A megújult Szent Mihály-templom újraszentelését ünnepelték Sopronban

Hazai – 2020. október 2., péntek | 11:15

Egy templom újraszentelése a helyi egyházközség, a város és az egész Egyház ünnepe. Egyház és templom, test és lélek, templom és nemzet összetartoznak – fogalmazott Veres András győri megyéspüspök az ünnepen. A Sopron védőszentjéről elnevezett több mint hétszáz éves Szent Mihály-templomot október 1-jén szentelték fel.

Messziről kimagaslik a házak közül a templomtorony. A soproni Szent Mihály-templom merész arányaival, imponáló méreteivel – a budavári Mátyás-templom után Magyarország második legjelentősebb neogótikus alkotása – uralja az előtte fekvő, kis szőlősgazdaházakból álló városnegyedet.

A templom Sopron védőszentjének nevét viseli, magáénak tekinti a város polgársága, függetlenül attól, ki melyik egyházközséghez tartozik; ünnepekre ma is sokan jönnek ide. Az ősi templom így a soproni katolikus közösség egységét is megtestesíti. Ma az épület teljes megújulását és felszentelését ünneplik a város lakói.

A templomban csend, a tabernákulum üres, az ajtaja nyitva, a templomkapu zárva. Néma várakozás előzte meg a szertartást. A járványhelyzet felülírta a hagyományt: ezúttal a hívek már a bevonulás előtt a padokban ültek. Csak a meghívott kevesek vehettek részt a szertartáson, a hívek többsége online követhette a szertartást. A szentély előtt, egészen közel az ünneplőkhöz a templom kincse, a középkori Mária-szobor: Tota pulchra es, Maria, „Egészen szép vagy, Mária” – idézi fel a zeneszerzőket megihlető ősi imádságot.

A szomszédos sekrestyésházból indult el a menet a körmeneti kereszttel. Érkezett a főpásztor, a paptestvérek, köztük a Brenner János Hittudományi Főiskola elöljárói és Sopron lelkipásztorai, a diakónus, aki Boldog Apor Vilmos és Boldog Meszlényi Zoltán ereklyéjét hozza, valamint a papnövendékek.

A templom előtt Farkas Ciprián, Sopron polgármestere köszöntötte a megyéspüspököt, átadta neki a templom kulcsait, a főpásztor áldó imádságot mondott, és Horváth Imre városplébánosra bízta azokat. A kapu kitárult, megszólaltak a fúvósok, a menet bevonult az Úr hajlékába.

Veres András a keresztségünkre emlékezve megáldotta a vizet, mellyel meghintette a közösséget, a templom falait és az oltárt, majd megkezdődött az ige liturgiája.

Szentbeszédében a püspök az olvasmányból idézett: „Az Úrban való örvendezés a ti erősségtek.” Nehemiás próféta szavai akkor hangzottak el, amikor a templom újjáépült. „A mi felújított, szinte újjáépített templomunk is öröm és erőforrás mindannyiunk számára, akik a járvány miatt nem tudunk jelen lenni” – fogalmazott Veres András.

A főpásztor az Egyház és a templom, a test és a lélek, a templom és a nemzet  összetartozásáról, összekapcsolódásáról tanított: Egy templom felszentelése nemcsak a helyi egyházközség, a város, hanem az Egyház ünnepe is. Sok nyelvben a templomot és az Egyházat ugyanazzal a szóval fejezik ki – Kirche, church, cerkov –, ami az összetartozásukat fejezi ki. Valóban, az, ahogy viszonyulunk templomunkhoz, sokat elmond a vallásosságunkról. „Szent ez az épület” – hangzik el többször a mondat a felszentelés szertartása során. A templom az a hely, ahol a hívők imádságra gyűlnek össze. Az Egyház hívja ide az embereket, hogy hívő testvéreikkel időzzenek Isten jelenlétében, imádkozzanak és részesüljenek a szentségekben.

