Az idei szentévben, a remény évében éltük végig Ferenc pápa halálát, temetését és az új Szentatya, XIV. Leó pápa megválasztását.
Leó pápa pedig nemrégiben ajándékozta meg egyházunkat az első nagyobb lélegzetű tanításával, a Szerettelek téged (Dilexi te) kezdetű apostoli buzdítással. Igazi karácsonyi üzenet ez.
A szegények iránti kitüntetett, megkülönböztetett szeretetről szól annak a Krisztusnak a hangján, aki egyszerű barlangistállóban született, akit jászolba fektettek, akinek menekülnie kellett Egyiptomba, aki a városon kívül keresztre szegezve adta értünk az életét.
A Szentatya üzenetében felidézi Isten szavait, melyeket az égő csipkebokorból Mózeshez intézett: „Láttam Egyiptomban élő népem nyomorúságát, hallottam a jajkiáltását, ismerem a szenvedését" (Kiv 3,7). Leó pápa úgy fogalmaz ezzel kapcsolatban, hogy ha mi is meghalljuk a szegények kiáltását, akkor Isten szívével azonosulunk, ha azonban közömbösek maradunk a szegények kiáltásával szemben, akkor Isten szívétől távolodunk el (Dilexi te 8). A szegények iránti kitüntetett szeretet a keresztény hit lényegéhez tartozik (uo. 36). Leó pápa felidézi Assisi Szent Ferenc életéből azt a pillanatot, amikor Ferenc megölelte a leprást. Azt írja, hogy ez a gesztus és Ferenc megújult élete az egyház új tavaszát hozta el, történelmet írt. Majd a Szentatya így folytatja: „Meg vagyok arról győződve, hogy a szegények iránti kitüntetett szeretet, a szegények melletti döntés megújítja az Egyházat és a társadalmat is” (uo. 6–7).
A Szentatya felidézi a II. Vatikáni Zsinat tanítását a javak egyetemes rendeltetéséről és arról, hogy minden embernek joga van ahhoz, hogy a maga és családja számára szükséges javakból részesedjen (Gaudium et spes 69. 71). Beszél arról a gazdaságról, amely öl, amely a piacok mindentől való függetlenségét és a spekulációt védelmezi, miközben az államok gazdasági életet szabályozó szerepét tagadja (Dilexi te 92). Beszél a meritokrácia (az „érdemeken” alapuló társadalom) hamis ideológiájáról, amely megfeledkezik arról, hogy nem mindenki születik egyenlő esélyekkel, lehetőségekkel és képességekkel, de megfeledkezik arról is, hogy a szegény, a hátrányos helyzetű ember igen gyakran sokkal keményebben küzd és dolgozik a megélhetéséért, mint a társadalom szerencsésebb tagjai (uo. 14. 95).
A Szentatya arra is felhívja a figyelmünket, hogy a szegényben egészen különleges módon jelen van Krisztus. A szegények iránti szeretet ezért kontemplatív jellegű: csodáljuk és szemléljük a bennük jelenlévő istenarcot (uo. 101). Végül Leó pápa azzal zárja az apostoli buzdítását, hogy „a keresztény szeretet prófétai, csodákat művel, nem ismer határokat”. Olyan „életszemlélet és életmód”, amely által a szegény átélheti Jézus szavainak igazságát: „szeretettelek téged” (uo. 120–121).
Most, karácsonykor indítson minket Leó pápa üzenete arra, hogy tegyünk minél több jót, halljuk meg a szegények kiáltását, fedezzük fel bennük Krisztus arcát!
Forrás: Szombathelyi Egyházmegye
Fotó (archív, a székesfehérvári Szent Kristóf Házban): Merényi Zita
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
