105 kilométer Magdival – Két keréken ünnepelték a 105 éve született Boldog Bódi Mária Magdolnát

A találkozó a balatonfűzfői Jézus Szíve-templom előtt volt, ahol Laposa Norbert plébános fogadta az érkezőket. Ezután Csernai Balázs veszprémi esperes, plébános lelki útravalójával „felpakolva” indult el a közel negyven kerékpáros, hogy végigtekerjék a 85 kilométert, sőt a fiatal generáció Magdi születésének 105. évfordulója alkalmából 105 kilométert tett meg. Balázs atya arról elmélkedett, mi a mi boldogságunk titka: „mondjunk igent Istenre, fogadjuk be az Ő ajándékait itt és most, a jelenben. Keressük, hogy mit tartogat ma számunkra ezen a zarándoklaton” – fogalmazott.

A csapat első megállója a balatonfüredi savanyúvízforrásnál volt, ahol már a bemutatkozás során érződött, hogy közösség kezd formálódni a #TekerjMagdival zarándoklatok körül, hiszen többen visszatérő résztvevők, akik új embereket is meg tudtak mozgatni az eseményre. Nagy megerősítés volt a szervezők számára, hogy a kerékpáros zarándoklatok hiánypótló programnak számítanak, ugyanis több fiatal résztvevő elmondta, kifejezetten ilyen lehetőségre „kerestek rá” az interneten, és így akadtak a #TekerjMagdival zarándoklatra.

A lelki töltekezés Örvényesen, a Szent Imre-templomban Czakó András OSB elmélkedésével folytatódott, aki párhuzamot vont Magdi, Szent Imre és a bencések lelkülete között. Ahogyan Szent Benedek regulájában az ima és a munka egyensúlyban van, úgy Magdi mindennapjaiban is tetten érhető az „Ora et labora” szellemisége: reggelente a szentáldozás kegyelméből merített erőt, majd – fiatal kora ellenére – fáradhatatlanul végezte mindennapi munkáját. A Szent Imre-oltárképre tekintve a liliom pedig arra az Istennek szentelt, tiszta életre emlékeztet minket, amelyet ő is hűségesen élt.

Gida Csoboka, a szervezőcsapat fiatal önkéntes tagja, aki a nap lelki ívét megálmodta, XVI. Benedek pápa szavaival indítva így foglalta össze a zarándokút lelkiségét: „A világ kényelmet kínál nektek, de ti nem kényelemre lettetek teremtve, hanem nagyszerűségre. Egy csokor levendulával zarándokoltunk el Szigligetre, Boldog Bódi Mária Magdolna születési helyére. A levendula sajátossága, hogy az illóolaját védekezésül, a kiszáradás ellen termeli; ez az aromás anyag akadályozza meg a víz elpárolgását. Ha azonban a növényt túlöntözik, a benne lévő értékes olaj felhígul, a termelése leáll, és elveszik a lényeg: az az esszencia, amitől a levendula valóban levendula. Ez a lelki életben is megfigyelhető. Ha »túlöntöznek« minket, ha az életünk túl kényelmessé válik, könnyen elveszítjük belső esszenciánkat. Megszűnik az a fajta lét, amely – bár olykor küzdelmekkel jár – képes kihozni belőlünk valami többet. Boldog Bódi Mária Magdolna egész földi élete ilyen volt. Hogy ezek a gondolatok tovább kísérjék a zarándokokat, mindenki magával vitt egy kis befőttesüveget. Egy-egy megállónál felírt gondolat, levendula és hálacetlik kerültek az üvegcsébe. Szolgáljon ez emlékeztetőül: ne a könnyű utat és a kényelmet keressük, hanem merjük vállalni a küzdelmeket, és vigyünk derűt a környezetünkben élők életébe.”

A lelki töltekezés közben jutott idő a testi felfrissülésre is. A fövenyesi strandon nemcsak az ebéd várta a zarándokokat, hanem a Balaton vize is. A pihenő után következő úti cél már Szigliget volt, ahol a hívő közösség egy különleges eseménnyel készült Magdi születésnapjára: egy helyi házaspár kezdeményezésére a plébánia hívei és a szigligeti önkormányzat összefogásával emléktábla készült Magdi születésének helyén. Az egykori malomépület már nem áll, de a helye ismert, ezért itt helyezték el a táblát. Bedy Imre badacsonytomaji plébános avatta fel az emlékművet, majd a jelenlévők közösen imádkozták el a fiatalok által írt Magdi-imát. A közös szándék megható, szép példája és az összefogás ereje valósult meg ezen a bensőséges ünnepen, mely szerény szeretetvendégséggel zárult. A megpihent zarándokok pedig folytatták útjukat még Badacsonytomajig, ahol a plébánia szállásán együtt fogyasztották el a vacsorát, és kötetlen közösségi programokon vettek részt.

Azt, hogy Magdi lelkülete és életének színterei mennyire mélyen megérintették a résztvevőket, szépen bizonyítja, hogy sokan a korábban jelzettekhez képest mégis maradtak a szálláson, és vasárnap bekapcsolódtak részben a tomaji szentmise, részben pedig a szigligeti szentmise ünneplésébe. Ez utóbbit Udvardy György veszprémi érsek celebrálta, ugyanis a szigligeti Szűz Mária neve templom Magdi-ereklyét kapott, melynek ünnepélyes elhelyezésére is sor került.

Forrás: Veszprémi Főegyházmegye

Fotó: Sarkadi Attila, Brunner Róbert, Gnand Boglárka

Magyar Kurír