Veres András emlékeztetett arra, hogy a megkeresztelt ember teste is templom, a Szentlélek temploma. Ezért fordítunk a testre, az élet védelmére figyelmet. Törődni a testtel helyes és szükséges, de a mai ember sokszor a szükséges mértéken túl teszi ezt, és elveszíti az uralmat felette. Megbomlott a test és a lélek egyensúlya, és harmóniája helyreállítását az ember már nem Istennél keresi. S egyre építi a hedonizmus templomait és a boldogságpótlékot ígérő „pogány szentélyeket”.

Mi azonban most Isten temploma újjáépülésének örülünk, és annak, hogy ebben az országban templomok sokasága újulhat meg, épülhet. Gaudí azt mondta, amikor szemére vetették, túl sokáig épül a temploma, addig él a nemzet, míg épül a templom. Ebben a meggyőződésben ünneplünk: Addig él a nemzet, amíg épülnek templomok. Ne szűnjünk meg örvendezni tehát, ez a mi erősségünk!  

Az ige liturgiájának zárásaként a hívek elimádkozták a hitvallást, majd a Mindenszentek litániájával kérték Isten szentjeinek közbenjárását, ahogy ez az Egyházban a legfontosabb cselekmények előtt hagyomány.

A szentelési prefáció után a püspök elhelyezte az oltárban az ereklyéket, Boldog Apor Vilmos és Boldog Meszlényi Zoltán ruha-, illetve csontereklyéjét. Majd az oltár és a templom falainak megkenése következett.

Veres András a szent krizmával kente meg az oltárt, és megjelölte a templom falain az apostolokra emlékezve elhelyezett tizenkét festett keresztet. A megkenés rítusa után az oltáron tömjént égetett a főpásztor, majd megtömjénezték az oltárt, valamint az egész jelen lévő közösséget. Ezt az új keresztelőkút megáldása követte. A felszentelés utolsó mozzanataként meggyújtották a gyertyákat.

A szertartás az Eucharisztia liturgiájával folytatódott. Az áldoztatás után a tabernákulum megáldása következett, és a főpásztor elhelyezte benne az Oltáriszentséget.

Az áldás és elbocsátás után Horváth Imre köszönetet mondott Veres András személyében az egyházmegyének, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes személyében a kormánynak, Farkas Ciprián személyében a városnak, valamint Schmuck Antal személyében a megújulásban fontos szerepet játszó Szent Mihály Alapítványnak és a városplébánia közösségének. Mindannyian a Szent Mihály-díj arany fokozatát vehették át.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Szent Mihály gonosz és bűn elleni harcából kiindulva arról beszélt, különös kihívás ma, hogy egyáltalán felismerjük a rosszat, amikor azt jónak tüntetik fel, a jót pedig, amikor azt rossznak. Olyan világban élünk ugyanis, amikor haladásnak nevezik az egyház- és istenellenességet, és a hagyományos családot mindenféle devianciával akarják helyettesíteni. Szent Mihály arra hív, hogy a „nem nyilvánvalóan rossznak” is mondjunk nemet, hogy a haladás ne a „családellenességet, a hungarofóbiát és a progresszivizmust” jelentse.

A templomban ismerjük meg Isten igéjét, de az evangélium, Isten törvényei nem szoríthatók kizárólag a templom falai közé, mert ez a tanítás térben, időben és témájában egyetemes.  Éppúgy érvényes ma is, mint kétezer évvel ezelőtt, és nem csak idehaza, hanem a világ bármely pontján, az élet minden területén. A miniszterelnök-helyettes szerint ezért nagy érték, hogy az elmúlt tíz évben felújítottak vagy építettek háromezer templomot a Kárpát-medencében.

Semjén Zsolt beszéde után felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök levelét, amelyben a kormányfő azt hangsúlyozta, hogy egy templom újraszentelése mindig a gyökerek megerősítését jelenti. Szent Mihály ünnepe pedig arra emlékeztet –  írta a miniszterelnök –, hogy a keresztény ember állandó harcban áll az őt támadó erőkkel, de „Isten legnagyobb harcosának alakjában saját hőseink vonására is ráismerhetünk” mi, magyarok. Azokra, akik azért küzdöttek, hogy megóvják hazájukat, otthonukat, családjukat. „Nem véletlen, hogy a leghűségesebb magyar városnak épp Szent Mihály a védőszentje” – fogalmazott levelében Orbán Viktor.

