A portugál alkotmány kimondja, hogy az emberi élet „sérthetetlen”, ugyanakkor De Sousa elnök kérelme az alkotmánybíróság felé nem az eutanázia alaptörvénnyel való összeegyeztethetőségének ellenőrzésére irányul, hanem a jóváhagyott jogszabály szövegének pontosítására, amely számos tisztázatlan elemet tartalmaz. A köztársasági elnök úgy ítélte meg, hogy a szöveg többek között „túlságosan meghatározatlan fogalmakat használ” azoknak a körülményeknek a megnevezésekor, amelyek büntetőjogi következmények nélkül lehetővé teszik a hozzáférést az orvosilag elősegített halálhoz.
A szöveg megállapítja, hogy az akkor alkalmazható, amikor egy olyan személy kéri, aki „elviselhetetlen szenvedés állapotában van nagyon súlyos sérülésekkel vagy gyógyíthatatlan és halálos betegségben szenved”, de semmilyen módon nem pontosítja, hogy a beteg „elviselhetetlen szenvedésének” a sérülésekből vagy betegségekből kell származnia. Az államfő az „elviselhetetlen szenvedés állapota” kifejezés tisztázását kérte, mivel „ez a fogalom a legkevésbé sem definiált”.
Február 22-én Lisszabonban ülésezett a Portugál Püspöki Konferencia Állandó Tanácsa, amely megerősítette a testület álláspontját, amit a közvetlenül a törvény jóváhagyása után, január 29-én kiadott jegyzékben fogalmaztak meg. A püspökök elfogadhatatlannak minősítették azt a tényt, hogy az eutanázia „a válasz a betegségekre és a szenvedésre”.
Továbbá sajnálatuknak adtak hangot, hogy a törvényt a Covid-19-járvány közepette hagyták jóvá. „Ellentmondásos a halál legalizálása ebben az összefüggésben, elutasítva azt, amit ez a járvány tanított nekünk az emberi élet értékéről, amelyet a közösség általában és kiváltképpen az egészségügyi szakemberek emberfeletti erőfeszítésekkel próbálnak megmenteni.” A jegyzék elítélte „a minden egyes emberi élet méltóságát aláásó jogalkotási politikát” és „ezt a soha nem látott kulturális visszalépést, amelyet a személy autonómiájának és önrendelkezésének abszolutizálása jellemez”.
Fontos megjegyezni, hogy az eutanáziáról szóló új törvény öt jogszabálytervezet nyomán jött létre a parlament 2020. február 20-i jóváhagyásával. A legvitatottabb pontok között vannak a súlyos fogyatékossággal élőkre, illetve a lelkiismereti szabadságra vonatkozó szabályok is, amelyeket más területeken elismer a portugál törvény. A helyi egyház elítélte azt is, hogy csak korlátozottan lehet hozzáférni a palliatív ellátáshoz, ebben jelenleg csak a betegek 30 százaléka részesülhet Portugáliában.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria