A konstantinápolyi örmény pátriárka áldását adja az örmény–török kapcsolatok rendezésére

Kitekintő – 2022. január 25., kedd | 15:27

A törökországi örmény kisebbség mérvadó képviselői, élükön Sahak Maşalyan konstantinápolyi örmény apostoli pátriárkával, határozottan, egyben reményekkel telve támogatják a Törökország és Örményország közötti viszony normalizálásának folyamatát – tájékoztat a Fides missziós hírügynökség a török sajtó nyomán.

A törökországi örmény közösség vezetője elismerésre méltónak nevezte azokat az intézkedéseket, „amelyek erősítik a két szomszédos ország közötti kapcsolatokat a beruházások és a kulturális csereprogramok terén”. Az örmény egyházhoz tartozó török állampolgárok számára „szintén rendkívül fontos, hogy a kapcsolatok napról napra javuljanak, a két nép mind jobban megismerje egymást, együtt dolgozzon és indítson gazdasági vállalkozásokat, és mindezek révén gazdag kulturális értékeik közös alapot találjanak” – idézte a pátriárkát a török sajtó.

A Törökország és Örményország közötti viszonyban, amelyet az örmények ellen elkövetett népirtás szörnyű eseményeivel való közös szembenézés hiánya is feszültté tesz, az Örményország és Azerbajdzsán között nemrég kirobbant fegyveres konfliktus után következett be változás. 2020-ban újabb véres fordulatot vett a Kaukázusban az örmény többségű Hegyi-Karabah körüli történelmi vita. A ma már Azerbajdzsánhoz tartozó területért hat héten át tartó heves harcok dúltak az azeri és a Jereván által támogatott örmény csapatok között, aminek az Oroszország közvetítésével 2020. november 9-én aláírt tűzszünet vetett véget. A Baku fennhatóságának egyértelmű elismerését jelentő megállapodás elrendelte az örmény katonai erők kivonását Azerbajdzsán területéről, biztosította az otthonaik elhagyására kényszerült lakosság hazatérését, valamint öt évre orosz „békefenntartó” csapatok állomásoztatását írta elő Hegyi-Karabah térségében.

Örményországban a konfliktus lezárását vereségként értékelték, és súlyos politikai válság következett. Örményország és Törökország viszonyának normalizálása ebben a bizonytalan helyzetben vetődött fel, de az is kedvez a folyamatnak, hogy Oroszország érdekeinek megfelelően Vlagyimir Putyin is erélyes „közvetítő” szerepet játszik Jereván és Ankara között. A két ország diplomáciai kapcsolatait 1993-ban függesztették fel, amikor a törökök lezárták az egykori szovjet tagköztársasággal közös határszakaszt a Hegyi-Karabahban kialakult örmény–azeri konfliktus miatt, melynek során a török kormány határozottan Azerbajdzsán mellé állt.

Moszkvában idén január 14-én került sor az első török–örmény kétoldalú találkozóra a viszony rendezése érdekében, a megbeszélések a hivatalos örmény források szerint „konstruktív” légkörben zajlottak. Az orosz fővárosban az örmény parlament elnöke, Ruben Rubinyan találkozott Serdar Kilic török nagykövettel, és „véleménycserét folytattak az Örményország és Törökország közötti párbeszéd előmozdításáról”. A felek megállapodtak abban is, hogy a későbbiekben folytatják az előfeltételek nélküli tárgyalásokat. A moszkvai találkozót követően Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter szintén úgy fogalmazott, hogy a megkezdett tárgyalások célja a „kapcsolatok teljes rendezése”, és hozzátette, hogy „az örmény fél is nagyon elégedett mindezzel”. Törökország a két ország közötti nemzetközi légi járatok február elejére tervezett újraindításában is érdekelt.

Maşalyan pátriárka nyilatkozata mellett a Hürriyet című török napilap idézte a törökországi örmény Karagözyan Alapítvány iskolatanácsa elnökének, Dikran Gülmezgil örmény vállalkozónak szavait is, miszerint Törökországnak innentől kezdve „Örményország idősebb testvéreként kell fellépnie”, Yetvart Dantzikian, az Agos című, kétnyelvű török–örmény lap főszerkesztője pedig kijelentette, hogy optimista a két ország közötti határok újbóli megnyitását illetően.

Fordította: Kovács Zoltán

Forrás: Fides.org

Fotó: Fides.org/Armenpress.ar

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria