A Magyar Kánonjogtörténeti Társaság Szegeden tartott konferenciát

A Magyar Kánonjogtörténeti Társaságot 2025-ben hívta életre Szuromi Szabolcs Anzelm professzor, aki tudományos kutatói és oktatói munkájával nemzetközi hírnévre tett szert, így a magyar kánonjogtörténészi közösség külföldi kapcsolatainak fenntartásában és erősítésében is élen jár, ami a társaság egyik kiemelt célja. A társaság további szándéka, hogy támogassa a kánonjogtörténet tudományának hazai elsajátítását és művelését.

Ebbe a célkitűzésbe illeszkedett a szeptember 8-án, a szegedi Gál Ferenc Egyetem Klebelsberg termében tartott szakmai szimpózium. A konferenciát A kánoni jogszolgáltatás forrás- és intézménytörténeti háttere címmel rendezték meg. Az érdeklődők a helyszínen, valamint online is követhették a tudományos programot.

A nyitó előadást Balogh Elemér, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának professzora tartotta, aki a középkori német szentszéki bíráskodás működését mutatta be, különös tekintettel a dómdékán hivatalára. A hallgatóság betekintést nyerhetett az egyetemes egyházi jogszolgáltatási rend elemeitől egyes részleteiben eltérő, 14–16. századi lokális kánoni bírósági gyakorlatba.

Kovács József, a Szeged-Csanádi Egyházmegye általános és bírósági helynöke a Szeged-Csanádi Egyházmegye jogszolgáltatása történetének 1918 és 1939 közötti időszakát ismertette, gazdag tényanyaggal.

Előadásában nemcsak az időszak pasztorális ellátásának sajátos korabeli kereteit mutatta be, hanem bepillantást engedett a két világháború közötti, az egyházmegye területi működésének folyamatos fenntartását szolgáló helyi gyakorlatba is, az egyházi eljárásjog szervezeti előfeltételeinek biztosítása vonatkozásában.

Negyela Zoltán, a Gál Ferenc Egyetem tanára előadásában az 1867 és 1914 közötti magyarországi egyházi jogszolgáltatás sajátosságait elemezte. A kiegyezéstől az első világháború kitöréséig terjedő időszakot bemutató áttekintés nemcsak a katolikus püspöki bíróságok működését vázolta fel, hanem mindazokat a felekezeti fórumokat is, amelyek saját normáik alapján jogvitákat döntöttek el, fegyelmi hatalmat gyakoroltak, vagy tagjaik személyi állapotára kiható határozatokat hoztak.

Keppinger Boglárka, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Intézetének tanára arról a klasszikus kánonjogi alapelvről beszélt, hogy az „Első Szék”, azaz a római pápa felett senki sem jogosult ítélkezni, és kiemelten is ennek a Decretum Gratianiban (1140 körül) található kifejtéséről. Mindezt elsősorban magának Gratianus mesternek az egyes kánonokhoz fűzött, így a 12. századi egyházi joggyakorlatot tükröző szövegei alapján világította meg.

Szuromi Szabolcs Anzelm professzor, a Magyar Kánonjogtörténeti Társaság elnöke a középkori kánoni bírósági eljárás sajátosságait mutatta be előadásában, Gulielmus Durantis (†1296) híres bírósági kézikönyve (Speculum iudiciale) alapján. Ez volt az a mű, amely figyelembe véve az akkor kialakuló Rota Romana (az Apostoli Szentszék legfelsőbb bírósága) letisztuló eljárásrendjét, annak alapelveit az egyetemes egyházban széles körben, normatív módon elterjesztette és harmonizálta.

A konferencia zárásaként Fazakas Attila, a társaság titkára összegezte az elhangzott előadások eredményeit, amelyek alátámasztották, hogy az egyházi bíróságok működése visszanyúlik arra a sajátos feladatkörre, amelyet az ősegyház korától kezdve a püspökök mint az egyházon belül bírói hatalommal rendelkező apostolutódok gyakorolnak, és amit Ferenc pápa is kiemelt 2015. augusztus 15-én.

A Katolikus Egyház eljárásjogi és büntetőeljárási rendszere, bár kompetenciakörében jelentősen szűkült a modern korban, működésének lényegi elemeiben most is tükrözi a 13. század végén lefektetett alapelveket, amelyek így meghatározzák az egyházmegyei és regionális, valamint az Apostoli Szentszék legfelsőbb bíróságainak működési metódusát. Ez ugyanazt a célt kívánja teljesíteni a 21. században, mint az egyháztörténet korábbi időszakaiban: azaz a személyek jogainak érvényesítésén, megvédésén, illetve a jogi tények kinyilvánításán keresztül a lelkek üdvösségének előmozdítását.

2027 februárjában nemzetközi kánonjogtörténeti tanulmányi nappal folytatódik a Magyar Kánonjogtörténeti Társaság szimpóziumainak sora, amelyet ismét neves külföldi kánonjogtörténészek gazdagítanak előadásaikkal.

Forrás és fotó: Szeged-Csanádi Egyházmegye

Magyar Kurír