és cselekvő erő, amely az Egyház megújulásának forrása, és különösen a papság életében nyit új távlatokat.

A papi hivatás lényegét a kiválasztottság, a Szentlélekben való fölkenés és a küldetés egysége adja. A papok Isten hívására válnak a szentség szolgáivá, hogy Krisztus művét folytatva megszenteljék a világot, és jelenvalóvá tegyék a megváltás erejét.

Udvardy György szerint napjainkban különösen nagy szükség van a szentség hiteles képviseletére, mert az emberi világ gyakran elveszíti az irányt, és háttérbe szorul az isteni távlat. A papi szolgálat ezért nem csupán feladat, hanem életforma: Krisztus követése hűségben, tisztaságban és szegénységben, teljes önátadásban.

Az Istennel kötött szövetség – amelyben Isten hűséges marad az emberhez – adja azt a stabil alapot, amelyből a pap nap mint nap erőt meríthet küldetéséhez.

Az érsek rámutatott arra is, hogy

a papok prófétai küldetése ma különösképpen is az irgalom, a megbocsátás, a béketeremtés és a remény hirdetésében áll.

Feladatuk, hogy a szomorúság helyére az örömöt, a reménytelenség helyére a gyógyulást vigyék el, és Isten szeretetének jelei legyenek a rájuk bízott közösségekben.

Beszéde végén a főpásztor köszönetet mondott a papok mindennapi, sokszor csendes és áldozatos szolgálatáért, valamint a hívek támogatásáért és bizalmáért. Arra buzdított, hogy a közösségben, a püspökkel és egymással egységben megújított papi ígéretek által erősödjenek meg hivatásukban, és hűséggel járják tovább küldetésük útját.

Udvardy György köszöntője és szentbeszéde teljes terjedelemben ITT olvasható.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Kiemelt kép: Ábrahám Kitti/Győri Egyházmegye

Magyar Kurír