1859. december 18. – A globális szalézi misszió szerény kezdete

Azon a vasárnap estén, egy több száz fiú között töltött ünnepi nap után Don Bosco összegyűjtötte azokat a fiatalembereket, akik úgy döntöttek, hogy osztoznak az életében és küldetésében. Este 9 óra körül a csoport összegyűlt a szobájában, együtt imádkoztak, segítségül hívták a Szentlelket, és elhatározták, hogy „társaságot vagy kongregációt alapítanak Isten dicsőségére és a lelkek, különösen az elhanyagolás veszélyének kitett lelkek üdvösségére”. Nevüket – összesen tizennyolcan (átlagéletkoruk húsz év volt) – egy egyszerű, 24 varrott lapból álló füzetbe írták, amelyet ma is őriznek a Casa Don Bosco múzeumban.

A szalézi hagyomány ezt a pillanatot tekinti a kongregáció alapításának, mivel Don Bosco nevelői és lelkipásztori tevékenysége először öltötte stabil szerzetesi közösség formáját, és amely aztán képes volt túlmutatni életén. Abban az Olaszországban, amelyet a risorgimento (az egyesítés folyamata; a 19. századi olasz egységmozgalom, amely erős állami centralizációval és kifejezetten antiklerikális törekvésekkel járt, végül pedig az Egyházi Állam felszámolásához vezetett – a szerk.) feszültségei és erős antiklerikális áramlatok jellemeztek, Don Bosco megértette, hogy csak egy szervezett kongregáció garantálhatja a körülötte szaporodó oratóriumok, műhelyek és iskolák folytonosságát.

Már a találkozó jegyzőkönyve feltárja a szalézi identitás lényegi vonásait: Isten dicsőségének és a szegény és veszélyeztetett fiatalok üdvösségének elsődlegességét; a testvéri és családias légkört, amely Don Bosco szobájának környezetében testesül meg; és Szalézi Szent Ferenc pártfogóvá választását, ami az új társaságot jellemző szelíd, lelkipásztori lelkület jele. Bár kis létszámúak és anyagilag szegények voltak, a csoport mégis magában hordozta egy egyetemes távlatú apostoli terv csíráit.

A szerény kezdetek után – egy maroknyi fiatalember, egy szerény szoba és néhány kézzel írott sor – a kongregáció gyorsan növekedett: évtizedek alatt több száz ház alakult világszerte. A szaléziak ma már több mint 137 országban vannak jelen, és a nevelésnek, az evangelizációnak a fiatalok, különösen a legszegényebbek és legkiszolgáltatottabbak támogatásának szentelik magukat.

A Szalézi Család számára december 18. emléknap: a konkrét, egyszerűségben és hitben gyökerező alapító cselekedet emléke, és egy küldetés memetója, amely prófétai felhívás arra, hogy kreativitással, bátorsággal és reménnyel folytassák Don Bosco álmát a világ minden szegletében.

Forrás és fotó: ANS-Róma/Szaléziak.HU

Magyar Kurír