A megtérés útján – Városi keresztút és szentmise Keszthelyen

Az eseményen számos zalai település hívőközössége és Zichy Emőke református lelkipásztor is jelen volt, az elmélkedéseket helyi szervezetek és iskolák képviselői olvasták fel.

A főpásztor elmondta: a keresztúti ájtatosság „szorosan hozzátartozik a nagyböjti időszakhoz, annak szerves része”. Hangsúlyozta, hogy a stációk nemcsak történeti események, hanem mélyen emberi tapasztalatok is, de a legmélyebb üzenet mégis az, hogy

nem mi járjuk végig Jézus útját, hanem ő kíséri a miénket.

Kiemelte: a közös imádság az egész közösséget gazdagítja.

A keresztutat követő ünnepi szentmisén Udvardy György érsek hangsúlyozta, hogy az Egyház ebben a kegyelmi időszakban „föltárja Jézus személyének a titkát, föltárja a bűn titkát, az ember titkát, és föltárja a megtérés útját és titkát is mindannyiunk előtt.

Milyen jó tudni azt, hogy aki bennünket megvált, aki bennünket tanít, aki bennünket nevel: maga az Isten.”

Az érsek rámutatott: a nagyböjt feladata, hogy „felkészítsen bennünket húsvét méltó ünneplésére”, ugyanakkor „megtérésre intsen bennünket”. Ennek útja az ön- és istenismeret: „Fölismerni gyengeségeinket, bűneinket, fölismerni Isten nagyságát (…), és fölismerni az utat, hogyan tudunk hasonlóvá válni hozzá.” Ugyanakkor arra is figyelmeztetett: gyengeségeink fölismerésétől még nem fogunk megtérni, nem tudunk megváltozni. Ez szükséges, de nem elégséges.

Prédikációjában különös hangsúlyt kapott az ember krisztusi méltósága. Emlékeztetett:

Isten méltósággal ajándékozta meg az embert, ezt nevezzük szabadságnak, felelősségnek.

A nagyböjt a kapott méltóság újrafelfedezése is, amely „úgy intsen bennünket bűnbánattartásra, hogy alapvetően a méltóságunkat ragyogtatja fel”. Ezért fáj a bűn is: „Ezért fáj az, ha gyenge vagyok, ha a testvéremet nem szeretem, ha nem a méltóságomnak megfelelő döntéseket hozok.”

„Add, hogy akarjuk és meg tudjuk tenni, amit parancsolsz” – fohászkodott Udvardy György, és hozzátette, hogy „az az ember tudja megtenni Isten parancsait, aki örül a méltóságának”. Bár a hit személyes, „mégis közösségi, mégis testvéri közösséget formál belőlünk”, és a Krisztusban hívő „nem hal meg, hanem örökké él”. Kiemelte, hogy

a világ megújítása a keresztény ember feladata. „Ki változtasson ezen, ha nem az, aki ismeri Krisztus személyét, és akiben ott van a Szentlélek ereje?”

– tette fel a kérdést. „A mai közös ünneplésünk, keresztútjárásunk segíthet bennünket”, hogy „a jó cselekedet gyümölcseit teremjük Krisztus módjára” – tette hozzá a veszprémi érsek.

A mise végén Mezei András plébános örömét fejezte ki, hogy a családok és fiatalok „mint egy nagy család, kicsiktől nagyokig” együtt vettek részt a szentmisén. 

Udvardy György érsek a szertartás végén külön buzdította a híveket a szentgyónásra is, hiszen „nem tudunk terhelt lélekkel ünnepelni.

Ha letesszük a bűnnek a terhét az Irgalmas Atya előtt, akkor szabaddá válik a lelkünk”

– bátorított zárásként.

A teljes beszámoló IDE kattintva olvasható.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír