A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár kincsei – A pécsi ferences harmadrend egykori Szent Antal Bazára

A ferences harmadrend egy, a ferences szerzetesekhez köthető hitbuzgalmi társulat volt Pécsett, amelyet 1727-ben alapítottak a Szigeti külvárosi plébánián. A társulat tagjai a rend eszméit és célkitűzéseit kívánták megvalósítani a világi életben. Az 1920-as évek közepétől a társulat egyik sajátos tevékenységi köre a Szent Ferenc-templommal összeköttetésben álló Szent Antal Bazár kegytárgy- és papírbolt működtetése volt. A jótékonysági célra szánt, hasonló funkciójú üzlet működtetésének története azonban korábbi időszakra tekint vissza.

A későbbi Szent Antal Bazárnak helyet adó bazársor létrejötte 1882-ben szorosan összefüggött a Szent Ferenc-templom restaurálásával és környezetének hatósági rendezésével. Eger Zsigmond pécsi zárdafőnök (quardianus) látta, hogy a templom körüli sarkok folyamatosan piszkosak, ezért arra gondolt, hogy a Szent Antal-kápolnától az udvari kapuig terjedő részt beépítteti hét bolthellyel, „..hogy ez által védve legyen a templom attól a disztelenségtől, amit a járó-kelő parasztok elszoktak követni a házsarkokon, mert itt még sok nép járt a faluból és az éjjel lumpok sem kimélték a templom szent falait.”

A Szent Ferenc-templom bazársora 1927 előtt

A bazársori helyiségek bevételéből előnyösen befektethető pénz keletkezését remélték. A város által engedélyezett díszítő munkálatok mellett 1883-ra elkészültek a bolthelyiségek a templom kápolnájának északnyugati sarkának a szomszédos ház keleti oldalának egyenes vonalban való összekötése által.

Az egyik ilyen bolt a ferences bazársoron (akkor Ferenciek utcája 35/2.) a Leánykongregáció kegytárgyüzlete volt, amelyet azzal a céllal alapítottak, hogy az üzlet bevételét jótékonysági célokra fordítsák. Megszervezésének ötletadója P. Kipper Károly jezsuita szerzetes, a pécsi Pius Gimnázium magyar-német-francia szakos nyelvtanára volt. A szerb megszállás idején (1918–1921) a Leánykongregáció kézi készítésű termékeinek eladásával, majd kegytárgy- és iskolaszer-árusítással foglalkoztak. Itt tudták például a város lakói megvásárolni a máriagyűdi zarándoklatokra az elővételi jegyeket és részvételi igazolványokat, valamint a különböző pécsi rendezvényekre a belépőket is.

A Jótékony Keresztény Bazár Rt. hirdetése

Kipper atya 1924-es elhelyezését követően a bolt működtetését az Urak Kongregációja vette át. Az üzlet Pécsegyházmegyei Jótékony Keresztény Bazár Rt., papír-, könyv- és kegytárgykereskedés néven folytatta működését, de kereskedelmi tevékenysége igencsak nehézkes volt.

A Jótékony Keresztény Bazár szentképei

A bazár működtetésének egyik fő célja egy pécsi diákotthon létrehozása volt. Működése alatt igazgatósági tagok világi és egyházi személyek voltak, a szervezet bevételét katolikus szervezetekre és jótékony kezdeményezésekre fordították. Az üzletet továbbra is a ferences szerzetesektől bérelték a Ferenciek utcájában. Árucikkeik vallásos tárgyú könyvek, kegyszerek, imakönyvek, rózsafüzérek, érmek, szentképek és imalapok, valamint tankönyvek, tanszerek, egyszerű és díszes papíráru, valamint írószerek voltak. Emellett kegytárgyak készítésével is foglalkoztak. Jótékonysági tevékenységük egyik kiemelkedő példája volt, hogy kiolvasott könyv- és újsággyűjtést szerveztek a kórház javára. A részvénytársaságot az 1925. december 31-én tartott közgyűlésen felszámolták (dr. Günther Mihály, Dr. Fejes György, Rébay Lajos), de végül csak 1927 októberének végére szüntette be tevékenységét.

Végül a rendi elöljárósággal való egyeztetések után az üzlet kezelését a harmadrendi ferencesek vették át, majd kedvelt szentjükről, Szent Antalról Szent Antal Bazárnak nevezték el – olvasható a Pécsi Egyházmegye sorozatában.

A Szent Antal Bazár az 1930-as években

Az 1925 és 1929 között lezajlott templomátépítés miatt aztán a bazársor helyiségeit ki kellett üríteni. P. Oberten Odilo quardian utasítására a szomszédos ház közötti hézagot ismét kitöltették: az új épület ekkor a zárda régi nagykapuja/kocsibejárója helyére került, a kaput pedig a mosókonyha mellé az északi végre, az istállóhoz helyezték át. A harmadrendi ferencesek révén így a Szent Antal Bazár továbbra is jótékonysági szervezetként működött, a zárdának csak „lakbért” fizettek. Egyik ismert vezetője Kovács Ilona volt.

A Szent Antal Bazár hirdetései

A hagyományokhoz híven változatlanul itt lehetett jelentkezni a zarándoklatokra, valamint itt volt lehetőség befizetni az egyházközségi adót, és a Pécsi Katolikus Népszövetség tagdíjbefizetésének is ez volt a helyszíne. Ezeken felül a Szent Antal Bazár plébániai adománygyűjtő pontként is működött, jótékony gyűjtésekben is részt vállalt: gyűjtötték a kiolvasott katolikus lapokat kórházi betegek részére, pénzadományt gyűjtöttek, valamint a gyereknapokra játékfelajánlással csatlakoztak.

A szegény sorsú tanulók megsegítéséhez könyv-, füzet- és taneszközadományokkal járultak hozzá, illetve az eminens tanulók számára jutalomkönyveket juttattak. Itt lehetett leadni például a ferences atyák jótékonysági tomboláira, például a Szent Antal-napi tombolára szánt tárgyakat is. A nyereményeket a bolt kirakatában meg is lehetett tekinteni.

(…)

A Szent Antal Bazár karácsonyi hirdetése

A Szent Antal Bazár látványos kirakata és nagy forgalma miatt azonban nemcsak a vásárlókat, hanem a betörőket is vonzotta. Az első betörés 1927. november 16-án éjjel történt, amikor egy álkulcsos rabló 250 pengőt tulajdonított el a pénztárfiókból, ám az eladandó tárgyakat nem bántotta. Vakmerőségére utal, hogy alig pár lépésre az utcán volt a szolgálatos rendőr, ám a betörő – kifigyelve az ellenőrző út idejét – mégis behatolt a bazárba.

A Szent Antal Bazár újévi üdvözlete, 1943

A második incidens 1941. január 23-án történt, ekkor már több ismeretlen tettes jutott be a bazárba, és onnan közel 800 pengő értékben tárgyakat tulajdonítottak el. A betörők a Szigeti Külvárosi Katolikus Kör éjfélig nyitva levő ajtaján keresztül jutottak be a ferences zárda udvarába, majd a vízlevezetőn keresztül felmásztak a tetőre és a világító ablakot betörve mentek be az üzlet padlására. Az egyik asztalfiókban az egyházközség 40 pengőnyi váltópénzét is felfedezték és elvitték. Összesen 800 pengő értékben károsították meg a bazárt. Amerre jöttek, ugyanott távoztak. Az a hír járta, hogy a rablók egy héttel ezen eset előtt az udvar felőli falbontás felől már egyszer megpróbáltak bejutni a bazárba, de akkor nem sikerült nekik a bejutás. A rendház főnöke és a bazár vezetője a nyomra vezetőnek 50 pengő jutalmat ajánlott fel. A nagy erőket megmozgató nyomozás során a Székely Bertalan utca egyik házának disznóóljában, a széna között nagyobb mennyiségű töltőtollat fedeztek fel, amelyekről minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a Szent Antal Bazárból valók, ám a tettesek elfogásáról további információ nem áll rendelkezésre.

A Szent Antal Bazár képeslapja – Szeráfi Kollégium házikápolnája
(Zsabokorszky Jenő, 1930 k.; Forrás: Hungaricana – Zempléni Múzeum)

A Szent Antal Bazár működését a helyi sajtóorgánumokban 1951-ig tudjuk követni megjelentetett hirdetéseik és adományozásaik révén. Egyházi jellege miatt minden bizonnyal legkésőbb 1950 őszére politikai nyomásra be kellett szüntetnie mindennemű tevékenységét. 1950 végétől 1956 elejéig a bazár helyiségeiben (akkor már Sallai utca 37.) dohányáruda működött. 1956 tavaszán pedig az üzlet berendezését egy hirdetés tanúbizonysága szerint kiárusították. 1956 októberében itt nyitották meg a 40. számú tejboltot. Végül az 1960-as évektől 1987-ig itt működött a Pécsi Egyházmegye Szent Ferenc templomának plébániahivatala.

1985 nyarán a ferences templom tatarozása kapcsán felmerült a korábbi Szent Antal Bazár épületének, az akkori Szigeti Külvárosi Plébánia lepusztult állapota miatti elbontásának terve. Felcser László egyházmegyei építész azonban az új plébániaépület elkészültéig a kiürítést és az elbontást nem látta kivitelezhetőnek.

A ferences templom és a hajdani kolostor egy 1969-ben és egy 1975-ben készített légi felvételen a még meglevő bazársori összekötő épülettel (plébániahivatal)

Végül 1987 szeptemberében tényként közölte a Dunántúli Napló, hogy a városi tanács és az egyházmegyei hatóság megállapodott a templom nyugati oldalához épített épület lebontásában. A bontási munkálatok 1987. december 11-ére fejeződtek be.

A Szent Ferenc Plébániahivatal épületének elbontása 1987 őszén

Noha az egykori Szent Antal Bazár megszűnt, s épülete is már a múlté, néhány eredeti emléke, dokumentuma ma is fellelhető a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár birtokában.

A tanulmány teljes szövege, a szakirodalomjegyzék és további archív képek az egyházmegye honlapján, ITT találhatók.

Forrás: Pécsi Egyházmegye

Fotó: Pécsi Egyházmegyei Könyvtár (archív); Régi Pécs Facebook-oldala

Magyar Kurír