Farkas Ciprián polgármester beszédében azt emelte ki, hogy az a város és az az ország, amely templomokat újít fel vagy építtet, bízik a jövőjében. Hozzátette: Sopron példátlan fejlődésen megy ma keresztül. Talpra állt a város, bizalommal halad a jövőbe vezető úton.

*

A templom felújítása 2018 októberében kezdődött a Győri Egyházmegye és Sopron Város Önkormányzata konzorciumában. A beruházás több mint hárommilliárd forintos költségét a Területfejlesztési Operatív Program (TOP) és a Modern Városok Program (MVP) támogatása biztosította.

A fejlesztéseknek köszönhetően a templom kulturális, közösségi funkciók ellátására is alkalmassá vált. A beruházás részeként a templom közelében lévő sekrestyésház új külsőt és funkciót kapott. Turisztikai céllal kiállítóteret, ajándékboltot, kávézót és egy kisebb rendezvénytermet alakítottak itt ki.

A Szent Mihály tiszteletére szentelt templom Sopron legkorábbi plébániatemploma, a 13. században, román stílusban kezdték építeni, első írásos említése 1278-ból való. A kora középkor szokásainak megfelelően a temetőben építették, így az erődített városfalon kívülre került. A 15. században gótikus stílusban építették át, fokozatosan kibővítették, előbb két-, majd háromhajóssá. Mai alakját a 19. század neogótikus rekonstrukciója során nyerte el.

1529-ben, amikor a török veszély közel került a városhoz, a soproniak le akarták rombolni az épületet. A templom két papjának határozott fellépése mentette meg a pusztulástól. 1567–84-ig a katolikusok és a protestánsok közösen használták. Bocskai hajdúserege 1605-ben feldúlta, gótikus szobrait 1608 után a képrombolók kidobták és elégették. 1606–74-ig az evangélikusoké volt a templom. 1674-től lett ismét a katolikusok plébániatemploma. Az 1728-as tűzvészben az egész tetőzet leégett. Az 1860-as években megkezdődött a templom restaurálása, ma is meglévő neogótikus berendezését id. Storno Ferenc tervei alapján készítették.

A templom környezete

A nyolcszög alaprajzú, 13. századi Szent Jakab-kápolna mindmáig megőrizte román stílusjegyeit. Alatta osszárium található. A rotunda kápolna különleges értéke az az ősi kőfaragás, mely a Szent Mihály-templom felé néző kapu timpanonján található. Kertjében a Storno Ferenc kialakította keresztút áll. 

Belső értékek

Belső kialakításában, berendezésében különféle korok és stílusok jelennek meg a templomban: különböző évszázadokban épített, de harmonizáló részletek, gótikus ülőfülkék és neogótikus árkádok váltakoznak.

Az 1460-as évekből származhat a színezett fa Madonna-szobor, melyet 1674-ben találták meg a templom padlásán, s amelyet Zichy György plébános a bécsi papneveldének, a Pázmáneumnak adott. 1868-ban került vissza régi helyére Simor János győri megyéspüspök közbenjárására.

A szentélyben függő feszület a bécsi Stephansdomban látható kereszt másolata.

Egyedülálló a gótikus, ónmázas kerámiapadozat a 15. századból, ami a sekrestye feletti, úgynevezett kincstári részben található. Ilyen nagyságú összefüggő kerámiapadló egyedül itt található Magyarországon.

Kiemelkedő események

A templom felszentelésén egyes feltételezések szerint Mátyás király is részt vett. 

1946. június 16-án ebben a templomban szentelte győri megyéspüspökké Mindszenty József bíboros hercegprímás az akkori városplébánost, Papp Kálmánt.

2014. október 1-jén ünnepelték az 1864-es felszentelés 150. évfordulóját. Pápai Lajos megyéspüspök mutatott be szentmisét.

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria