A tudatos értékválasztás a legfontosabb – Beszélgetés Hankó Balázs miniszterrel

– Tavaly, december 6-án találkozhattam XIV. Leóval, alig egy évvel azután, hogy hasonló keretek közt Ferenc pápával beszélgethettem audiencia keretében. Mindkettő felemelő élmény volt számomra. XIV. Leó pápával természetesen a szentévről beszélgettünk. Mi, magyarok is a remény zarándokai voltunk és vagyunk. A jubileumi év rendezvényeihez igyekeztünk magunk is hozzájárulni, mintegy kétszáz programot valósítottunk meg.  A Római Magyar Akadémia hatvanezres látogatószáma vagy a Via Giulián megrendezett, magyar szervezésben megvalósult kiállítás jelezte nemzeti kultúránk és a keresztény értékek egybefonódását. 

Az audiencián miniszterként a Szentatya áldását kértem a magyar fiatalokra, a családokra, a magyar tudományra és kultúrára, hiszen modern keresztény kormányként a tevékenységünket alapvetően meghatározza a nemzeti és a keresztény szellemiség itt, Európában, sőt Európán túlmutatóan, világszinten is; gondolok itt többek közt a magyar miniszterelnöki delegáció tagjaként az Amerikai Egyesült Államokban tett legutóbbi látogatásra.  A Szentatyával való találkozásomnak emellett persze személyes vonatkozásai is voltak. 

– Ez utóbbiakról is tudhatunk részleteket?

– Természetesen. A családommal a gödöllői Szentháromság-plébániatemplom közösségének aktív tagjai vagyunk. Így egyházközségünk üdvözletét is elvittem Rómába. Európai városokban ma sajnos ritkán épül új templom, és Gödöllő e ritka kivételek közé tartozik. Ezért Balogh Péter Piusz gödöllői premontrei apát, Piusz atya a lelkemre kötötte, hogy amikor találkozom Leó pápával, adjam át neki az újonnan felépült premontrei apátság egyik alapkövét. Ezt meg is tettem. Amikor a Szentatya meglátta a követ, megkérdezte tőlem, hogy kérek-e áldást rá. Meglepődött és örült, amikor azt válaszoltam, hogy az alapkövet neki hoztam ajándékba. 

– A pápai audiencián túl más vatikáni programon is részt vett? 

 – Nagyon fontos volt Renzo Pegoraro atyával, a Pápai Életvédő Akadémia elnökével való találkozásom is. A Szent II. János Pál pápa által létrehozott intézmény legfőbb feladata, hogy megfelelő kontextusba helyezze a modern kor kutatási eredményeit és a Katolikus Egyház tanítását. Az akadémia elnökével több kérdésről tárgyaltunk, egyebek mellett a mesterséges intelligencia (MI) felhasználásának módjáról is egyeztettünk. A Pápai Életvédő Akadémia deklarációjának e témára vonatkozó alapvetése az, hogy ne személyesítsük meg az MI-t. Mi, magyarok gyakorlati módon járulunk hozzá ehhez a területhez: egymillió dollárral támogatjuk a Washingtoni Katolikus Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatásait a mesterséges intelligencia etikus használatával kapcsolatban. Harmadik félként meghívtam ebbe a projektbe a Pápai Életvédő Akadémiát is. Megemlítem még, hogy a megújult hazai kutatási hálózat létrehoz egy olyan kutatóközpontot, amely a modern technológiának a keresztény elvek szerinti használatát vizsgálja, többek közt az egészségtudomány területére vonatkozóan. Ebből is látszik, hogy Magyarország elkötelezett a keresztény oktatás mellett. A Pápai Életvédő Akadémia elnökével folytatott beszélgetésnek emellett markáns része volt a magyar családpolitika is.

– Ez hogyan került előtérbe a tárgyaláson?

– Az életvédő akadémia elnöke rendkívül tájékozott volt a magyar családügyi intézkedésekkel kapcsolatban. Szinte magától értetődően merült fel ez a téma. Egyrészt annak alapján, hogy napjaink Európájában mi vagyunk az egyedüli modern keresztény kormány, és Magyarország a teremtett világ rendje szerinti családok mellett áll ki. Hazánkat ezért elítélik Európában, pénzügyi szankciókat alkalmaznak ellene, mi mégis szilárdan kitartunk az említett értékek és a családok mellett. Egyébként nemcsak elvekben vagy a  szabályozásban  tesszük ezt, hanem az anyagi biztonság terén is. Amikor a munkavállalás, a családalapítás, a gyermekvállalás egymást erősítő támogatását helyezzük a középpontba, akkor a keresztény tanítás elvei jelennek meg az intézkedésekben. A házasságkötések növekvő száma mellett Magyarországon sikerült ötven százalékkal csökkenteni az abortuszok, és negyven százalékkal a válások arányát. Azt kell mondanunk, hogy a családokat védő politikát alakítottunk ki, és ezt emeljük nemzetközi szintre, amikor például együtt gondolkodunk az USA-val, amely szintén a családot tekinti a társadalom alapegységének. Ugyanakkor figyelünk a fiatalokra is, ennek példája az új Otthon Start program, amelynek igénylésénél nem feltétel a házasság, de aztán tovább lehet kombinálni ezt a CSOK Plusz vagy a Falusi CSOK programokkal. Azt gondolom, ez figyelemre méltó a jelenlegi, individualizálódott társadalmakat nézve. Örömmel említem meg a családtámogatási intézkedéseket, amelyek révén félmillió édesanya SZJA-mentes lesz, és amelyek keretében a családi adókedvezményt megduplázzuk, s minden második gyermekes családnak új otthont tudtunk biztosítani. Az idősebbek  melletti kiállás is része ennek a családpolitikának.

A Pápai Életvédő Akadémia elnökével mindemellett természetesen a béke és a biztonság kérdéséről is beszélgettünk. Mi Magyarországon pedig nemcsak békét, hanem békességet szeretnénk, ebben az irányban vagyunk elkötelezettek.

– Említette, hogy tárgyaltak a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatban. Hogyan látja a család és az oktatás összefüggéseit a digitalizáció korában, különösképpen a gyermekek, fiatalok védelme terén?  

– Amikor a mobiltelefon-használat korlátozása, kordában tartása elindult Magyarországon, óriási ellenérzések voltak ezzel kapcsolatban. Mi nem azt mondtuk, hogy a digitális eszközöket nem szabad használni, hanem azt, hogy elsősorban tanulásra használjuk, és ne a figyelem elszívására. Egyébként Olaszországban is hasonló szabályozást vezettek be. Büszkén említem meg a hazai Déryné programot, amellyel együttműködésben egy új mentálhigiénés, prevenciós, a digitalizáció veszélyeit mérséklő programot indíthattunk el: a „Láss. Hallj. Érts.” kampányba Gödöllő környékén gyógyszerészként magam is bevonódom, az egészségprevenció kapcsán tartok előadásokat. A program másik neve: „Ne bánts, világ”; alapvetően a másik emberre figyelésről, a szeretetről szól: lásd, halld, értsd meg a másikat, hiszen digitalizálódó világunkban gyorsan elszigetelődünk egymástól, pedig az osztályokban, a közösségekben, a csoportokban elengedhetetlenül szükséges a másikra való odafigyelés. A drámapedagógia, a színház, a művészet  módszereivel, illetve a mobiltelefon-függőségről, a szerfüggésről szóló egészségprevenciós előadásokkal tudunk előrelépni ezen a területen. Mindezt azért hozom szóba, mert ebből is látszik, hogy a magyar oktatás és az oktatási rendszer kifejezetten figyel ezekre a szempontokra.

A felsőoktatásban megjelennek a közösségeket, a diákokat támogató programok, amelyeket a covid és a  digitalizáció okozta nehézségek miatt indítottunk el. Ilyen például a felsőoktatás szintjén a kormányzati kezdeményezésre életbe lépett hallgatói életút-támogató pályázat. Ugyanakkor a szakképzésben is figyelmet  fordítunk a közösségformálásra. A magyar oktatás sajátja ez a szemlélet. Azt is  látnunk kell, hogy tudatos döntés eredményeként a felsőoktatási intézmények körében az elmúlt bő egy évtizedben erősödött  az egyházi fenntartás. Jelenleg  az egyetemisták tizenkét százaléka tanul egyházi fenntartású felsőoktatási intézményben, ez néhány évvel ezelőtt hat százalékról indult. A katolikus intézményekben tanuló diákok több mint hatvan százaléka a Pázmányra  jár, több mint tizenegy ezres a hallgatói létszám. De kilencezer diákkal ott van az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem is, amely valahol személyes  büszkeségem is; Ternyák Csaba érsek úrral  és a rektor asszonnyal közösen sokat dolgoztunk azon, hogy az egri katolikus egyetem a  tanárképzés egyik bástyája legyen.

– Mindkét  intézmény jelen volt a nemrég megrendezett Educatio kiállításon. Milyen tapasztalatokat szerzett a rendezvényen, ahol a Kérdezd a minisztert! programon Önnel is találkozhattak a diákok?

– Szeretek a fiatalokkal beszélgetni, ez a létem egyik alapja, hiszen semmelweises egyetemi professzorként is hozzászoktam ehhez. Örülök, amikor a hallgatók kérdésekkel bombáznak. A Kérdezd a minisztert! is ilyen esemény, ahol akár ötleteket, jó gondolatokat is kaphatunk a kérdezőktől, és lehet eszmét cserélni, vitázni is. Az Educatio kiállításon látszott az egész megújult felsőoktatás lényege: verseny zajlik a fiatalokért. Ha pedig verseny van, akkor jobbak az eredmények, ha jobbak az eredmények, sikeresek a fiatalok. Büszke vagyok arra, hogy választási lehetőséget tudunk adni a fiataloknak. Kiváló egyetemeink vannak, a Pázmánynak külön gratulálok, hiszen a világ harmincezer egyetemét felölelő tavalyi rangsort nézve benne van az első öt százalékban, ez nagyon szép eredmény. 

– A katolikus egyetemeknek is talpon kell maradniuk a versenyben.

– Igen, természetesen, ugyanakkor az értékrend vállalása a legfontosabb.

– A kultúra területén is napirenden vannak értékrendi viták.

– Így van, s a magyar kormány e téren sem rejti véka alá a szempontjait. Ahogy egyértelmű számunkra, hogy a teremtett világ szerinti családok mellett állunk,  ugyanúgy az Alaptörvényben is megvalljuk keresztény kultúránkat, amely a  magyar nép és  nemzet hagyományán alapszik. Ezt a nemzeti örökségünket, kincsünket nemzedékről nemzedékre tovább kell adnunk. Ez a csodálatos magyar kultúra határokon át ível, és amikor mi kultúrát támogatunk, fontos döntési szempontunk, hogy a magyar kultúrát támogassuk és azokat az alapvető értékeket, amelyek a keresztény kultúrában megfogalmazódnak. A mindent eltörölni akaró woke-ideológia – amely  Európa-szerte eluralkodott – azokkal az alapvetésekkel megy szembe, amelyek Európát Európává tették. Ez a három pillér a  zsidó–keresztény  kultúra, a római jog és a görög filozófia. Hová lesz Európa, ha a keresztény kultúra megszűnik? A zéró kereszténység Európa önfeladását jelentené. 

Azt látom, hogy sokan félreértik, vagy tudatosan félreértelmezik a kultúra szabadságát. A kultúrának szabadnak kell lennie, de a szabadosság másokat kirekeszt, kizár. A szabadságot támogatjuk, a szabadosság viszont szembemegy az értékekkel.  Mi kultúrakedvelők vagyunk, az Európai Unió  átlagának dupláját fordítjuk a kultúra finanszírozására. A Csoóri Sándor program  keretében a teljes Kárpát-medencére kiterjedően két és  fél milliárd forinttal finanszírozzuk a néphagyományok erősödését. A támogatottak több mint harminc százaléka külhoni. De például ötszázmillió forinttal támogatjuk a vallásos könnyűzenei produkciókat, gitáros zenekarokat, énekkarokat, rendezvényeket. Háromszázötven település orgonája tudott megújulni a támogatásunkkal. Egy hazaszerető, patrióta, modern keresztény kormány tudatos értékvállaláson alapuló döntései ezek, legyen szó felsőoktatásról, szakképzésről, ifjúságpolitikáról, családügyről, kultúráról vagy tudományról. 

Fotó: Lambert Attila 

Körössy László/Magyar Kurír

Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2026. február 1-jei számában jelent meg. 

Pápai Életvédő Akadémia