A mártírok helytállásáról – A kommunizmus áldozataira emlékeztek a volt Conti utcai fogháznál

Hazai – 2022. február 25., péntek | 20:19

A kommunizmus áldozatainak emléknapján, február 25-én rendhagyó megemlékezést és fotókiállítás-megnyitót tartottak Budapesten, a volt Conti utcai ávós börtön közönségtől elzárt sétálóudvarán a Szent Efrém Férfikar közreműködésével. A jelenlévők – köztük Cserháti Ferenc püspök – ezt követően a börtön előtti téren, Mindszenty József bíboros szobránál elhelyezték az emlékezés koszorúit.

A Mindszenty Alapítvány szervezésében Kovalovszky Dániel Egy pokoli színjáték díszletei című fotótárlatát tekinthették meg a jelenlévők a volt Conti utcai ávós börtön (VIII., Mindszenty József tér 2.) sétálóudvarán a kommunizmus áldozatainak emléknapján megtartott kiállításmegnyitón.

A rendezvényen a Szent Efrém Férfikar előadásában részlet hangzott el a Mindenszentek litániája című kortárs énekkari műből.

A tárlaton többek közt Rácz Sándor és Straub János volt politikai fogoly, számos katolikus vértanú – köztük Mindszenty József bíboros, Olofsson Placid atya, ferences mártírok – portréja, a Kisfogházban felállított bitófa, egy folyosórészlet a Conti utcai ávós börtönből, vagy éppen a recski bánya képe látható.

A nyomasztó, szűk „sétálóudvaron” megtartott kiállításmegnyitóra egy diákcsoport is ellátogatott. „Ez a hely minden magyar emlékhelye, aki valamely zsarnoki rezsim áldozata lett, vagy akit elnyomó rendszer fogvatartott” – mondta a rendezvényen Balogh Margit történész, hozzátéve, hogy a Conti utcai fogházban a „nép ellenségének” nyilvánított, különféle világnézetű emberek raboskodtak.

Mindszenty bíborost öt éven át tartották itt fogva, megaláztatások, kínzások közepette, „a tettrekész, tevékeny embert tétlenségre, bezártságra ítélve egy szűk cellában”. (Minderről bővebben korábbi cikkünkben olvashatnak – a szerk.

Kovács Gergely, a Mindszenty Alapítvány képviselője arról beszélt, hogy a kiállításon nagyrészt katolikus mártírok portréi láthatók, de a folytatódó történeti kutatás során a többi egyházhoz tartozó vértanúk sorsa is feltárul majd. Kovács Gergely hangsúlyozta, hogy az emlékhely üzenete az, hogy mindent meg kell tennünk azért, hogy soha ne ismétlődhessenek meg a múlt szörnyűségei.

Ugron Imre, az alapítvány elnöke az alkalomra írt levelében emlékeztett arra, hogy Mindszenty bíboros a következő generációban, a fiatalokban látta a haza gyógyulásának esélyét.

A kiállításmegnyitó után a volt fogház előtti téren, Hermann Zsolt Mindszenty-szobránál beszédekkel és koszorúzással folytatódott a megemlékezés.

Az eseményen beszédet mondtak a keresztény egyházak hazai képviselői és Radnóti Zoltán budapesti főrabbi, részt vettek a közélet képviselői, a magyarországi cigányság képviseletében pedig Kathy-Horváth Lajos hegedűművész.

A Mindszenty József téren Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) elnöke beszédében Sára Sándor filmrendező Feldobott kő című alkotásából idézve hangsúlyozta: „kérjük számon a történelemtől az embert”. Emlékeztetett, hogy az önmagát humánusnak hazudó kommunista rendszer is éppen magát az embert akarta eltiporni.

A NEB elnöke elmondta, a mártírok vértanúságát nem felejthetjük el, ugyanakkor sorolhatjuk az emberi helytállás példáit is, például Placid atyáét, aki – amikor a fogházban az őrök megengedték, hogy takarítás közben énekeljen – a halálsoron egy magyar népdalt énekelve oldozta fel bűnük alól az elítélteket.

Földváryné Kiss Réka az orosz–ukrán háborúra utalva három kárpátaljai magyar mártírról is megemlékezett, majd Lénárd Ödönnek a keresztény ellenállásról és kockázatvállalásról írt gondolataiból idézett, főhajtásként azok előtt, akik a kommunista elnyomás ideje alatt is tartották a lelket másokban, segítették polgártársaikat felekezettől függetlenül.

A NEB elnökének szavai utána keresztény felekezetek képviselői és Radnóti Zoltán budapesti főrabbi mondta el gondolatait és imáját.

Cserháti Ferenc, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia külföldön élő magyarok lelkipásztori ellátásért felelős püspöke arról beszélt, hogy amikor a diktatúra áldozataira emlékezünk, akkor Mindszenty bíborossal szólva azt is üzenjük, hogy „minden néppel és országgal barátságban akarunk élni”, s ez az üzenet most, a szomszédunkban dúló háború idején különösen is időszerű.

Mindszenty emlékezete egyszersmind „felhívás a keresztény értékek megbecsülésére, sőt a keresztény és a zsidó hagyományra épülő értékek tiszteletére”.

Cserháti Ferenc püspök beszéde végén megáldotta a jelenlévőket.

A rendezvény végén Kovács Gergely, a Mindszenty Alapítvány képviselője kezdeményezésére a megemlékezés résztvevői egy perc csendet tartottak, bensőséges imában kérve békét Ukrajna és egész Európa számára, majd Mindszenty József bíboros szobránál elhelyezték az emlékezés koszorúit.

Körössy László

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria